Plusz

Beperelte a múzeumokat, mert nem állították ki a műveit

2018.05.26. 10:08
Ajánlom
Roberto Cenedellának elege lett a belterjes kortárs művészeti világból, ami nem hajlandó befogadni őt. Tette megmosolyogtató, és egyben elgondolkodtató is: valójában senki sem tudja, mi alapján szelektálnak a múzeumok, amelyek korlátlan hatalmat élveznek manapság.

Robert Cenedellát csak 'art bastard'-nak, vagyis művészeti gazfickónak, fattyúnak becézik - ilyen címmel készült róla film is pár éve. Festőként olyan fricskákat és kulturális kommentárnak is beillő olajfestményeket jegyez, mint a keresztre feszített Mikulást ábrázoló képe, a Hitlert karmesterként ábrázoló munkája vagy posztapokaliptikus látomása Donald Trumppal, kólával és Goofy-val. Ki-ki eldöntheti, kedvére valóak-e ezek a kortárs művészeti képek. Ami miatt Cenedella az alkotásain túl képes volt hírnevet szerezni, az abból a hozzáállásából is fakadt, hogy úgy szeretne a művészeti világhoz tartozni, hogy nem akarja elfogadni annak íratlan, belterjes szabályait. Ha vannak ilyenek egyáltalán.

Roberto Cenedella (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Roberto Cenedella (forrás: az alkotó hivatalos weboldala) (Fotó/Forrás: Mark Berghash)

A festő ugyanis inkább hírhedtnek, mint híresnek számít a művészeti világban - utóbbi ugyanis egyszerűen nem hajlandó tudomást venni róla. Voltak ugyan kiállításai itt-ott, de nagynevű múzeumba egyetlen képét sem sikerült bejuttatnia, és recenziók sem igen születtek alkotásairól. Neki pedig mindennél többet jelentene, ha egyszer egy világhírű kiállítóteremben láthatná viszont a nevét.

Az alapvető következtetés, hogy ha nem vagy bent egyetlen múzeumban sem, akkor nem vagy múzeumi minőségű

- jegyezte meg szomorúan a sztoriját közlő Daily Beastnek.

Ebbe viszont nem akart belenyugodni, ezért idén februárban pert indított az öt legnagyobb New York-i múzeum, a MoMA, a Whitney, a Met, a Guggenheim és a New Museum ellen, 100 millió dollárt követelve, amiért azok nem hajlandók kiállítani a munkáit.

Keresetében nemcsak azt rótta fel a múzeumoknak, hogy megtagadják tőle, amit megérdemel, de azt is, hogy közösen szövetkeznek, hogy csökkentsék a művészeti versenytársakat, és felverjék a kortárs művészeti alkotások árait, ami már nem több néhány alkotó belterjes társaságánál.

A múzeumok beperlésével extrém jogi lépéseket teszek, de nemcsak magamért, hanem számtalan egyéb művész érdekében!

- jelentette ki keresetében.

Sokan azt gyanítják, a per maga is egy művészeti projekt,

egyfajta szatíra - ebben az esetben az első olyan Cenedellától, amivel valóban foglalkoznak a lapok. A per mellé a festő mellékelte Disclaimer (Nyilatkozat) című alkotását is, amely nem más, mint egy múzeumokba szánt fatábla, aminek felirata arról tájékoztatja az olvasót, hogy attól, hogy valami kiállításra került, nem feltétlenül a legmagasabb művészi értéket képviseli - épp ezért azok is lehetnek remek művészeti produktumok, amelyek nem kerülnek be múzeumba. Csak kissé áthallásos, ugye? 

Roberto Cenedella: Disclaimer (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Roberto Cenedella: Disclaimer (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Azt gondoltam, a Nyilatkozat egy barátságos ötlet. Nem az zavar, amit a múzeumok mutatnak. Senkit sem akarok cenzúrázni. Az zavar, amit nem mutatnak meg

- magyarázta művét.

Az öt érintett múzeum a jogi lépést követően is ugyanúgy viselkedik Cendellával, mint eddig: nem vesznek tudomást róla. Természetesen arról se árultak el részleteket, kurátoraik milyen elvek mentén szelektálják a kiállításba bekerülő alkotásokat. Ügyvédjük viszont azonnal megtette a szükséges válaszlépéseket, hogy a keresetet semmissé nyilvánítsák.

Maga Cendella bármennyire ellentmondásos alak is, jogi hercehurcája egy valós jelenségre hívja fel a figyelmet: magukon a múzeumokon és a megfelelő körökben mozgó art dealereken és művészeken kívül senki sem tudja, mi alapján kerülnek be a művek egy-egy intézménybe. 1917-ben még forradalmi tettnek számított, amikor Marcel Duchamp egy vécécsészét állított ki - ma azonban szinte hetente érkeznek a meghökkentőbbnélmeghökkentőbb hírek, amelyek egyre inkább aláássák a kortárs művészet iránti megbecsülést.

A takarítók kidobták a szobrát, mert üres Happy Meal doboznak hitték

Kapcsolódó

A takarítók kidobták a szobrát, mert üres Happy Meal doboznak hitték

Nehéz manapság eldönteni, mi művészet és mi nem - egy hongkongi takarítónak sem sikerült.

Diákcsínyből vált kiállítási tárgy

Kapcsolódó

Diákcsínyből vált kiállítási tárgy

Bámulatos, micsoda művészetelméleti kérdéseket feszegethet egy kiállításon felejtett ananász.

Más részről viszont a művészeteket nem lehet standardizálni, vízmértékhez igazítottan mérni - ahogy azt Robin Williams tanár-karaktere remekül prezentálta a Holt költők társaságában: 

A művészeti piac a világ egyik legmanipulatívabb piacává vált. Cenedella keresetében is idézett egy statisztikát, miszerint az amerikai múzeumok önálló kiállításainak egyharmada olyan művészhez köthető, akit az öt legbefolyásosabb kereskedelmi galéria (Gagosian Gallery, Marian Goodman, Pace, David Zwirner, Hauser&Wirth) képvisel. 

Ennek ellenére Cenedellát ezután sem fogják komolyan venni a művészeti világban. A Daily Beast által megkérdezett kurátorok közül volt, aki nemes egyszerűséggel egy "rakás szarnak" nevezte a munkáit, más kicsit finomabb fogalmazott: nem így kellett volna hírnevet szereznie magának. Akadnak azért támogatói is, főképp a női és LMBTQ művészek közül, akik ugyanazt érzik, mint ő, hogy egyszerűen kizárták őket a kortárs művészeti életből.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Könyv

E. T. A. Hoffmann Mozarttól kölcsönözte a nevét

1776. január 24-én született a német romantika kiemelkedő írója, Az arany virágcserép, valamint a Diótörő és Egérkirály szerzője, aki annyira tisztelte Wolfgang Amadeus Mozartot, hogy még a nevét is felvette.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Plusz ajánló

Zene és sport már három tó mellett – kezdődik a Magyar Tavak Fesztiválja

Az immár három különböző helyszínen jelentkező programsorozat a hazai és a nemzetközi könnyű-, klasszikus és jazz-zenei élet legnívósabb előadóit hozza el júniusban a Velencei-tó, júliusban a Tisza-tó, augusztusban pedig a Balaton partjára.
Plusz ajánló

Nyári pezsgés a Fidelióval

Megjelent a Fidelio 2022. július-augusztusi száma, benne a fővárosi játszóhelyek és koncerttermek részletes műsorával, könyv-, film- és kiállításajánlókkal, valamint számos szabadtéri színház kínálatával. Keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz ajánló

„Képzelj el egy várost!” – elindult a Labor15 podcast

Képzelj el egy várost! – így indul a tizenötödik kerület új podcastjának, a Labor15-nek minden adása. A műsorvezető Marton Éva vendégeivel arra a keresi a választ, hogy mi kell a közös alkotáshoz. A műsor első adásának témája a Göncz100, de vendég lesz Merker Dávid és Korn Anita is.
Plusz hír

Joyce Ulyssese mint európai Odüsszeia – a Kreatív Európa pályázatán nyert Budapest is

Európa-szerte 18 város, köztük Budapest nyerte a Kreatív Európa program 1,78 millió eurós támogatását egy kétéves, nagyívű kulturális projekt megvalósítására, amely James Joyce Ulysses című művét helyezi mai kontextusba.