Plusz

Benkó Sándor: "Megtartottuk az amatőr lelkünket"

2011.12.17. 08:54
Ajánlom
Az alábbi beszélgetésben sok szám fog szerepelni, melyek közül valószínűsíthetjük, hogy nem egy világcsúcs lenne – ha a számtalan abszurd Guinness rekord mellett a kultúra területén is jegyeznének efféle adatokat. Ennek hiányában legfeljebb a szakmabelieket, vagy a szép számú békebeli rajongókat „terhelhetik” a verhetetlen számok; például, hogy a 44(!) éve alapított, Török Pál utcai Benkó Dixieland Band klubban ültünk le beszélgetni a 71 évesen is töretlenül aktív klarinétos-zenekarvezetővel, Benkó Sándorral.

- A zenekar a Filharmónia Budapest által rendezett karácsonyi koncertje már hagyomány, mely még a Zeneakadémián kezdődött... Az idén is előre elkeltek a jegyek?

- A karácsonyi koncert ötlete 1982-ből, Ferencsik Jánostól származik; mely eredetileg az ÁHZ-val közös hangverseny lett volna, a Zeneakadémia szezonzáró eseménye. Viszont a terv megszületése után nem sokkal romlani kezdett a karnagy úr egészségi állapota, így a Benkó Dixieland Band nagyzenekari partner nélkül zárta a klasszikus évadot. Azóta minden év végén adunk egy ilyen nagyobb szabású koncertet, de már harmadik éve a Művészetek Palotájában. (December első napjaiban még volt talán 100-120 jegy.) Ahogy tapasztalom, ez az esemény hangulatát tekintve más, mint a többi fellépésünk: feltehetően legalább annyira családi hagyomány, mint évtizedek óta szokásos Benkó-koncert. Egyébként, úgy harminc éve már nincs lámpaláz a fellépések alkalmával, sőt, a színpadon vagyok a legnyugodtabb, de amikor a Zeneakadémián játszottunk, mindig volt bennem valamiféle megilletődöttség. Nemcsak a hely tekintélye miatt, hanem az intimebb közeg, a színpadon körülöttünk ülő közönség miatt is. Improvizatív zenéről lévén szó, ilyenkor a közelebb ülők azt is érzékelik, ahogy koncert közben spontán zajlik a diskurzus (vagy vita) a zenészek között; például, hogy ki vegye át szám közben a szólót. Huszonöt órányi koncertrepertoárból válogatva kell, hogy napra-, sőt „percrekészek" legyünk.

- A zenekar jövőre ötvenöt éves lesz. Ez utóbbi tény is példátlan siker, de ha ehhez még azt is hozzá vesszük, hogy a tradicionális jazz szinte minden létező díját megnyertétek - a rangos állami és egyéb kitüntetésekről nem is beszélve -, megkerülhetetlen kérdés, hogy minek köszönhető mindez: a műfajnak, a zenekari tagok személyének...?

- Nehéz szétválasztani, vagy egy elemet kiemelni a siker hátteréből. Tény, hogy a műfaj nagy tömegeket hódított meg New Orleans óta. S ami valaha jó volt, az ma sem lehet más, ha igényesen, szívvel-lélekkel művelik; és ez egy nyugalmat árasztó, vagy felszabadító érzést keltő, optimista zene, ami manapság (is) létszükséglet - főleg itt, Magyarországon. Továbbá ezt a zenét olyan emberek kezdték megformálni, akik elsősorban a zenét imádták, és nem tekintették foglalkozásnak. Ma azt mondhatnánk erre, hogy amatőrök voltak, ami persze butaság, mert remek muzsikosokról van szó. Nekünk viszont volt polgári főállásunk, de egy eszeveszett szerelem hajtott minket a zene felé. 1984 óta vagyunk professzionális zenekar, de megtartottuk az amatőr lelkünket; a Benk Dixieland ma is úgy jön le a színpadról, hogy ömlik róla a víz. Mondanom sem kell: profikra ez nem jellemző. Talán ezért, vagy ennek dacára tartanak minket sokan a világ egyik legjobb dixieland bandájának. Bár az évi 150-200 fellépés is feltehetően jót tesz a zenekar kondícióinak (és ebben nem szerepelnek a zártkörű, klubszintű vagy egyéb szereplések). Sajnálatos tény, hogy az életkor, vagy a sors egyik-másik zenekari tagnak megálljt parancsolt; Vajda Sanyi legendás bőgősünk, Zoltán Béla trombitásunk pedig a műfaj egyik legjobbja volt. Olyan régebbi zenekari tagok is vannak, akik elfáradtak, vagyis jönnek a tehetséges fiatalok. Például Szalóky Béla pályafutását - aki ma már a trombitásunk - tizennégy éves kora óta figyeltük. De a bőgős Csikós Miklós és a dobos Kovacsevics Gábor is remekül beilleszkedett a bandába. 

- A fiatalok jelenlétéből is következtethetnénk, de inkább az aktivitásodból adódóan nyilvánvaló, hogy komoly tervek vannak a zenekar jövőjét illetően...

Az 55 éves zenekar születésnapi koncertje április 17-én lesz a Müpában. Szépen megvalósulni látszik az a tervünk, hogy az ország összes egyetemét érintve elkezdjünk egy átfogó improvizatív zenei, illetve jazztörténeti sorozatot; előadásokkal, koncertekkel. Valami hasonló lenne, mint a néhány éve készült, 24 részes TV-sorozatunk. Ez azért fontos, mert a mai egyetemistákat érő ingerek között nagyon kevés a valódi kultúratartalmú. Persze jobb lenne, ha ezzel problémával nem csak én igyekeznék foglalkozni. Szeretném tovább fejleszteni a megkezdett gyűjteményt, mely a Benkó-múzeum anyagát képezi - nagy lelkesedéssel és mérnöki precizitással összerakott anyagról van szó. Persze a lemezfelvétel sem marad el: nagyjából a kilencvenedik körül tartunk. S csak mint érdekességet jegyzem meg: a youtube-on 850(!) felvételünk látható-hallható, a Benkó-barátikör tagjainak száma pedig pillanatnyilag negyvenezer; nem tudom, melyik pártnak van ma negyvenezer tagja... 

Az óévbúcsúztató koncertről további információ és jegyvásárlás a hangversenyt szervező Filharmónia Budapest Nonprofit kft. honlapján!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Plusz gyász

Koronavírusban elhunyt az I Love Rock 'N' Roll szerzője

Alan Merrill halálhírét lánya, Laura Merill tudatta. A zenész 69 éves volt.
Plusz Shona Innes

Így beszélgess a gyerekkel a koronavírusról!

A nehéz témák kicsikkel való feldolgozásának specialistája, Shona Innes foglalkoztatófüzetet írt a témában. Állandó illusztrátora, Agócs Írisz pedig rajzot is küldött az online elérhető kötetecskéhez.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné: Benedek Elek meséje és Paár Julcsi albuma a legkisebbeknek

Vasárnap délelőttönként a legkisebbeket célozzuk meg változatos tartalmakkal, hogy lekössük a fölös energiákat és még élvezetesebbé tegyük a négy fal között eltöltött időt. A sorozatban hétről hétre mesepremierekkel, táncházzal, zenei válogatásokkal és további érdekességekkel készülünk.