Plusz

Ármány és szerelem, avagy lézeres precizitás a világot jelentő deszkákon

2010.11.25. 20:55
Ajánlom
A Nemzeti Színház jellegzetes precizitása egészen jól állt Schiller Ármány és szerelem című darabjának.

A Nemzeti színészei és rendezői hajlamosak arra a fajta lézeres precizitásra, amely csak egy kiváló pedigrével rendelkező, talpig tupírozott díszeb kutyabemutatós magabiztosságához fogható: bombabiztos, megkérdőjelezhetetlen, lehengerlő, elegáns, de nem hatja könnyekig a nézőt.

Ez esetben nem erről van szó. Alföldi Róbert, a rendező semmi mást nem használ kellékként a darab során, mint egy szimfonikus zenekart. A néma bevonulást követően a zenészek a sötét háttér mögött, elegáns koncertestélyiben ülnek a hangszereik mögött, a karmester pedig a nézőtérnek háttal, a zenészek felé fordulva vezényel nyitányt.

A brechti eszköztelenséget a darab pontosan arra használja, amelyre azt valaha kitalálták: ábrázol, illusztrál, színez, szórakoztat, andalít, egyszóval együtt él és éled a darabbal. A szereplők pedig pontosan ugyanúgy használják a zenekart, mintha az színpadi kellék volna: vezénylik, leintik, felveszik, leteszik, eldobják, megkérdik, néha még be is ülnek a cselló mögé.

Ebből adódóan a darab talán legerősebb eszköze természetesen a zene. Ezen felül viszont számos más eszközzel is él, hogy magához ragadja és azután egy percig se engedje el magától a néző figyelmét. Érdemes kiemelni a kötelező elemeken túl a Hollósi Frigyes által formált Miller karakterének bársonyosan sokszínű, élethez szokottan törékeny, hihetően esendő és mindentől jobban szerethető karakterét. Az apa-lánya kapcsolat megformálása pedig olyan érzelemgazdag, plasztikus és őszinte, hogy a nézőnek szinte sírni támad kedve. Gyönyörű szín a sötét háttér előtt a Básti Juli által formált Lady Milford is - különösen az első színrelépése-, amely nemcsak emberközeli, hanem az első igazán jelenközeli élménye is a nézőnek. Nem véletlenül kezdünk el azon gondolkozni, hogy nem ok nélkül került színre az aktualitását nem vesztő darab.

Kötelező elemeket említettünk, mert persze Lujza bájos és törékeny, mint mindenütt, Ferdinánd heves és őszinte, maga a lángoló csipkebokor, a szerelmesek égő vágytól izzanak, mint az megszokott, és ámbár a külvilág gonosz ármánya közéjük bocsátja irigységtől csepegő csápjait, ők mégis egymáséi lesznek, ha máshol nem, hát azon a harmadik helyen, az életen túl.

És van még egy ok, amiért megéri jegyet váltani a színházba, ahelyett, hogy egy hasonlóan tökélyre formált, pixelig tökéletes mozifilmet néznénk. Akárhogy is igyekszünk ugyanis, a film végén sosem jön majd velünk szembe a kutyát sétáltató Anthony Hopkins, szemben Hollósi Frigyessel, akinek bájos francia bulldogját innen is üdvözöljük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

A világ első magánnyomozója egy véletlennek köszönhette karrierjét

Allan Pinkerton, a világ legismertebb detektívügynökségének megalapítója, az első magánnyomozó kétszáz éve, 1819. augusztus 25-én született Glasgow-ban. 
Plusz hír

Művészek indítottak mozgalmat a klímatudatosságért

A projektet Áfra János és Závada Péter azért indították el, hogy a magyar művészek közreműködésével minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófa és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára.
Plusz magazin

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.
Plusz kutya

Musicalelőadásra vitték a segítőkutyákat, hogy megtanulják, hogyan kell színházban viselkedni

A Billy Elliot egyik augusztusi előadására vittek segítőkutyákat a képzésük részeként Kanadában, hogy a négylábúak megtanulják, hogyan viselkedjenek színházban.
Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.