Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után 2019-ben a „második honalapító”, IV. Béla király koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező.
Az idei Koronázási Szertartásjátékot felvezető sajtótájékoztatón a Szent Mihály kápolna kertjében Szikora János rendező mellett részt vett a IV. Bélát alakító Lábodi Ádám, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna, Kovács Yvette Aida jelmeztervező, Szirtes Edina Mókus zeneszerző, valamint Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke is. Már a tájékoztató helyszíne szimbolikus, hiszen a Margitszigeten található domonkos rendi apácakolostorban élt Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadó királylánya.
Koronázási Szertartásjáték, sajtótájékoztató (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)
A szörnyű pusztulást hozó tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Béla az egyik legjelentősebb az Árpád-ház uralkodói között. Hétévesen végignézi, ahogyan az összeesküvők megölik anyját, Gertrudis királynét, a megtorlatlanul hagyott bűn miatt megromlik a viszonya gyengekezűnek tartott apjával. Uralkodása elején a vágyott, III. Béla idején létező dicsőséges aranykor visszaállítására tett intézkedései szembefordítják az előkelőkkel. A muhi csata után menekülni kényszerül, születendő lányát, Margitot Istennek ajánlja, ha a kegyetlen mongol sereg elhagyja az országot és véget érnek az addig nem látott borzalmak. Hazatérte után várakat épít, megerősíti a nehéz lovasságot, betelepíti a kihalt országrészeket – méltán tartjuk őt számon a „második honalapító” királyként.
Az idei szertartásjátékban a rítus hangsúlyos lesz, de nem uralja az előadást, átengedi a terepet a minden szempontból kiemelkedő élettörténetnek"
– mondta a rendező a darabról, amely idén a „végén kezdődik”: a koronázással indul, hogy aztán szertartás további jelenetei is beleszövődjenek a történetbe: hol a koronázási rítus ad alkalmat egy meghatározó esemény bemutatására, hol a történetből térünk vissza a szertartás éppen aktuális jelenetére.
A darab többször is visszautal az előző évi előadás képeire, megerősítve a tényt, hogy a nézők egy hét éve tartó sorozat egyik epizódját látják.
Fontos párhuzam a tavalyi előadással Margit jelenléte.
Egyszerűbb élete okán dramaturgiailag kevésbé hangsúlyos a szerepe, mint Erzsébeté, de személyében a második meghatározó szent lányt tisztelhetjük és ez jelentőssé teszi – emelte ki Szikora János. Hozzá is kapcsolódik egyébként az előadás alcíme.
Az élet magja kifejezés egyrészt a „második honalapító” uralkodását örökíti meg, másrészt azt a tényt, hogy nincs még egy család, amely ennyi szentet adott volna az egyháznak:
az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett Szent Margit mellett Szent Kingát, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje, valamint Boldog Jolánt, boldog emlékezetű Konstanciát, akiknek Lengyelországban és Oroszországban van nagy kultusza.
Koronázási Szertartásjáték, sajtótájékoztató (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)
"A lelkekben minden előadással újra fel szeretném építeni a koronázótemplomot, hogy amikor a nézők ott ülnek a Koronázási Szertartásjáték nézőterén, a Nemzeti Emlékhelyen, ne azt érezzék, hogy egy szabadtéri színházban vannak, hanem azon a szent helyen, ahol királyainkat koronázták meg" – mondta Szikora János Jászai Mari-díjas érdemes művész, rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.
A színpad képe kisebb változtatásokkal a tavalyihoz hasonlít majd, és idén is sokszereplős darabot láthat a közönség, a színészek mellett táncosokat és a Rákóczi Szövetséggel való együttműködésnek köszönhetően az előadásban részt vesz 80 határon túli diák is.
A címszereplőt Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, narrátort Mihályi Győző, Szent Margitot Varga Lili, Batu khánt pedig Sághy Tamás alakítja.
Az élet magja – IV. Béla koronázása
2019. augusztus 17., 18. és 19., 21:00
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely
Jegyinformáció és érdekességek ide kattintva >>>
Fejléckép: Koronázási Szertartásjáték, sajtótájékoztató (Fotó: Vörösmarty Színház)
hírlevél
