Plusz

Benkó Sándor: "Megtartottuk az amatőr lelkünket"

2011.12.17. 08:54
Ajánlom
Az alábbi beszélgetésben sok szám fog szerepelni, melyek közül valószínűsíthetjük, hogy nem egy világcsúcs lenne – ha a számtalan abszurd Guinness rekord mellett a kultúra területén is jegyeznének efféle adatokat. Ennek hiányában legfeljebb a szakmabelieket, vagy a szép számú békebeli rajongókat „terhelhetik” a verhetetlen számok; például, hogy a 44(!) éve alapított, Török Pál utcai Benkó Dixieland Band klubban ültünk le beszélgetni a 71 évesen is töretlenül aktív klarinétos-zenekarvezetővel, Benkó Sándorral.

- A zenekar a Filharmónia Budapest által rendezett karácsonyi koncertje már hagyomány, mely még a Zeneakadémián kezdődött... Az idén is előre elkeltek a jegyek?

- A karácsonyi koncert ötlete 1982-ből, Ferencsik Jánostól származik; mely eredetileg az ÁHZ-val közös hangverseny lett volna, a Zeneakadémia szezonzáró eseménye. Viszont a terv megszületése után nem sokkal romlani kezdett a karnagy úr egészségi állapota, így a Benkó Dixieland Band nagyzenekari partner nélkül zárta a klasszikus évadot. Azóta minden év végén adunk egy ilyen nagyobb szabású koncertet, de már harmadik éve a Művészetek Palotájában. (December első napjaiban még volt talán 100-120 jegy.) Ahogy tapasztalom, ez az esemény hangulatát tekintve más, mint a többi fellépésünk: feltehetően legalább annyira családi hagyomány, mint évtizedek óta szokásos Benkó-koncert. Egyébként, úgy harminc éve már nincs lámpaláz a fellépések alkalmával, sőt, a színpadon vagyok a legnyugodtabb, de amikor a Zeneakadémián játszottunk, mindig volt bennem valamiféle megilletődöttség. Nemcsak a hely tekintélye miatt, hanem az intimebb közeg, a színpadon körülöttünk ülő közönség miatt is. Improvizatív zenéről lévén szó, ilyenkor a közelebb ülők azt is érzékelik, ahogy koncert közben spontán zajlik a diskurzus (vagy vita) a zenészek között; például, hogy ki vegye át szám közben a szólót. Huszonöt órányi koncertrepertoárból válogatva kell, hogy napra-, sőt „percrekészek" legyünk.

- A zenekar jövőre ötvenöt éves lesz. Ez utóbbi tény is példátlan siker, de ha ehhez még azt is hozzá vesszük, hogy a tradicionális jazz szinte minden létező díját megnyertétek - a rangos állami és egyéb kitüntetésekről nem is beszélve -, megkerülhetetlen kérdés, hogy minek köszönhető mindez: a műfajnak, a zenekari tagok személyének...?

- Nehéz szétválasztani, vagy egy elemet kiemelni a siker hátteréből. Tény, hogy a műfaj nagy tömegeket hódított meg New Orleans óta. S ami valaha jó volt, az ma sem lehet más, ha igényesen, szívvel-lélekkel művelik; és ez egy nyugalmat árasztó, vagy felszabadító érzést keltő, optimista zene, ami manapság (is) létszükséglet - főleg itt, Magyarországon. Továbbá ezt a zenét olyan emberek kezdték megformálni, akik elsősorban a zenét imádták, és nem tekintették foglalkozásnak. Ma azt mondhatnánk erre, hogy amatőrök voltak, ami persze butaság, mert remek muzsikosokról van szó. Nekünk viszont volt polgári főállásunk, de egy eszeveszett szerelem hajtott minket a zene felé. 1984 óta vagyunk professzionális zenekar, de megtartottuk az amatőr lelkünket; a Benk Dixieland ma is úgy jön le a színpadról, hogy ömlik róla a víz. Mondanom sem kell: profikra ez nem jellemző. Talán ezért, vagy ennek dacára tartanak minket sokan a világ egyik legjobb dixieland bandájának. Bár az évi 150-200 fellépés is feltehetően jót tesz a zenekar kondícióinak (és ebben nem szerepelnek a zártkörű, klubszintű vagy egyéb szereplések). Sajnálatos tény, hogy az életkor, vagy a sors egyik-másik zenekari tagnak megálljt parancsolt; Vajda Sanyi legendás bőgősünk, Zoltán Béla trombitásunk pedig a műfaj egyik legjobbja volt. Olyan régebbi zenekari tagok is vannak, akik elfáradtak, vagyis jönnek a tehetséges fiatalok. Például Szalóky Béla pályafutását - aki ma már a trombitásunk - tizennégy éves kora óta figyeltük. De a bőgős Csikós Miklós és a dobos Kovacsevics Gábor is remekül beilleszkedett a bandába. 

- A fiatalok jelenlétéből is következtethetnénk, de inkább az aktivitásodból adódóan nyilvánvaló, hogy komoly tervek vannak a zenekar jövőjét illetően...

Az 55 éves zenekar születésnapi koncertje április 17-én lesz a Müpában. Szépen megvalósulni látszik az a tervünk, hogy az ország összes egyetemét érintve elkezdjünk egy átfogó improvizatív zenei, illetve jazztörténeti sorozatot; előadásokkal, koncertekkel. Valami hasonló lenne, mint a néhány éve készült, 24 részes TV-sorozatunk. Ez azért fontos, mert a mai egyetemistákat érő ingerek között nagyon kevés a valódi kultúratartalmú. Persze jobb lenne, ha ezzel problémával nem csak én igyekeznék foglalkozni. Szeretném tovább fejleszteni a megkezdett gyűjteményt, mely a Benkó-múzeum anyagát képezi - nagy lelkesedéssel és mérnöki precizitással összerakott anyagról van szó. Persze a lemezfelvétel sem marad el: nagyjából a kilencvenedik körül tartunk. S csak mint érdekességet jegyzem meg: a youtube-on 850(!) felvételünk látható-hallható, a Benkó-barátikör tagjainak száma pedig pillanatnyilag negyvenezer; nem tudom, melyik pártnak van ma negyvenezer tagja... 

Az óévbúcsúztató koncertről további információ és jegyvásárlás a hangversenyt szervező Filharmónia Budapest Nonprofit kft. honlapján!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.
Tánc

Eltáncolt fájdalom – Frida Kahlóról készít előadást Duda Éva

Eleonora Accalai főszereplésével mutat be Frida Kahlo életéről és művészetéről szóló előadást a Duda Éva Társulat. A FRIDA, az élet múzsája című, látványszínházi produkció bemutatóját december 7-én tartják a Nemzeti Táncszínházban.
Színház

Szakítópróba három hangra – Őze Áron rendezésében jön a Válásguru a Rózsavölgyi Szalonban

A francia Tristan Petitgirard által jegyzett darabot december 15-én mutatja be a Rózsavölgyi Szalon. Őze Áron rendezésében színpadra lép Ullmann Mónika, Brasch Bence és Józan László.
Plusz

Polgári engedetlenségbe kezdtek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium tanárai is

„Felháborít az a megalázás, elhallgattatás és megfélemlítés, amit azoktól a politikai vezetőktől kell elviselnem, akik helyettem, felettem, nélkülem döntenek” – jelentették ki a gimnázium oktatói, akik úgy fogalmaztak, diákjaik iránt érzett szeretetük miatt álltak bele ebbe a küzdelembe.
Könyv

A CEU megnyitja budapesti könyvtárát

Közép-Európa legnagyobb angol nyelvű humán- és társadalomtudományi könyvtára a téli hónapokban sem zárja be kapuit. A gyűjtemény szombatonként is látogatható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Az egyik legrangosabb turisztikai díjjal tüntették ki az Ördögkatlan Fesztivált

December 7-én adták át a Kőrösi Csoma Sándor-díjakat azoknak a turisztikai szakembereknek, akik elhivatottságukkal példát mutatnak az ágazat képviselőinek. Az elismerést Bérczes László és Kiss Mónika, az Ördögkatlan Fesztivál megálmodói és főszervezői is megkapták.
Plusz hír

Polgári engedetlenségbe kezdtek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium tanárai is

„Felháborít az a megalázás, elhallgattatás és megfélemlítés, amit azoktól a politikai vezetőktől kell elviselnem, akik helyettem, felettem, nélkülem döntenek” – jelentették ki a gimnázium oktatói, akik úgy fogalmaztak, diákjaik iránt érzett szeretetük miatt álltak bele ebbe a küzdelembe.
Plusz magazin

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz hír

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz hír

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.