Korán elhunyt néptanító apjának családja kétszáz év óta tanítóskodott, anyja négy gyermeket nevelt fel. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben belépett a piarista rendbe, és 1920-ban pappá szentelték. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, ezután a piaristák gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott és a fővárosban. 1946-ban kilépett a rendből, és a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizika tanára lett. 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.
Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie, akárcsak száz évvel korábban a magyar íróknak.
Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést.
A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Ráadásul mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon, a konyhaasztalon is kipróbálhatta a kísérleteket.
Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amely „ronda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz”.
Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amelyeket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá.
Öveges József (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / FORTEPAN)
A kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott. 1970-től természettudományi játszóházakat tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. A Bocskai és Zsombolyai utca sarkán létre is jött a TIT Természettudományi Stúdiója, az építkezés azonban elvitte a pénzt, a játszóházra egy fillér sem maradt. Megszervezte viszont az úgynevezett jelenségbemutató kiállításokat, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek; ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon.
A televízió 1957-es nyitó programjában már félórás műsort kapott, amellyel igen jó visszhangot szerzett, ezután tizenkét éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Szuggesztív tanáregyéniség volt, magyarázat közben ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a szinpadias eszközök alkalmazásától sem. Havonta jelentkezett műsorával, igazi tévésztár lett, a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is vezette 1958 és 1969 között. 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak, ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.
1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv (1989) címmel Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot.
Öveges József 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak.
Öveges József (Fotó/Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / FORTEPAN)
1995-ben, születésének századik évfordulóján hozták forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-ROM-ot, amely két fizika tankönyvének teljes szövegét és a Legkedvesebb kísérleteim című videokazetta filmjeinek rövidített változatát is tartalmazza. 2011-ben jelent meg a Legkedvesebb kísérleteim című DVD, amelyen legendás televíziós műsorának epizódjai láthatóak. Nevét szülőfalujában általános iskola, emlékmúzeum, Budapesten és Balatonfűzfőn középiskola, valamint az Öveges József fizikai tanulmányi verseny őrzi, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg. 2016-ban a budapesti Piarista Gimnáziumban nyílt kiállítás, amely Öveges József és egy másik legendás piarista tanár, Kovács Mihály életpályáját mutatta be. Nevét viseli a természettudományos iskolai oktatás fejlesztésére, azaz új iskolai fizika- és kémiatermek kialakítására életre hívott Öveges-program.
A mi szerepünk a bányászlámpáé, csak oda akarunk világítani, ahol szükség van rá
– vallotta. Pedagógusi hitvallását így foglalta össze: „Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját, mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz alkotó művész.”
hírlevél
