Plusz

Az ókori görögök tényleg nem láttak jobban, mint egy méhecske?

2017.08.10. 09:42
Ajánlom
Bronzszínű égbolt, zöldes méz és kékes haj – így írja le Homérosz az Iliász és az Odüsszeia színeit. Eposzai nyomán egyes történészek arra következtetnek, hogy az ókori görögök diszkromatopsziával küzdöttek, más tudósok szerint csak eltérő fogalmaik voltak a színekről.
Homérosz

Homérosz (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Homérosz az eposzaiban meglepő módon írja le a színeket. A vak énekmondó palettája a fémes színekre korlátozódik, a feketét, a fehéret, a sárgászöldet, a piros lilás árnyalatát említi, és ezeket is érdekes kontextusban. Ebből következtetett arra számos történész, hogy a görögök színvakok voltak. Így tudta Aldous Huxley is, aki Az érzékelés kapuiban ezt írta: „Az ember igen fejlett színlátása biológiai szempontból luxus – felbecsülhetetlenül fontos számára, mint intellektuális és lelki lény számára, de állatként a túlélése szempontjából szükségtelen.

Azon jelzők alapján ítélve, amelyeket Homérosz adott a trójai háború hőseinek szájába, az derül ki, hogy annak idején a színek megkülönböztetése terén [a görögök] alig múlták felül a méheket.

Az emberiség fejlődése – legalábbis ebből a szempontból – bámulatos.”

Homérosz bronzszínűnek írja le az eget, a tenger és a birkák szerinte olyan színűek, mint a bor. (Az idézett részletek Devecseri Gábor fordításából származnak, bár nem hívhatjuk a magyar fordítást segítségül teljes bizonyossággal. Devecseri ugyanis gyakran a mai színosztályaink szerint fordította a kérdéses részleteket.)

a szürke
víz partjára leült, bámulta a borszinü tengert

Homérosz a chloros melléknevet használja a mézre, ami a zöld egyik árnyalata. Még érdekesebb, ahogy Hektór haját írja le: a kyanos jelzőt használja, amelyből a cián szó ered, ami pedig a világoskék egyik árnyalata. A vér színét sem egyértelműen vörösként határozza meg, hanem a fekete vagy a zöld különböző árnyalataival:

Hektór rohamát megrendítette a dárda,
úgy hasitott a nyakába: kiszökkent éjszinü vére

Ahhoz, hogy a kérdés végére járjunk, valóban máshogy láthatták-e a görögök a színeket, idézzük meg Empedoklészt, az első görög színelmélet kidolgozóját, aki a színeket négy osztályba sorolta: a világos vagy fehér, a sötét vagy fekete, a vörös és a sárga osztályaiba. Ez elég szokatlanul hangzik, de összeegyeztethető Homérosszal, illetve a kolophóni Xenophanész leírásával, aki a szivárvány színeiként lilának, sárgászöldnek és vörösnek látta.

Végül is milyen színű az ég?

Végül is milyen színű az ég?

Ez vezetett számos tudóst arra a következtetésre, miszerint

bizonyos színek érzékelésére a görögök nem voltak képesek.

Ezek a kutatók azt hozták fel érvként, hogy a szem különösen hajlamos az evolúcióra, és lehetséges, hogy az ókori görögök retinája még nem volt elég fejlett. Azonban még tovább árnyalja a kérdést, ha a színek kifejezését a nyelviségnél kezdjük kutatni. Eleanor Irwin kanadai kutató szerint ennél a népnél még nem vált fogalmilag külön a szín, az anyag és az árnyék. Lehetséges, hogy a chloros szó nem egyszerűen a zöld színt jelentette, hanem a nedvességet, a frissességet és az élénkséget is.

A leírás tehát nem csak a tárgy színére vonatkozik, hanem annak lényegére, természetére, belső jellegére is.

Hasonló véleményen van Mark Bradley is, aki szerint a görögök teljesen máshogy fogadták be a világ „színességét”, mint mi. „Nagyon nehéz lefordítanunk Homérosz színmeghatározásait a modern nyugati nyelvekre” – mondta Bradley. Szerinte azok a kutatók, akik színvaknak hitték a görögöket, nem vették figyelembe, hogy ők egész mást gondoltak a színekről. A chroma szó ugyanis nem egyszerűen a színt jelentette, hanem a dolgokat borító anyagot. Tehát a fa faszínű volt, az üveg üvegszínű, és így tovább. „Nem absztrahálták úgy a színeket, mint mi tesszük ma. (...) A szín egy tárgy vagy létező külső manifesztációja volt a szemükben, és az érzékelése egybefonódott a szagokkal, a halmazállapottal, az élességgel, az érintéssel és az anyaggal.”

Az Iliász szereplői

Az Iliász szereplői (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A görögök nyelviségükben is hajlottak a szinesztéziára

– véli Bradley. Amikor Homérosz borsötétnek írja a tengert, nem kifejezetten a színét akarja leírni. Az eposzban ekkor egy tragédia készülődik, és az eposzíró ezt vetíti előre:  „tenger veszélyes, zsarnoki, mérgező, csakúgy mint a bor.”

Az elmúlt száz évben a világ különböző, élő és már kihalt nyelveit elemezték a színek leírásának szempontjából. Ezekkel a tudományos eredményekkel ma már semmire sem megyünk, hiszen nem vették figyelembe a tényt, hogy a szín fogalmi és nyelvi konstrukció.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Úgy fest, megtalálták az egyetlen felvételt Frida Kahlo hangjáról

A mexikói nemzeti hangarchívum, a National Sound Library úgy véli, Frida Kahlo saját, Diego portréja című esszéjét olvassa föl az El Bachiller radio pilotjában, amely hangfelvétel nemrégiben került elő.
Klasszikus

Zenetörténeti pillanat: Arvo Pärt és Sting találkoztak

Tallinn közelében találkozott az egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerző és a brit popcsillag. Szemmel láthatólag élvezték egymás társaságát.
Vizuál

Ilyen volt a nyár 50 éve

Egy fotóriporternő élete a szövegben, az 1960-as, 70-es, 80-as évek hétköznapjai pedig a galériában. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal egy különleges életműből válogattak.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra szentendrei adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal Szentendrére, Kisorosziba és a Pilisbe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.
Plusz hír

Negyven év elteltével bizonyították, hogy meggyilkolták az ukrán zeneszerzőt

Pletyka szinten évek óta vitatták az öngyilkosságot, bizonyítani azonban csak most sikerült a Kijevi Törvényszéki Tudományos Kutatóintézet munkatársainak, hogy Volodimir Ivaszjuk nem önkezével vetett véget az életének, hanem megölték, majd öngyilkosságnak állították be halálát.
Plusz hír

Engedett a kormány, megmarad az ismétlések utáni jogdíj

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kormány neves magyar előadóművészek véleményét figyelembe véve módosítja a korábbi törvényjavaslatot.
Plusz interjú

Vidám és borzongató programokkal vár ezen a hétvégén Szentendre

A hazai palettán unikális programkínálattal várja a hétvégén, június 15-16-án a látogatókat Szentendre városa. A fesztivál zenei, vízisport, látványos, vidám és borzongató mediterrán programokat ötvöz képzőművészeti, kreatív eseményekkel.
Plusz ajánló

XVIII. századi városi legendára épül a Szentendrei Pestisűző Fesztivál

Június 15-16-án második alkalommal rendezik meg Szentendre legújabb kortárs művészeti fesztiválját, amelynek középpontjában egy fiatal lány halála körüli hiedelem, és a város csodás megmenekülése áll egy két és fél évszázaddal ezelőtti pestisjárványtól.