Michael Haneke A fehér szalag című filmjének színpadi változatát mutatta be a Katona József Színház október 12-én Ascher Tamás rendezésében. Haneke Arany Pálma-díjas fekete-fehér mozija – és az Ascher-előadás is – egy nyomasztó világba kalauzolja a nézőket. Az időpont és a helyszín 1913–14, egy észak-német protestáns falu. Az előadás a narrátor, a falusi tanító visszaemlékezésével kezdődik, aki azt próbálja megérteni, milyen események vezettek Németország és a 20. század legnagyobb szégyenéhez. A fehér szalagot Szeredás András fordította, és Enyedi Éva alkalmazta színpadra. A produkcióban Bezerédi Zoltán, Friedenthal Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Fullajtár Andrea, Bata Éva, Mészáros Blanka, Rajkai Zoltán, Veszelovszki Janka, Takátsy Péter, Dankó István és Vizi Dávid is játszik. A jelmezeket Szakács Györgyi, a díszletet Khell Zsolt tervezte. Az előadás megtekintése 16 éven felülieknek ajánlott.
A fasizmus kialakulásának pszichológiai okait kutató történetről Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendezővel beszélgetünk.
A 17. Olasz Filmfesztiválon a legjobb olasz kortárs filmeket láthatjuk a budapesti Puskin és Tabán mozikban november 6–16. között. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és az Istituto Luce-Cinecittà közös rendezvényén 14 kortárs olasz alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. A program többek között olyan filmeket kínál, mint az idei Berlinalén díjat nyert Dafne és a Ragadozók, a több fesztiválon is méltatott Az én lányom, a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon díjat nyert Anyaság, vagy Olaszország idei Oscar-nevezettje, Marco Bellocchio legújabb alkotása, Az első áruló.
Premier előtt lesz látható a részben hazánkban készült Medvevilág Szicíliában című egész estés rajzfilm, valamint a magyar származású olasz író, Giorgio Pressburger A fehér közök törvénye című regényének filmes adaptációja. Több alkotóval találkozhat is majd a magyar közönség. A filmek egy részét Szegeden és Debrecenben is vetítik majd. Giovanni Catalucciótól, az Olasz Filmfesztivál koordinátorától azt is kérdezzük, az olasz filmtörténet – amelynek jellegzetes szakaszai jól elkülöníthetők, akár évtizedenként, akár a nemzetközi irányzatokhoz kapcsolódóan, akár most, a megújuló filmkészítés mentén – mit tart fontosnak 2019-ben megmutatni a nagyközönségnek; mennyire mainstream a most készülő olasz film, mennyire törekszik a régi, jellegzetes olaszos temperamentum, életérzés megmutatására, vagy mennyire olvad bele a multikulturális alkotásba.
Hogyan határozzák meg a mindennapokat a használati tárgyaink? Mit árul el egy íróról az otthona?
A Magukra maradt bútorok kiállításon számos bútoron és több mint száz fotón keresztül ismerhetjük meg íróink otthonait: az íróasztalokat, ahol a magyar irodalom legnagyobb művei születtek, vagy éppen szobabelsőket, kártyaasztalokat, szalonokat, amelyek nemcsak tulajdonosaikról, de egy-egy korszakról és különböző divatokról is árulkodnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum Esti Extra Magukra maradt bútorok címmel ad választ ezekre a kérdésekre. A tárlat kapcsán Varga Judit lakberendezőt, diy bloggert kérdezzük arról, hogy mi az, amit a nagyközönség leginkább kedvel egy ilyen típusú kiállításon és mi az, ami a szakember számára izgalmas; mely irodalmi személyiségek szobabelsői árulnak el legtöbbet egykori tulajdonosukról és a korról, amelyben éltek?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. november 3-án, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
Fejléckép: Ascher Tamás (Fotó: Éder Vera / Színházi Kritikusok Céhe)