Plusz

Beperelte a múzeumokat, mert nem állították ki a műveit

2018.05.26. 10:08
Ajánlom
Roberto Cenedellának elege lett a belterjes kortárs művészeti világból, ami nem hajlandó befogadni őt. Tette megmosolyogtató, és egyben elgondolkodtató is: valójában senki sem tudja, mi alapján szelektálnak a múzeumok, amelyek korlátlan hatalmat élveznek manapság.

Robert Cenedellát csak 'art bastard'-nak, vagyis művészeti gazfickónak, fattyúnak becézik - ilyen címmel készült róla film is pár éve. Festőként olyan fricskákat és kulturális kommentárnak is beillő olajfestményeket jegyez, mint a keresztre feszített Mikulást ábrázoló képe, a Hitlert karmesterként ábrázoló munkája vagy posztapokaliptikus látomása Donald Trumppal, kólával és Goofy-val. Ki-ki eldöntheti, kedvére valóak-e ezek a kortárs művészeti képek. Ami miatt Cenedella az alkotásain túl képes volt hírnevet szerezni, az abból a hozzáállásából is fakadt, hogy úgy szeretne a művészeti világhoz tartozni, hogy nem akarja elfogadni annak íratlan, belterjes szabályait. Ha vannak ilyenek egyáltalán.

Roberto Cenedella (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Roberto Cenedella (forrás: az alkotó hivatalos weboldala) (Fotó/Forrás: Mark Berghash)

A festő ugyanis inkább hírhedtnek, mint híresnek számít a művészeti világban - utóbbi ugyanis egyszerűen nem hajlandó tudomást venni róla. Voltak ugyan kiállításai itt-ott, de nagynevű múzeumba egyetlen képét sem sikerült bejuttatnia, és recenziók sem igen születtek alkotásairól. Neki pedig mindennél többet jelentene, ha egyszer egy világhírű kiállítóteremben láthatná viszont a nevét.

Az alapvető következtetés, hogy ha nem vagy bent egyetlen múzeumban sem, akkor nem vagy múzeumi minőségű

- jegyezte meg szomorúan a sztoriját közlő Daily Beastnek.

Ebbe viszont nem akart belenyugodni, ezért idén februárban pert indított az öt legnagyobb New York-i múzeum, a MoMA, a Whitney, a Met, a Guggenheim és a New Museum ellen, 100 millió dollárt követelve, amiért azok nem hajlandók kiállítani a munkáit.

Keresetében nemcsak azt rótta fel a múzeumoknak, hogy megtagadják tőle, amit megérdemel, de azt is, hogy közösen szövetkeznek, hogy csökkentsék a művészeti versenytársakat, és felverjék a kortárs művészeti alkotások árait, ami már nem több néhány alkotó belterjes társaságánál.

A múzeumok beperlésével extrém jogi lépéseket teszek, de nemcsak magamért, hanem számtalan egyéb művész érdekében!

- jelentette ki keresetében.

Sokan azt gyanítják, a per maga is egy művészeti projekt,

egyfajta szatíra - ebben az esetben az első olyan Cenedellától, amivel valóban foglalkoznak a lapok. A per mellé a festő mellékelte Disclaimer (Nyilatkozat) című alkotását is, amely nem más, mint egy múzeumokba szánt fatábla, aminek felirata arról tájékoztatja az olvasót, hogy attól, hogy valami kiállításra került, nem feltétlenül a legmagasabb művészi értéket képviseli - épp ezért azok is lehetnek remek művészeti produktumok, amelyek nem kerülnek be múzeumba. Csak kissé áthallásos, ugye? 

Roberto Cenedella: Disclaimer (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Roberto Cenedella: Disclaimer (forrás: az alkotó hivatalos weboldala)

Azt gondoltam, a Nyilatkozat egy barátságos ötlet. Nem az zavar, amit a múzeumok mutatnak. Senkit sem akarok cenzúrázni. Az zavar, amit nem mutatnak meg

- magyarázta művét.

Az öt érintett múzeum a jogi lépést követően is ugyanúgy viselkedik Cendellával, mint eddig: nem vesznek tudomást róla. Természetesen arról se árultak el részleteket, kurátoraik milyen elvek mentén szelektálják a kiállításba bekerülő alkotásokat. Ügyvédjük viszont azonnal megtette a szükséges válaszlépéseket, hogy a keresetet semmissé nyilvánítsák.

Maga Cendella bármennyire ellentmondásos alak is, jogi hercehurcája egy valós jelenségre hívja fel a figyelmet: magukon a múzeumokon és a megfelelő körökben mozgó art dealereken és művészeken kívül senki sem tudja, mi alapján kerülnek be a művek egy-egy intézménybe. 1917-ben még forradalmi tettnek számított, amikor Marcel Duchamp egy vécécsészét állított ki - ma azonban szinte hetente érkeznek a meghökkentőbbnélmeghökkentőbb hírek, amelyek egyre inkább aláássák a kortárs művészet iránti megbecsülést.

A takarítók kidobták a szobrát, mert üres Happy Meal doboznak hitték

Kapcsolódó

A takarítók kidobták a szobrát, mert üres Happy Meal doboznak hitték

Nehéz manapság eldönteni, mi művészet és mi nem - egy hongkongi takarítónak sem sikerült.

Diákcsínyből vált kiállítási tárgy

Kapcsolódó

Diákcsínyből vált kiállítási tárgy

Bámulatos, micsoda művészetelméleti kérdéseket feszegethet egy kiállításon felejtett ananász.

Más részről viszont a művészeteket nem lehet standardizálni, vízmértékhez igazítottan mérni - ahogy azt Robin Williams tanár-karaktere remekül prezentálta a Holt költők társaságában: 

A művészeti piac a világ egyik legmanipulatívabb piacává vált. Cenedella keresetében is idézett egy statisztikát, miszerint az amerikai múzeumok önálló kiállításainak egyharmada olyan művészhez köthető, akit az öt legbefolyásosabb kereskedelmi galéria (Gagosian Gallery, Marian Goodman, Pace, David Zwirner, Hauser&Wirth) képvisel. 

Ennek ellenére Cenedellát ezután sem fogják komolyan venni a művészeti világban. A Daily Beast által megkérdezett kurátorok közül volt, aki nemes egyszerűséggel egy "rakás szarnak" nevezte a munkáit, más kicsit finomabb fogalmazott: nem így kellett volna hírnevet szereznie magának. Akadnak azért támogatói is, főképp a női és LMBTQ művészek közül, akik ugyanazt érzik, mint ő, hogy egyszerűen kizárták őket a kortárs művészeti életből.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György és Maxim Vengerov lesz a 10. Fesztivál Akadémia Budapest kiemelt művésze

Családi programokkal, világsztárokkal, tematikus napokkal teremt pezsgő fesztiváléletet a főváros emblematikus helyszínein a FAB-Summerfest július 18–28. között.
Klasszikus

Zenei világesemény a rádióban: itthon is meghallgathatjuk a BBC Proms nyitókoncertjét

A klasszikus zene rajongóinak kihagyhatatlan koncertélményt kínál július 18-án, pénteken este 19:35-től a Bartók Rádió: élőben kapcsolják a londoni Royal Albert Hallt, ahol kezdetét veszi a BBC Proms – a világ egyik legrangosabb és legizgalmasabb nyári komolyzenei fesztiválja.
Könyv

Nagy László, a szelíd forradalmár

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 
Vizuál

Tarr Béla 70 – retrospektív vetítéssorozattal ünnepel a Cirko-Gejzír

Július 18. és 21. között ismét átélhetjük nagyvásznon a Kossuth-díjas rendező legemlékezetesebb alkotásait, köztük a Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a Kárhozatot is, de mindemellett két ritkán látható filmje is látható lesz. 
Klasszikus

Variációk kamarazenére: klasszikus zene testközelből

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Variációk kamarazenére sorozata 2025-2026-ban is a klasszikus formációk és az egyedi összeállítások széles választékát kínálja. A programsorozatban a zeneirodalom legnagyobb művei éppúgy helyet kapnak, mint a különlegességek és ritkaságok.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Kreatív robbanás a Szigeten – új helyszínen olvad össze a zene és az utcai kultúra

A londoni és New York-i Sohóhoz hasonló ikonikus városrészek élénk, művészetközpontú szelleme ihlette a Sziget egyik új helyszínét, a Szohót, amely egy multikulturális olvasztótégely, ahol a zene, az utcai kultúra és a kreativitás találkozik.
Plusz magazin

A nap, amikor még a japánok is magyarosan ropták

A magyar népzene és néptánc váratlan otthonra talált Japánban, az Oszakai Világkiállításon ugyanis szép sikert aratott fellépéseivel a Magyar Állami Népi Együttes májusban. Pál István Szalonnával, a MÁNE művészeti vezetőjével beszélgettünk az Expón szerzett élményeiről.
Plusz magazin

Zeneművészet gyerekszemmel – élménydús hét a Vigadó Art gyerektáborban

A Pesti Vigadó Vigadó Art tábora idén nyáron is megnyitotta kapuit a 7–11 éves gyerekek előtt. A tábor idei témája a zeneművészet volt, így a programok során a zene, a mozgás és a közös játék kapta a főszerepet.
Plusz interjú

Amikor a porond csodáját a gyerekek teremtik meg – oktatás a cirkuszművészet eszközeivel

A Fővárosi Nagycirkusz tíz éve szervez pedagógiai programokat iskolás gyerekek számára, foglalkozásaikon pedig élményszerűen fejlesztik a gyerekek képességeit, tudását. Sándor Andrással a cirkuszpedagógia jelentőségéről, eredményeiről és jövőjéről beszélgettünk.
Plusz hír

Átadták a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjait

A 2025-ben immár 31. alkalommal megrendezett Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatra idén rekordszámú pályamű érkezett, 102 alkotó 409 munkája. A népi kézművesség egyik legrangosabb szakmai eseményének számító megmérettetés kiemelkedő színvonalon zajlott.