Plusz

Az öröm, az álom és a valóság

Jó pár napja készülök a blogomban is szólni róla, mennyire megtisztelőnek érzem, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara elnök-karnagynak választott.

Bár hivatalosan a poszt kilencedik tulajdonosa vagyok a sorban, valójában a tizedik, hiszen Rico Saccani ugyanezt a szerepet töltötte be a zenekar élén, csak névleg volt más a titulusa – őt vezető karmesternek hívták. A budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tevékenysége része a hazai kulturális hagyománynak. Az együttes megalakulása óta olyan zenetörténeti események részese volt, mint Mahler I. szimfóniájának bemutatása, vagy épp Brahms II. zongoraversenyének bemutatása a szerző részvételével. Élményt, és nem utolsó sorban szakmai tartást ad olyan nagy mesterek nyomdokaiban járni, mint Hans Richter, Ferencsik János, Nikisch Artúr, Sergio Failoni, Otto Klemperer, vagy Dohnányi Ernő – akik mind vezényelték az együttest.

Régi álmom, hogy a hazai közönséget megismertessem a világ nagy karmestereivel, s ez az új pozíció (vagy titulus) segíthet abban, hogy az álmot valóságra válthassam. Nem szeretném ugyanis azt a gyakorlatot folytatni, hogy a zenekar legtöbb hangversenyét a megválasztott elnök-karnagy vezényelje. A külföldi dirigensek Magyarországra invitálása nemcsak azt eredményezné, hogy a hazai közönség és a zenekar megismerné őket és a nevüket. Ennél töbet nyerhetünk. Az ilyen találkozások egyben azt is jelentik, hogy magát a zenekart is megismeri számos karmester, s ezzel kezdetét vehetik a meghívások, a szakmai körforgás, nem beszélve a hazai szólisták bemutatkozási lehetőségeiről. Célom még, hogy a Filharmóniai Társaság Zenekarával a hazai kortárs zene támogatását is zászlónkra tűzzük. Jó volna, ha zeneszerzőink a zenekar számára írnának darabokat, örömmel szorgalmazom a kortárs bemutatókat.

Harmadik, nem titkolt célom, amelyért összefoghatunk a BFTZ művészeivel, hogy a szakmai életben és a közönség köreiben nyomatékot adjunk Dohnányi Ernő munkásságának. Ez a nagy múltú zenekar ebben is jelentős eredményekre lehet képes, különösképp, hogy Dohnányi Ernő nem egyszer állt a karmesteri dobogójukon.

Dohnányi véleményem szerint a méltatlan hazai sors egyik legfájóbb jelképe. Egy olyan muzsikus-géniuszról van ugyanis szó, akit pályatársai, korának közönsége és a nemzetközi szakma is megbecsüléssel tisztelt, az utókor mégsem tud róla szinte semmit. Óriás volt, akit itthon méltatlanul mellőznek – és tették ezt olykor már életében is. Zeneakadémiai hallgatóként mindössze annyit tanulhattam Dohnányiról, hogy Ruralia Hungarica című művét egyszerre mutatták be Bartók Táncszvitjével és Kodály Psalmus Hugaricusával Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félévszázados jubileumán. Felfoghatatlan számomra, hogy Dohnányiról ennyit oktatnak hazánk felnövekvő muzsikusgenerációinak. Nagyszerű zongoraművész, kimagasló tálentummal megáldott zeneszerző volt, aki karmesterként is megcsillogtatta különleges képességeit. A világ a lábai előtt hevert, itthon pedig elhallgatták évfordulóit, ahogy tavaly halálának 50. évfordulóján is mély hallgatásban burkolózott a szakma. Magam a '90-es évek elején kerültem a bűvkörébe, amikor Baranyai László felkért, hogy rögzítsük lemezre zongorára és zenekarra írt concertóját. Nem nagyon akartam kötélnek állni, mert nem ismertem a műveit. Mégis elkezdtem beleásni magam a Dohnányi-művekbe, és rabul ejtett ez a kivételes művész. Már 2002-ben, első igazgatóságom idején, megpróbáltam méltó emléket állítani Dohnányinak, Vázsonyi Bálint élterajzi könyvének második kiadását a Magyar Állami Operaház támogatta, s még abban az évben bemutattuk A vajda tornyát.

Dohnányi talán rossz helyre született – Magyarország huszadik százada nem engedte alámerülni a művészetnek. Hol magyarellenesnek, hogy filoszemitának titulálták, hol háborús bűnökkel vádolták. A hazai sajtó alig csepegtetett róla valamit, amikor a nemzetközi lapok ódákat zengtek nagyságáról. Vázsonyi Bálint mondta róla: ha Dohnányi visszajött volna Magyarországra, megbontotta volna a zenei élet hierarchiáját; mindenki eggyel hátrébb lépett volna. Hát, remélem, visszajön még, ahogy azt is, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara szívesen áll majd az ügy mellé, hogy mi hozzuk vissza Dohnányi Ernőt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Réthelyi Miklós miniszter személyes támogatását kértem, hogy lemezre rögzíthessük a teljes Dohnányi-életművet.  

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz beszámoló

A roma kultúrát ünnepelték a K11-ben

Harmadik alkalommal rendezték meg a Roma Világnapot a K11 Művészeti és Kulturális Központban, ahol kézműves workshopokkal, zenés meseelőadással, filmvetítéssel és koncerttel várták az érdeklődőket.
Plusz ajánló

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Plusz ajánló

Dömösön folytatódik a Szeláví! Fesztivál története

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb településén, Dömösön. Sátrazás a csillagok alatt, három nap önfeledt szabadság: idén is várja a kikapcsolódni vágyókat a Szeláví! Fesztivál.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – ismét kitárja kapuit a Pesti Vigadó

Tízéves a Magyar Művészeti Akadémia székháza, ez alkalomból május 11-én ismét megrendezik a Nyitott Ház elnevezésű programjukat, amely során egyebek közt kézműves foglalkozásokkal, kiállításokkal, kulturális előadásokkal vagy épp táncházzal várják az érdeklődőket ingyenesen. 
Plusz ajánló

Az Esterházy Art Award 2023-as díjazottjainak kiállításával nyílik a szezon a kismartoni Esterházy-kastélyban

Április 14-én 11 és 17 óra között megnyitókkal, performanszokkal, terülj-terülj asztalkámmal, a város utcáin felvonuló rézfúvós bandával, valamint koncertekkel várják az érdeklődőket a tartományi főváros, Kismarton kulturális intézményeiben. A belépés az egyes intézményekbe díjtalan.