A három napos rendezvény, amely Zenetudomány és előadói gyakorlat: A párbeszéd jelentősége a Bartók-kutatásban címet viseli, már július 15-én, Budapesten megkezdődött, ahol a Zenetudományi Intézet igazgatója, Tallián Tibor nyitotta meg a konferenciát, majd Takács Zsuzsa rövid zongorakoncertje után a Bartók Archívum bemutatására került sor Vikárius László, Gombocz Adrienne és a többi munkatárs segítségével. Ezt követően busz hozta Szombathelyre a résztvevőket, s másnap délelőtt el is kezdődtek a fél órás, húsz perces előadások az Egyetem konferenciatermében. A nemzetközi Bartók-kutatás prominens alakjai adnak elő a hétfőig tartó üléseken, de a legismertebb doyenek mellett az új elgondolásokkal és kutatási eredményekkel jelentkező fiatal zenetörténészek, doktoranduszok is szót kapnak.
A Filharmónia Budapest Nonprofit Kft. és a MTA Zenetudományi Intézete rendezésében létrejött konferencia főtémája a zenetudomány és az előadói gyakorlat találkozása, dialógusa. Főként az első napon olyan előadásokat hallhattunk, amelyek kifejezetten a művek interpretációjával kapcsolatos kérdéseket boncolgattak, kitérve a kottakiadásokra és a kritikai megjegyzések fontosságára (Somfai László), Bartók levelezéséből megtudható információkra (Malcolm Gillies), valamint a különböző kéziratok alapján megfejthető előadói praxisra vonatkozó gondolatokra (Elliott Antokoletz, Kerékfy Márton). A New York-ban élő Laki Péter Bartók Hegedűversenyének hangfelvételeit vizsgálta, s a kéziratok mellett az ősbemutató felvételének (Székely/Mengelberg) jelentőségét hangsúlyozta, délután pedig Stachó László vizsgálta Bartók és Dohnányi zongorista előadói stílusát, s a számítógépes mérések tükrében a szerkezet és az előrejósolhatóság kérdését. Daniel-Frédéric Lebon a Csodálatos mandarinnal, Cathy Byrne az 1. zongoraversennyel, Anne Vester A fából faragott királyfival, Michael Braun Bartók vokális zenéjével foglalkozott.
A kollokvium további napjain is érdekes angol, német és francia nyelvű előadások várták-várják az érdeklődőket: vasárnap Somfai László és a Henle kiadó képviselői a folyamatban lévő Bartók Béla Tematikus Katalógusról beszélnek, szó leszaz amerikai Bartók Archívumokról; Móricz Klára, William Kinderman és Frigyesi Judit a Kékszakállúról, a Táncszvitről és A csodálatos mandarinról beszélnek, a vokális művekről pedig Lampert Vera, Nobuhiro Ito és Pintér Csilla adnak elő. Hétfőn az amerikai Richard Taruskin beszél majd Stravinsky és fia, valamint a Bartók-házaspár egy-egy Mozart-felvételéről, Büky Virág Bartókné Pásztory Ditta zongorázásáról tart előadást, Mineo Ota pedig Bartók zongoratechnikáját veszi górcső alá. A kávészünet után Jürgen Hunkemöller, Ullrich Scheideler és Wilheim András értekeznek, a konferencia záróakkordjaként Mehdi Trabelsi Bartók algériai gyűjtéseivel foglalkozik, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője pedig a Mikrokozmosz-beli hat bolgár táncot vizsgálja.
A zenetudományi konferencia csatlakozó rendezvénye egy lemez- és kottabemutató vásár, amelyen a Hungaroton, a BMC és a Warner korongjai mellett az Universal Editio Musica kotta-kiadványait vásárolhatják meg kedvezményesen az érdeklődők a Bartók Béla Zeneiskolában. Ugyanitt a 2011. évi Bartók Fesztivál borát, a Tokaj Kereskedőház Zrt. 2010. évi száraz Furmintját is megkóstolhatják a fesztivál szakmai vitákban megfáradt torkú előadói és vendégei.
hírlevél
