Magyarország Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, emellett a „felkelő nap országa” kapuként szolgál hazánk számára az ázsiai piacokhoz. Magyarország részvétele így turisztikai és gazdasági szempontból is egyedülálló lehetőséget jelent. A kétoldalú kapcsolatokat erősítve a pavilon a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, vendégélményt növelő belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is – áll a szervezők közleményében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a pavilont bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A Világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarország világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdásági érdek. A kelet-ázsiai régió a hazánk szempontjából legdinamikusabban bővülő turisztikai küldőországokból áll.
Kínából közel kétszeres volt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8%-kal nőtt meg a vendégszám, Japánból pedig 44%-kal többen érkeztek tavaly a 2023-as évhez képest.”
Japán a régió belépőkapujaként szolgál, ezért a sikeres oszakai magyar részvétel jelentős mértékben élénkítheti az innen érkező beutazóforgalmat. A miniszter hozzátette, a turizmus eddig is a gazdasági növekedés egyik motorja volt, és a szolgáltatási szektor kiváló hajtóerejének bizonyult a tavalyi évben is: a GDP immár közel 13%-a származott a turizmusból. „Meggyőződésem, hogy a Magyar Pavilon beutazóforgalmunk növelésének, gazdasági kapcsolataink további erősítésének, üzletfejlesztési és kulturális értékeink megismertetésének egyaránt egyedülálló platformja lesz” – hangsúlyozta a Világkiállításon való magyar részvétel fontosságát a miniszter.
A Magyar Pavilon látványterve (Fotó/Forrás: Expo 2025)
Az Expó fő témája a jövő társadalmának megtervezése, amelyhez Magyarország is kapcsolódik. Ugyanakkor a központi üzenetet egy saját, a japán és magyar kultúra közötti párhuzamokat előtérbe helyező koncepcióval egészíti ki. „A Magyar Pavilon koncepciója a globális kihívások megoldását a generációkon átívelő értékek megmentésében látja, ezért a természettel és örökségünkkel való együttélés fontosságát hangsúlyozza. A Pavilon élménycentrikus megközelítése segít átérezni, hogy a kulturális gyökerek megőrzése kiemelt fontosságú a fenntartható jövő szempontjából” – emelte ki Drozsnyik Dávid, a Magyar Pavilon kreatív koncepciójáért felelős szakember.
Kiemelt cél volt a közös értékek és gyökerek felfedezése, amit a japán és magyar népzenében is megtalálható, különleges hangzást biztosító, pentaton alapú dallamokban találtak meg.
„A kiállítás átélhető élményt kínál a látogatók számára, a hagyományos információszerzésen alapuló megközelítés helyett a zene univerzális nyelvén keresztül. Az egységes arculat kialakításánál szempont volt a magyar országmárka képviselete, de a japán kulturális és környezeti adottságok figyelembevétele is” – részletezte a koncepcióalkotás hátterét Ördögh László kreatív szakember.
A pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével is felkeltse az érdeklődők figyelmét. A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta:
A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót.
Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre.” Hozzátette: „Az épület előterében a Kárpát- medencei szelíd mezők növényvilágát idézzük. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere, a „Bolyongó”, a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a „Zengő Dómban” egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg.
A Magyar Pavilon látványterve (Fotó/Forrás: Expo 2025)
A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap. A magyar megjelenés központi részét az elementáris hatású, kívülről boglya formát idéző Dóm adja, mely a színházi térnek ad otthont. „A Magyar Pavilon fő attrakciójának létrehozásakor a célunk egy olyan immerzív élmény megteremtése, amelyben a közönség a magyar táj ihlette világon keresztül érkezik meg egy végtelen, univerzális térbe. Ennek a térnek az abszolút középpontjában a magyar népdal áll.” – magyarázta Vági Bence Harangozó Gyula-díjas rendező, koreográfus, a Magyar Pavilon művészeti koncepciójának megalkotója.
A közönség nem csupán meghallgat egy magyar népdalt, hanem az immerzív közegben fokozatosan részese lesz annak, majd a dallamot dúdolva magával vihet egy darabot a magyar kultúrából
– érzékeltette az érzelmekre ható, különleges, élő népzenei produkció erejét a művész.
A gasztronómiai kínálat is a koncepciót követi: a Pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul. A fogások a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőséges terményeit és elődeink generációkon átörökített receptjeit tükrözik. „A Pavilon szívében található Miska Kitchen&Bar egy bisztró stílusú gasztronómiai sziget, amely tradicionális, de sokszínű magyar fogásokat és hagyományos ízeket kínál. Az étterem mellett egy borbár is helyett kapott, ahol a magyar tájegységek legkiválóbb borait kóstolhatják meg a vendégek.
A bor és a hungarikumnak számító szódavíz kombinációjából létrejött fröccs a borbár ikonikus frissítőjeként szerepel a választékban
– ismertette Csapody Balázs, a Magyar Pavilon gasztronómiai koncepciójának felelőse. A Pavilon házigazdáját, Miskát, a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihletette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenítve.
Az Oszakai Világkiállításra tervezett formaruhák (Fotó/Forrás: Expo 2025)
A Magyar Pavilon arculatának elemi része a benne dolgozó kollégák egységes megjelenése, formaruhája, melynek megtervezésére pályázatot írtak ki. A szakmai zsűri Bódis Boglárka pályaművét választotta ki, így az Elysian márka elismert tervezője álmodhatta meg a kollekciót. „A formaruhák tervezésekor kiemelt szempont volt a funkcionalitás és az esztétika összhangjának megteremtése, a fenntarthatóság előtérbe helyezése és a helyi klimatikus sajátosságok figyelembevétele. A ruhák megjelenésében a magyar népi kultúra formavilága és a visszafogott japán kulturális jegyek ötvöződnek – mesélt a ruhák inspirációjáról és tervezési folyamatairól a Magyar Pavilon formaruháinak tervezője.
A Magyar Pavilon hidat képez a magyar-japán kultúra, a múlt és jövő, valamint a tradicionális és modern irányzatok között, megteremtve ezáltal a hagyományok és innováció harmonikus egységét. A Világkiállításon való magyar megjelenés izgalmas koncepciójával, rendhagyó élményeivel, közösségi és üzletfejlesztési tereivel, különleges megjelenésével és magyaros ízeivel jelentős mértékben növelheti hazánk turisztikai pozícióját, erősítheti gazdasági kapcsolatait,, és hozzájárul az országimázs építéséhez is – zárul a közlemény.
Fejléckép: A Magyar Pavilon látványterve (forrás: Expo 2025)
hírlevél
