Plusz

Bartók Béla 118 fonográfhengere került a Néprajzi Múzeumba

2023.03.29. 11:30
Ajánlom
Örököseinek köszönhetően idén 118 fonográfhenger kerül letétként a Néprajzi Múzeumba, azaz közgyűjteménybe Bartók Béla észak-afrikai gyűjtőútjáról, amelyeket a legkorszerűbb módszerrel digitalizál, majd tesz elérhetővé az intézmény.

A Néprajzi Múzeum hangarchívumában egy bő évszázad alatt több tízezernyi dallamadatot tartalmazó analóg gépi hangfelvétel halmozódott fel, ezek közül jelentős tételt tesznek ki a fonográf-felvételek.

A fonográfot a 19. század utolsó éveiben Vikár Béla használta elsőként Európában népzenei gyűjtésre, ezzel a párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott.

Nyomában Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik több mint 4700 fonográfhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a 20. század elején. A gyűjtés a magyar mellett kiterjedt a Kárpát-medencében élő román, szlovák, délszláv, rutén, német, a moldvai csángó, sőt Bartók esetében az anatóliai török és algériai arab lakosságra, továbbá a Volga-vidéki rokon népek anyagára is.

A Néprajzi Múzeum hazánkban legnagyobb, csaknem 4700 darabot számláló gyűjteményébe a legtöbb fonográfhenger Bartók Béla gyűjtései révén került: több mint 1700 tartalmazza a gyűjtéseit.

A felvételek jelentős része 1906 és 1918 között készült.

A fonográfot egészen az 1950-es évekig alkalmazták a népdalgyűjtésben – akkorra vált elavulttá a korszerűbb hangrögzítő eszközökhöz képest. A fonográfhenger anyaga a rendkívül érzékeny viasz, könnyen romlik, és a használatban kopásnak, pusztulásnak van kitéve. Igen sérülékeny, kis koccanásra is könnyen megreped, darabokra törik. A múzeum szakemberei kísérleteztek ugyan a fonográfhengerek másolásával, de az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Később a magnószalagos átjátszás jelentett könnyebbséget, mivel itt a hengerek meghallgatásához nem volt szükség újbóli átjátszáshoz. A digitális technika fejlődésével lehetőség nyílt a magnószalagok digitalizálására, amely eredményeként

a Néprajzi Múzeum weblapján szinte az összes fonográfhenger meghallgatható.

NM_Muzej_2022_InczeLaszlo-106_ok-093719.jpg

A Néprajzi Múzeum épülete madártávlatból (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum / Incze László)

Sajnos azonban a magnószalagok is sérülékenyek, továbbá a digitalizálás során nem csak a henger zaja, hanem a magnószalag problémái is kiütköztek.

A Néprajzi Múzeum ezért a még át nem játszott fonográfhengerek közreadására beszerezte a legmodernebb, dr. Henri Chamoux által kifejlesztett Archeophone készüléket, amivel közvetlenül lehet digitalizálni, köztes hanghordozó nélkül. A 2022-ben megvásárolt eszköz segítségével a múzeum munkatársai már több mint ezer hengert digitalizáltak. Az intézmény ugyanakkor saját anyagán túl képes más gyűjtemények fonográf-felvételeit is feldolgozni szolgáltatás keretében.

A múzeum gyűjteménye idén 118 különleges fonográfhengerrel gyarapodott. Bartók 1913 nyarán indult észak-afrikai gyűjtőútjára. Az utazását betegsége miatt meg kellett szakítania, a világháború pedig megakadályozta a gyűjtés folytatását, de így is 118 fonográfhengerre vett föl dallamokat, amelyeket később gondosan lejegyzett.

Bartók Béla jogutódjának, Vásárhelyi Gábornak köszönhetően a fonográfhengerek 2023-ban a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe kerülnek letétként

– ezeket a hengereket is már az új módszerrel digitalizálja a múzeum, az Archeophone segítségével. Az intézmény ugyanakkor a fonográfhengereket a legkedvezőbb körülmények között tárolja új épületének speciális kialakítású, klimatizált raktáraiban, valamint tartalmukat online közzéteszi.

Április elsején tematikus nap keretében lehet betekinteni ebbe a munkába:

az eredeti fonográfhengereken rögzített felvételek mellett további hanghordozók, a gyűjtemény sajátosságai, kulisszatitkai is megismerhetők, köztük a speciális készülék, az Archeophone is. A szombati tematikus napon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárainak és hallgatóinak segítségével bemutatókon vehetnek részt, ahol arra keresik a választ, hogy hogyan és mit lehet tanulni ma az egykori fonográfhengeres gyűjtésekből. A nap módszertani bemutatóval és Bartók fonográfhengeres gyűjtései által inspirált koncerttel zárul.

A programra ide kattintva lehet regisztrálni.

Fejléckép: Bartók Béla (Fotó/Forrás: Zenetudományi Intézet)

A Néprajzi Múzeum is bekerült a világ legnagyszerűbb helyei közé a TIME listáján

Kapcsolódó

A Néprajzi Múzeum is bekerült a világ legnagyszerűbb helyei közé a TIME listáján

A TIME magazin március 16-án hozta nyilvánosságra 2023 legjobb helyeit: ötven különleges úticélt ajánlanak listájukon. A válogatásba a Néprajzi Múzeum is bekerült.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Klasszikus

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Nyitott Ház – ismét kitárja kapuit a Pesti Vigadó

Tízéves a Magyar Művészeti Akadémia székháza, ez alkalomból május 11-én ismét megrendezik a Nyitott Ház elnevezésű programjukat, amely során egyebek közt kézműves foglalkozásokkal, kiállításokkal, kulturális előadásokkal vagy épp táncházzal várják az érdeklődőket ingyenesen. 
Plusz ajánló

Az Esterházy Art Award 2023-as díjazottjainak kiállításával nyílik a szezon a kismartoni Esterházy-kastélyban

Április 14-én 11 és 17 óra között megnyitókkal, performanszokkal, terülj-terülj asztalkámmal, a város utcáin felvonuló rézfúvós bandával, valamint koncertekkel várják az érdeklődőket a tartományi főváros, Kismarton kulturális intézményeiben. A belépés az egyes intézményekbe díjtalan.
Plusz ajánló

Idén is labdarúgó tornával emlékezik Esterházy Péterre a FISZ

A Fiatal Írók Szövetsége immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Futball-EP elnevezésű tornáját, amelynek mérkőzései között Esterházy Péternek ajánlott felolvasásokat hallgathat meg a közönség. A rendezvényre április 13-án a Bikás parkban kerül sor.
Plusz ajánló

Pódiumprogramok a MOMkult kupolájában

A műfaji sokszínűség jegyében szervezett estek nem csupán interaktivitásra csábítják a nézőket, de kötetlen információszerzést is jelenthetnek.
Plusz ajánló

„Tedd magad szabaddá” – hirdeti idén is a Mézesvölgyi Nyár

Három nagykoncerttel és hét színház sikerdarabjaival készül az idei szezonra a Mézesvölgyi Nyár. Pest megye legnagyobb szabadtéri, összművészeti fesztiválja huszonhárom estén át, húsznál több különböző programot kínál idén is Veresegyházon.