Plusz

Békés harc sóért, földért, emberségért – 150 éve született Gandhi

2019.10.02. 18:00
Ajánlom
„Az erő nem testi képességből fakad. Forrása a rendíthetetlen akarat.” Százötven éve született e szavak írója, Mahátma Gandhi.
Gandhi_London_1906-182349.jpg

Gandhi (1906, London) (Fotó/Forrás: Wiki)

Mohandász Karamcsand Gandhi a nyugat-indiai Porbandarban született, apja az ottani kis hercegség főminisztere volt. Hindu neveltetésben részesült, de hatott rá az erőszakmentességet és toleranciát hirdető dzsainizmus is. Alig tizenhárom évesen megházasították, a hatvankét évig tartó frigyből öt fiú született. Szülei 1888-ban Londonba küldték jogot tanulni, itt anyjának tett ígérete szerint hű maradt vallása előírásaihoz,

az angol szokásokban való megmártózása kimerült pár kísérletben, például táncórákon való részvételben.

1891-ben tért haza, de az ügyvédi praxisra nem érezte magát alkalmasnak (a tanúk kikérdezése megviselte), ezért kérvények írásával kereste kenyerét. 1893-tól Dél-Afrikában élt, az ott élő nagyszámú indiai bevándorlót, olykor őt magát is ért atrocitások, megaláztatások nyomán a faji megkülönböztetés ellen kezdett küzdeni.

Gandhi_1908-182348.jpg

Gandhi (1908) (Fotó/Forrás: Wiki)

Amikor 1906-ban a brit hatóságok egy megalázó rendeletet adtak ki, a Gandhi vezette indiaiak a megtorlást is vállalva tiltakoztak – sikerrel, az erőszakmentes ellenállás, a szatjágraha eredményeként a rendeletet 1914-ben visszavonták.

Gandhi a következő évben tért haza. A politikai életbe 1919-ben kapcsolódott be, amikor a brit hadsereg Amritszárban fegyvertelen tüntetők közé lőtt és több száz embert mészárolt le. 1920-ban a függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője lett és fegyvertelen harcot, „együtt nem működést” hirdetett a gyarmatosítókkal szemben. Hívei polgári engedetlenségbe kezdtek, bojkottálták a brit intézményeket és árukat. 1922-ben hat év börtönre ítélték, s két évet töltött a rácsok mögött. Ezalatt pártjában szembekerültek a hinduk és muzulmánok, akik később kiváltak és saját szervezeteket alakítottak. Gandhi 1930-ban a sóadó ellen tiltakozva nagy tömeg kíséretében 400 kilométert gyalogolt a tengerhez, hogy híveivel sót nyerjen a vízből. A mozgalom nyomán 60 ezer ember került börtönbe, de a sólepárlást 1931-re engedélyezték. Több alkalommal folytatott éhségsztrájkot, például az erőszak és az érinthetetlenek diszkriminációja ellen, s célját végül mindig elérte.

Gandhi_and_Indira_1924-182349.jpg

Gandhi és Indira Gandhi, akik nem voltak rokonok (1924) (Fotó/Forrás: Wiki)

Pártjával is vitákba keveredett, 1934-ben le is mondott tisztségeiről, mert szerinte vezetőtársai az erőszakmentességet csak eszköznek tartották. Azzal sem értett egyet, hogy a párt a második világháború idején az autonómia reményében támogatta a briteket. A második világháború után nem tudta megakadályozni, hogy az 1947-ben kivonuló britek birodalmuk egykori ékköve helyén a hindu-muszlim ellentétre játszva gyarmatukat két részre, a hindu Indiára és a muzulmán Pakisztánra osszák fel. A két közösség között véres zavargások robbantak ki, 15 millió ember kényszerült otthona elhagyására. Az egység elvesztését tragédiaként megélő agg politikus a függetlenség kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni, csak annyit mondott: „kiszáradtam”. Gyalog járta a falvakat, a menekültek segítésére, a sebek gyógyítására törekedett, ezért mindkét fél részrehajlással vádolta.

Mivel a szó nem használt, 79 évesen ismét böjtbe kezdett, s ennek hatására a zavargások megszűntek.

A_news_bureau_photo_Oct_6_1947-182308.jpg

Gandhi 1947-ben (Fotó/Forrás: Wiki)

Gandhi életét egy hindu fanatikus, Nathuram Godse golyója oltotta ki 1948. január 30-án, amikor éppen egy imádságra tartott. (A megbánást nem mutató merénylőt és társát halálra ítélték és 1949 novemberében kivégezték.) Gandhi hamvait hindu szokás szerint több urnába osztották szét, a hamvasztás helyszínén álló síremlékén állítólagos utolsó szavai:

Hey Ram.

vagyis az Ó, istenem olvashatók.

Gandhi már életében kiérdemelte a Mahátma, vagyis a Nagy Lélek nevet, amelyet a világhírű író, Rabindranath Tagore adott neki. Családja kérésére halála hatvanadik évfordulóján hindu szokásoknak megfelelően a hamvakat a tenger fölött szórták szét. Mahátma Gandhi ma is India legjobban tisztelt fia, aki bírálhatatlannak számít, emlékhelyét zarándokok tömege keresi fel. Életéről Richard Attenborough rendezett monumentális filmet Ben Kingsley főszereplésével.

Az indiai szellemi vezető bronzból készült szobra a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum kertjében áll. A múzeum és a budapesti indiai követség október 3-án koszorúzással és egy táncos-zenés fúzióval emlékezik meg Mahátmá Gándhí születésének 150 éves évfordulójáról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Neves muzsikusok fogtak össze egy jó cél érdekében

December 8-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián az autizmussal élő gyermekeket, fiatalokat segítő Világom Alapítvány támogatására. Az esemény mellett a hazai zeneélet nagyságai álltak ki.
Vizuál

Több mint egy hónapig ingyenesen nézhetünk klasszikus magyar filmeket

December 2. és január 6. között ingyen látható a FILMIO kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Macskafogón át a Moszkva térig.
Könyv

Beleolvasó – Grecsó Krisztián: Apám üzent

Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Vizuál

Dargay Attila szellemisége elevenedik meg az új Csongor és Tünde-adaptációban

2025 tavaszán érkezik a mozikba a Csongor és Tünde egész estés animációs film. A családoknak szóló mesefilm Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. Cikkünkben megtekinthető az első teaser előzetes.
Vizuál

Téli képeslapok a boldog békeidőkből

A békebeli ünnepi képeslapok világát eleveníti fel a Várkapitányság és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum november 29-én megnyílt közös adventi kiállítása a Budavári Palotanegyed újjászületett Csikós udvarán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Előadóművészeket és pedagógusokat díjazott az Artisjus

A szerzői egyesület olyan előadóművészeket díjaz, akik rendszeresen tűznek műsorukra kortárs magyar műveket, valamint olyan pedagógusokat ismer el a díjjal, akik kiemelkedően fontos munkát végeznek a zene és az irodalom oktatásában.
Plusz hír

Ők kapják idén az Arany Medál-díjat

Az idén kilencvenhárom éves Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg kapja az Arany Medál-életműdíjat. Vecsei H. Miklós, Mészöly Anna, Waskovics Andrea színművészek, Szimler Bálint rendező és Biró Zsombor Aurél író munkáját is elismerik.
Plusz hír

Jótékonysági árverést indít a Quimby

Az együttes tizenöt dedikált, vászonra feszített fotót bocsát árverésre, amelyet koncertfotósuk, Bátori Gábor ’Jim’ készített a zenekarról. Az aukcióból származó bevétel teljes összegével az Egyszülős Központ munkáját támogatják.
Plusz magazin

KÉP-regény: Nem mind arany

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Puskás Múzeum kapcsán arról ír, hogyan készített lesifotót Puskás Öcsiről.
Plusz interjú

Az ünnepvárás lehetőség, hogy kapcsolódjunk a hagyományokhoz és a közösséghez – karácsonyváró beszélgetés Both Miklóssal

A Hagyományok Háza életében a karácsonyi ünnepvárás az év legmeghittebb időszaka. Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag kapcsán Both Miklóssal, az intézmény főigazgatójával beszélgettünk.