Plusz

Benkó Sándor: "Megtartottuk az amatőr lelkünket"

2011.12.17. 08:54
Ajánlom
Az alábbi beszélgetésben sok szám fog szerepelni, melyek közül valószínűsíthetjük, hogy nem egy világcsúcs lenne – ha a számtalan abszurd Guinness rekord mellett a kultúra területén is jegyeznének efféle adatokat. Ennek hiányában legfeljebb a szakmabelieket, vagy a szép számú békebeli rajongókat „terhelhetik” a verhetetlen számok; például, hogy a 44(!) éve alapított, Török Pál utcai Benkó Dixieland Band klubban ültünk le beszélgetni a 71 évesen is töretlenül aktív klarinétos-zenekarvezetővel, Benkó Sándorral.

- A zenekar a Filharmónia Budapest által rendezett karácsonyi koncertje már hagyomány, mely még a Zeneakadémián kezdődött... Az idén is előre elkeltek a jegyek?

- A karácsonyi koncert ötlete 1982-ből, Ferencsik Jánostól származik; mely eredetileg az ÁHZ-val közös hangverseny lett volna, a Zeneakadémia szezonzáró eseménye. Viszont a terv megszületése után nem sokkal romlani kezdett a karnagy úr egészségi állapota, így a Benkó Dixieland Band nagyzenekari partner nélkül zárta a klasszikus évadot. Azóta minden év végén adunk egy ilyen nagyobb szabású koncertet, de már harmadik éve a Művészetek Palotájában. (December első napjaiban még volt talán 100-120 jegy.) Ahogy tapasztalom, ez az esemény hangulatát tekintve más, mint a többi fellépésünk: feltehetően legalább annyira családi hagyomány, mint évtizedek óta szokásos Benkó-koncert. Egyébként, úgy harminc éve már nincs lámpaláz a fellépések alkalmával, sőt, a színpadon vagyok a legnyugodtabb, de amikor a Zeneakadémián játszottunk, mindig volt bennem valamiféle megilletődöttség. Nemcsak a hely tekintélye miatt, hanem az intimebb közeg, a színpadon körülöttünk ülő közönség miatt is. Improvizatív zenéről lévén szó, ilyenkor a közelebb ülők azt is érzékelik, ahogy koncert közben spontán zajlik a diskurzus (vagy vita) a zenészek között; például, hogy ki vegye át szám közben a szólót. Huszonöt órányi koncertrepertoárból válogatva kell, hogy napra-, sőt „percrekészek" legyünk.

- A zenekar jövőre ötvenöt éves lesz. Ez utóbbi tény is példátlan siker, de ha ehhez még azt is hozzá vesszük, hogy a tradicionális jazz szinte minden létező díját megnyertétek - a rangos állami és egyéb kitüntetésekről nem is beszélve -, megkerülhetetlen kérdés, hogy minek köszönhető mindez: a műfajnak, a zenekari tagok személyének...?

- Nehéz szétválasztani, vagy egy elemet kiemelni a siker hátteréből. Tény, hogy a műfaj nagy tömegeket hódított meg New Orleans óta. S ami valaha jó volt, az ma sem lehet más, ha igényesen, szívvel-lélekkel művelik; és ez egy nyugalmat árasztó, vagy felszabadító érzést keltő, optimista zene, ami manapság (is) létszükséglet - főleg itt, Magyarországon. Továbbá ezt a zenét olyan emberek kezdték megformálni, akik elsősorban a zenét imádták, és nem tekintették foglalkozásnak. Ma azt mondhatnánk erre, hogy amatőrök voltak, ami persze butaság, mert remek muzsikosokról van szó. Nekünk viszont volt polgári főállásunk, de egy eszeveszett szerelem hajtott minket a zene felé. 1984 óta vagyunk professzionális zenekar, de megtartottuk az amatőr lelkünket; a Benk Dixieland ma is úgy jön le a színpadról, hogy ömlik róla a víz. Mondanom sem kell: profikra ez nem jellemző. Talán ezért, vagy ennek dacára tartanak minket sokan a világ egyik legjobb dixieland bandájának. Bár az évi 150-200 fellépés is feltehetően jót tesz a zenekar kondícióinak (és ebben nem szerepelnek a zártkörű, klubszintű vagy egyéb szereplések). Sajnálatos tény, hogy az életkor, vagy a sors egyik-másik zenekari tagnak megálljt parancsolt; Vajda Sanyi legendás bőgősünk, Zoltán Béla trombitásunk pedig a műfaj egyik legjobbja volt. Olyan régebbi zenekari tagok is vannak, akik elfáradtak, vagyis jönnek a tehetséges fiatalok. Például Szalóky Béla pályafutását - aki ma már a trombitásunk - tizennégy éves kora óta figyeltük. De a bőgős Csikós Miklós és a dobos Kovacsevics Gábor is remekül beilleszkedett a bandába. 

- A fiatalok jelenlétéből is következtethetnénk, de inkább az aktivitásodból adódóan nyilvánvaló, hogy komoly tervek vannak a zenekar jövőjét illetően...

Az 55 éves zenekar születésnapi koncertje április 17-én lesz a Müpában. Szépen megvalósulni látszik az a tervünk, hogy az ország összes egyetemét érintve elkezdjünk egy átfogó improvizatív zenei, illetve jazztörténeti sorozatot; előadásokkal, koncertekkel. Valami hasonló lenne, mint a néhány éve készült, 24 részes TV-sorozatunk. Ez azért fontos, mert a mai egyetemistákat érő ingerek között nagyon kevés a valódi kultúratartalmú. Persze jobb lenne, ha ezzel problémával nem csak én igyekeznék foglalkozni. Szeretném tovább fejleszteni a megkezdett gyűjteményt, mely a Benkó-múzeum anyagát képezi - nagy lelkesedéssel és mérnöki precizitással összerakott anyagról van szó. Persze a lemezfelvétel sem marad el: nagyjából a kilencvenedik körül tartunk. S csak mint érdekességet jegyzem meg: a youtube-on 850(!) felvételünk látható-hallható, a Benkó-barátikör tagjainak száma pedig pillanatnyilag negyvenezer; nem tudom, melyik pártnak van ma negyvenezer tagja... 

Az óévbúcsúztató koncertről további információ és jegyvásárlás a hangversenyt szervező Filharmónia Budapest Nonprofit kft. honlapján!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Vizuál

Látogatás a Pokolban: bűnökről született alkotások kerültek kirakatba

A Dante-emlékévet is elhalványítja a pandémia, ám a Kispont Galéria most az utcáról megtekinthető kirakatkiállítással dolgozza fel Dante Pokol című művét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Ingyenes online koncertet ad Gerendás Péter

Április 13-án ünnepli 65. születésnapját a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, elődadóművész, aki folytatva „Önök kérték” sorozatát, újra ingyenes koncertet ad.
Plusz hír

Tom Jones mellett kizárólag hazai művészek lépnek színpadra az idei VeszprémFesten

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei fesztivált.
Plusz gyász

Elhunyt Fülöp herceg

Életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő férje – közölte pénteken a Buckingham-palota.
Plusz Zöldhullám

Évente 50 ezret spórolhatunk, ha nem dobunk ki ételt

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban. Hogyan lehetne ezen segíteni? Erre válaszol a Klímapolitikai Intézet.
Plusz Zöldhullám

A méhek különösen vonzódnak a kék virágokhoz

Az emberi szem a virágos növények mindössze 7 százalékát érzékeli kéknek. A méhek viszont ezt a színt látják a legerősebben, és jobban vonzódnak hozzájuk. A festékanyag előállításának nehézsége, valamint a beporzók színérzékelése is szerepet játszik a kék virágú növényfajok ritkaságában.