Plusz

Az extravagáns feminista ikon, aki halála után hetven évvel is inspirálja a divattervezőket

2022.12.21. 15:10
Ajánlom
Emilie Flöge azon kevesek közé tartozott, aki 1904-ben elmondhatta magáról, hogy önálló divatüzletet nyitott Bécsben a Mariahilfer Strassen, testvérével, Paulinával együtt. A Schwestern Flöge (Flöge nővérek) elnevezésű üzlet nemcsak az osztrák fővárosban, hanem Európa-szerte is híressé vált egyedi, extravagáns, a korát jócskán megelőző ruháiról. A Flöge nővérek nem csupán ketten vezettek üzletet, ami abban az időben igencsak kirívónak számított, hanem tették mindezt férfiak támogatása nélkül, függetlenül. Nem csoda, hogy a feminista ikonnak számító Emilie Flöge ruhái a mai napig inspirálják a divatszakmát. Noha Emilie leginkább a szecesszió nagy mestere, Gustav Klimt múzsájaként írta be magát a halhatatlanok közé, kiemelkedően tehetséges divattervező volt, aki a maga jogán is megérdemelte volna a figyelmet, mégis elfeledve halt meg 1952-ben.

A különleges, extravagáns ruhadarabjairól elhíresült Emilie karrierje mesésen indult: egy ruhakészítő verseny első helyezettjeként indíthatta el pályáját, nővérével együtt, akinek iskolájában korábban varrónőnek tanult. 

720px-Klimt-Villa_2013_Kleid_Salon_Schwestern_Floge_1909_Rekonstruktion_01-125326.jpg

Schwestern Flöge egyik ruhája1909-ből (A képen az eredeti ruha alapján készült változat látható) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Olyan klientúrára tett szert ezzel, hogy

1904-ben Paulinával megnyitották divatszalonjukat a Mariahilfer Strasse 1/B szám alatt.

A világon elsőként olyan kényelmes ruhadarabokat tervezett a nőknek, amelyben szabadon mozoghattak, és fűzőt sem kellett hordaniuk. A széles ujjakkal ellátott kelméket gyakran magyar és szláv népi motívumokkal díszítette, de ezek a zsákruhák inkább a bohém körökben arattak tetszést, így Emilie kénytelen volt a kor elvárásainak megfelelő divatdarabokat is kreálni.

GustavKlimtimKittelmitEmilieFloegeimRuderbootamAtterseePhotographieum190910-125717.jpg

Flöge és Klimt az Attersee-nél 1909-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Gustav Klimttel másik nővérén, Helenén keresztül ismerkedett meg, aki Klimt öccséhez, Ernsthez ment hozzá. A férfi azonban a frigy megkötése után egy évvel elhunyt. Házasságukból született gyermekük gyámja Gustav lett, így rendszeresen látogatta a Flöge családot, sőt a nyarakat is együtt töltötték az Attersee-nél. Klimt múzsája és szerelme egy ideig Alma Schindler volt, akiért fél Bécs szerelemmel rajongott, és nemcsak az osztrák festőt, hanem például Gustav Mahler zeneszerzőt is megihlette. (Később hozzá is ment a férfihoz.)

Amikor Emilie megtudta, hogy Klimt megkérte Alma kezét, öngyilkosságot követett el, altatókat szedett be, de túlélte.

Egy idő után szoros viszony alakult ki a festő és Emilie Flöge között: egyes találgatások szerint szerelmi szálak fűzték őket egymáshoz és

Klimt egyik leghíresebb, A csók című képén is Emilie-t ábrázolja. 

2153px-The_Kiss_-_Gustav_Klimt_a-csok-1908_ok-093513.jpg

Gustav Klimt, A csók (1908) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Egyértelműen azonban nem lehet kijelenteni, hogy szeretők is voltak, mindenesetre kölcsönösen inspirálták egymást, és olyannyira közel álltak egymáshoz, hogy Klimt még a halálos ágyán is Emilie-t szólította maga mellé.

Klimt festményein Emilie saját készítésű, egyedi ruháiban tűnik fel, sőt gyakran maga a festő is tervezett vele együtt ruhákat vagy éppen fordítva, a művész által megfestett ruhák inspirálták Emilie-t újabb kreációk megalkotására. Amikor Klimt meghalt, Emilie összetört, és felhagyott a ruhatervezéssel. Az Anshluss után, 1938-ban kénytelen volt bezárni divatüzletét is, munkáját saját lakásán folytatta. Soha nem ment férjhez.

FlogeandKlimtinSchorflingamAtterseetakenbyHeinrichBohler1909-125739.jpg

Flöge és Klimt az Attersee-nél, 1909-ben (Fotó/Forrás: Heinrich Böhler/Wikipedia)

A Klimttől őrzött ereklyéit, tárgyait, több száz festményét és a művész kedvenc festőtunikáját is egy állandóan zárt szobában tárolta.

A II. világháború idején a nő lakásán tűz ütött ki: a féltve őrzött Klimt-hagyaték nagy része is odaveszett. Emilie Flöge nevét szinte már senki nem ismerte 1952-ben bekövetkezett halálakor. 

Emilie_Louise_Floge-125738.jpg

Emilie Flöge 1902-ben (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Ha emlékeztek is rá, sokáig csak Klimt múzsájaként emlegették, nem úgy, mint önálló, független, feminista divattervezőt.

Alkotásait azonban újra felfedezték: 2015-ben például a Valentino divatház Emilie Flögének ajánlotta az őszi–téli haute-couture kollekcióját, John Galliano pedig 2008-ban Flöge és Klimt inspirálta kreációt mutatott be a Diornál.

 

Fejléckép: Emilie Flöge egy Eduard Josef Wimmer-Wisgrill által tervezett ruhában, 1909-ben (Fotó/Forrás: Getty Images) 

A bécsi szecesszió mestere

Kapcsolódó

A bécsi szecesszió mestere

Ezen a napon született a bécsi szecesszió nagy mestere, Gustav Klimt. Az osztrák festőművészt kora lázadójának tartották: szembe ment az árral, szakított az akadémista hagyományokkal és új, modern irányzatot teremtett.

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

„Nem hiszem, hogy egy férfi valaha is egyenrangú félként kezelt volna egy nőt, pedig nőként ez minden, amit szeretnék" – írta jegyzetfüzetébe Berthe Morisot festőművész, aki jó barátságot ápolt Manet-val, Monet-val, Degas-val és Renoirral. Cikkünkben olyan női alkotókat gyűjtöttünk össze, akiket sokáig vagy még mindig csak múzsaként tartanak számon, pedig kiváló művészek is voltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Alföldi Róbert: „Ezt ma Magyarországon eléggé pontosan lehet érteni”

Az idei évadban a negyedik előadását rendezi: Varsányi Anna A szent című darabját állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ősbemutatót május 2-án tartják. Alföldi Róberttel az abszurd helyzetekről, az inspiráló műhelymunkáról és a jó szerepekről is beszélgettünk.
Klasszikus

Kiemelkedő versenyeredményeket értek el a Zeneakadémia hallgatói

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakos hallgatói számos díjat nyertek a csehországi Ostravában megrendezett 14. GENERACE Zeneszerzőversenyen.
Jazz/World

Esztergályos Máté: „Megmutattuk, hogy lehet békésen működni egymás mellett a jazz-zenei térben”

Április 30-án a Dohnányi Ernő Zenei Központban ünnepli egyéves születésnapját a Szakcsi Rádió. Az évforduló alkalmából Esztergályos Mátéval, a csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk az eddig elért eredményekről, visszajelzésekről és arról, hogyan fogadta őket a szakma.
Színház

15 sor színház: Hegedűs a háztetőn

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadi előadásáról, a Hegedűs a háztetőnről szól. 15 sor színház.
Színház

Nagy Viktor: „Nem érdemes mindig a fősodorral menni”

Nagyszínpadi Sherlock Holmes-előadással, Molnár Ferenc-darabbal, ír feketekomédiával érkezik a Rejtélyek évada a Thália Színházba. Nagy Viktor művészeti vezető a változó nézői igényekről, médiazajról és a nagy teherbírású társulatról is beszélt a Fideliónak. Interjú.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Indul a szabadtéri szezon a Magyar Zene Házában

Májustól szeptemberig újra a szabadtéri programoké a főszerep a Zene Házában: változatos műfajokban érkeznek feltörekvő tehetségek és elismert zenekarok.
Plusz magazin

„Mintha a saját gyerekeim lennének” – Borbásné Garzó Erika, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Borbásné Garzó Erikát, a szegedi Tornádó Team Korcsolyázó Sportegyesület gyorsasági görkorcsolya edzőjét ismerhetik meg
Plusz magazin

„Nemcsak szívügyemmé, hanem küldetésemmé vált mindenféle művészeti oktatás” – Herpainé Velkey Klára, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Herpainé Velkey Klára magyar és ének-zene szakos tanárt ismerhetik meg.
Plusz magazin

„A vállam elég nagy, ezen ki lehet sírni magatokat” – Pantelics Péter, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Pantelics Pétert, a kapuvári Castrum Sport Club karateedzőjét ismerhetik meg.
Plusz magazin

„Egy tanár személyiségében a komplexitása a legfontosabb” – Szeidemann Ákos, a Mester-M díjazottja

Április 17-én tizenöt kivételes pedagógus, tanár és edző vehette át a MOL – Új Európa Alapítvány által alapított Mester-M Díjakat. A díjazottak portréját a Fidelio hasábjain közöljük, a sorozatban ezúttal Szeidemann Ákost, a tatai Eötvös József Gimnázium kémia-fizika szakos tanárát ismerhetik meg.