Plusz

Best of 2019, avagy ezek voltak a legjobb cikkeink idén

2019.12.31. 10:00
Ajánlom
Háromezer cikk, háromszázhatvanöt nap. Összeszedtük azokat az írásokat, amelyeket a legnagyobb örömmel készítettünk el idén, remélve, hogy a legjobb munka mindig az örömmel végzett munka.

Borbély Zsuzsa

Mintha az újságírás istenei egész évben a titkos kívánságlistámról szemezgettek volna az idei lehetőségeim kiosztásakor: gyerekkorom hősének, Gerald Durrellnek feleségével, Lee Durrell-lel könyvekről és állatokról beszélgettünk, Grecsó Krisztiánnal pedig közös szerelmünkről, Szegedről. Kőhalmi Zoltánnal természetesen kávéztunk. Végre volt kivel megtárgyalnom a vámpírokat Bodzsár Márk személyében a Drakulics elvtárs apropóján. Boldizsár Ildikóval a mesék gyógyító erejét fedeztük fel. Pavarotti özvegye pedig kedves és személyes történeteket mesélt a tenorról.

Gerald Durrell számára nem létezett túl kicsi vagy jelentéktelen állat

Kapcsolódó

Gerald Durrell számára nem létezett túl kicsi vagy jelentéktelen állat

Először tartott előadást Budapesten Lee Durrell, az 1995-ben elhunyt zoológus, Gerald Durrell kutatótársa és felesége, akivel együtt írták az itthon is népszerű Az amatőr természetbúvár című könyvet. Lapunknak adott exkluzív interjújában mesélt a Jersey Állatkert jelenlegi lakóiról és az anyagi gondjairól, Gerry örökségéről és Korfuról.

Kiderült, ki élt a kedvenc városligeti villámban, sőt a családjával is találkoztam. Pierre Richardnak már a sajtótájékoztatója is fergeteges volt. Egy különleges együttműködés keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársai mutatták meg kedvenc felvételeiket hétről hétre a Fényképtár sorozatban. Sőt megtörtént a Fidelio első filmzenepremierje is: Deák Kristóf új filmjének soundtrackjét nálunk hallgathatták meg először. 

Pierre Richard inkognitóban már járt Budapesten

Kapcsolódó

Pierre Richard inkognitóban már járt Budapesten

A magas szőke férfi felemás cipőben kicsit alacsonyabb és ősz lett, a cipőjét pedig nem volt alkalmunk megfigyelni az újságírók és fotósok egymást taposó tömegétől.

A magyar filmek kapcsán olyan érzékeny kérdésekkel foglalkoztunk, mint a szexuális zaklatás (FOMO és a Szép csendben) vagy a modern rabszolgaság (Egy nő fogságban). Az év végén még L. Ritók Nóra is szakított ránk időt, hogy tisztázzuk, hogyan kell jól adni. Kolodko Mihály usánkájának eltűnése hatására megírtam első publicisztikámat az oldalra.

Egy miniatűr usánkába belefér a szabadság?

Kapcsolódó

Egy miniatűr usánkába belefér a szabadság?

Kolodko Mihály skatulyányi alkotása húzta ki a gyufát a Mi Hazánk mozgalom képviselőjénél, aki úgy érezte, az önkényuralmi jelképként azonosított szobrot a köz érdekében a Dunába kell dobnia. A szobrász nem vette magára a dolgot, és ezzel megmutatta, mit is jelent valójában a szabadság - a téren vagy azon kívül.

A komolyabb témák mellett előfordul, hogy az ember – újságíró és -olvasó – csak egy lélegzetvételnyi könnyedségre vágyik, mint a miniatűr könyvsikátorok, a kottaírógép, hogy kibírja a hétköznapokat. A szívem csücskei pedig továbbra is a filmek, mint a Downton Abbey filmes folytatása, vagy a Beatles-rajongói film. Bár egy csipet lokálpatriotizmusra is jutott hely...

Látott már kottaírógépet?

Kapcsolódó

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.

2019-ben úgy alakult, hogy több új műfajban is kipróbálhattam magam az írás mellett. A Kult50-nel együtt én is elkalandoztam a videóforgatások terepére. Rögtön az első felvételen Kolodko Mihály műhelyébe látogattunk el Varró Dániellel. A Millásreggeli stábjával már második éve beszélgetünk a keddi Kultmogulban olyan érdekfeszítő témákról, mint Hitchcock faksznijai, Rembrandt kulisszatitkai vagy a Brian életének forgatása.

Csabai Máté

Idén végre sikerült rengeteg olyan témát megírnom, amit fontosnak tartok (és még többet nem, ezek jövőre maradnak). Nagy öröm volt, hogy Szász Mesivel elindítottuk a Nők a zenében című sorozatunkat, amelyben helyet kaphatott az elfeledett Rebecca Clarke megható élettörténete. Vagy a szovjet télben virágzó Sofia Gubaidulina. Ugyancsak szerettem azt a riportot, amely Matos Lászlóval készült, aki a Pető Intézet sérült gyerekeinek jobb életéért tesz – zenével.

A zeneszerzőnő, akit csak a brácsások ismernek

Kapcsolódó

A zeneszerzőnő, akit csak a brácsások ismernek

Amikor Rebecca Clarke jelentős díjat nyert egy zeneszerzőversenyen, azzal „gyanúsították”, hogy nem létezik. Történet egy olyan korból, amely nem hitte, hogy a nőknek tehetségük lehet a komponáláshoz.

Volt egy-két téma, amikor én húztam ki a gyufát az Olvasóknál – például, amikor lesajnáltam a Mága Zoltán- és Richard Clayderman-féle zeneművészetet, vagy amikor egy érdekes szempont alapján Bartók Bélához hasonlítottam Greta Thunberget. Ez utóbbi cikk megírása óta kevesebbet nézem a Facebook-kommentfalat, és csak annyit üzennék: emberek, legyetek kedvesebbek egymással online!

Tudja, mi a közös Bartók Bélában és Greta Thunbergben?

Kapcsolódó

Tudja, mi a közös Bartók Bélában és Greta Thunbergben?

Nem csak annyi, hogy mindketten hajóval keltek át az Atlanti-óceánon. Egyetlen címkével támadják a svéd aktivista lányt, azonban ezt a billogot senkinek nem jut eszébe Bartók Bélára sütni.

Egyébként voltam filmvetítéseken (Volt egyszer egy Hollywood, Joker) és fesztiválon is, és a Bánkitóról írt beszámolóm egyik leghosszabb és leggonzósabb írásom lett idén. De jó volt a Kaposfesten is! És Martha Argerich koncertjén, ilyen estekről érdemes jót s jól írni.

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

Kapcsolódó

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.

Született néhány klassz interjú is, például az örökifjú Konrád Gyuri bácsival, aki a százhoz közelítve se teszi le a brácsát. Az is izgalmas sztori volt, amikor Hámori Mátéval megpróbáltuk kibogozni, milyen gyorsan kellene Beethoven IX. szimfóniájának végére érni. Fischer Ivánnal, aki különleges operabefejezéséről beszélt. Keller Andrással egy bangkoki szállodában. Vagy Takács-Nagy Gáborral, aki a beszélgetésünk végén megkérdezte: „Na, milyen riportalany voltam?” Mondtam neki, hogy a legjobb, mert őszinte voltál.

A karmester nem közlekedési rendőr

Kapcsolódó

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.

Gyürke Kata

Az elmúlt év nagyszerű lehetőségeket kínált arra, hogy legkedvesebb műfajomban dolgozhassam, vagyis interjút készíthessek kiváló alkotókkal. Többségében színészekkel, színház- és filmrendezőkkel beszélgethettem, de fesztiválszervezőkkel, zenészekkel és polihisztorokkal is találkozhattam, pályakezdőktől a legismertebbekig - visszanézve mindez alig hihető. Volt, akit színházi próba után kérdeztem, öltözőben vagy színházi büfében, másokat filmjük vetítése után, legtöbbször viszont a szomszédos kávéházban ültünk le beszélgetni. Minden találkozásért hálás vagyok, mert mindig magával ragadó érzés, ha meg tud nyílni egy alkotó. Ilyenkor az olvasó is úgy érezheti, mintha ott lenne velünk, mintha ő tenné fel a következő kérdést.

A teljesség igénye nélkül próbálom most felsorolni az elmúlt év interjúit, hát kezdjük: az év elején Sós Ágnessel a BIDF kirobbanó energiájú igazgatójával beszélgettem a West End mozijában (pár hét és újra itt a fesztivál!), aztán Kerekes Vicával (aki úgy érzi mintha több száz éve lenne itt a Földön) és Mohácsi Jánossal, a kibeszéletlen múlt rendezőjével találkoztunk a szomszéd kávéházban. Udvaros Dorottyával Purcărete szürreális Csehov-rendezése, a Meggyeskert próbája után az öltözőjében, Sándor Pállal a Rózsavölgyi Szalonban, a Kései találkozás próbája után beszélgettünk.

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Kapcsolódó

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 

A nyár folyamán Dejcsics Konrád bencés szerzetessel Óbudán, az Esernyősben futottunk össze, míg a bécsi Burgtheaterbe szerződő Láng Annamarival egy körúti kávézó teraszán találkoztunk, emlékszem, alig tudtuk abbahagyni a beszélgetést. Müller Péter Sziámit otthonában látogattam meg, Élethű koncertje előtt gyerekkoráról, költészetről, zenéről kérdeztem, a 60. születésnapjára készülő Balogh Kálmán a Zeneakadémia Népzene Tanszékével szembeni bárban adott interjút. Elek Ferenccel egy késő esti időpontban tudtunk csak találkozni, az esti próbát követő megbeszélése után, Tolcsvay Bélával viszont egy ráérős, jó hangulatú szombat délutánt töltöttünk el. A fiatal színházrendező generáció egyik legérdekesebb tagjával Kovács D. Dániellel, új alkotói csoportjuk, a NARRATÍVA sajtótájékoztatója után a díszletben ültünk le beszélgetni.

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Kapcsolódó

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.

Az interjúkon túl, néhány film annyira megérintett, hogy kritikát, ajánlót is írtam róluk. Úgy tűnt, olvasóink meghálálják a személyesebb hangot, talán szerették, ha megosztottam velük rajongásom tárgyait (bár próbáltam objektív lenni), így például Pedro Almodóvar, Juliette Binoche, vagy Scarlett Johansson és Adam Driver új filmjeiről szerzett benyomásaimat. Hiszen tudom, milyen átkozottul nehéz jó filmet készíteni, hogy mennyi ember, milyen összpontosított munkája kell ahhoz, hogy bármilyen műfajban megszülethessen az egyszeri, megismételhetetlen csoda.

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Kapcsolódó

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.

Szabó Ádám

Nem volt mögötte tudatos szándék, mégis úgy alakult, hogy az évet egy nagyobb lélegzetvételű, összegző jellegű cikkel kezdtem, és azzal is zártam: januárban annak jártam utána, melyek voltak az év legsikeresebb hazai kiállításai és mi kell egy igazi box office-tárlathoz; decemberben pedig a színházaknál érdeklődtem arról, mit tesznek a környezetvédelem területén és mennyire valósult meg itthon a zöld színház koncepciója.

Továbbra is rendszeresen jelentek meg kritikáim: 2019-ben az év legjobb filmjei közül többet is kritizálhattam; de én írhattam az év egyik legnagyobb szenzációját keltő könyvmegjelenéséről is; ami már csak korábban futó sorozatom miatt is közel állt hozzám. És ha már képregények: két évvel ezelőtti interjúnkban még csak a munkálatokról beszélgethettünk, idén viszont végre megjelent Varga Tomi Az operaház fantomja-képregényadaptációja, amit szintén én ajánlhattam az olvasóknak. 

Az év ezek mellett talán mégis inkább a kiállításokról szólt. Soha ennyi tárlaton nem jártam még: Balázs János, betekintés a Ludwig Múzeum kulisszái mögé; Publikus magánügyek, Külön ter(m)ek, és persze Keleti Éva rendhagyó tárlatának exluzív, megnyitó előtti bejárása magával a fotóművésszel, csak hogy néhány kedvencet említsek. 

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

Kapcsolódó

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.

Folytatódott a Hollywood elfeledett magyarjairól szóló sorozatom, egy új pedig elkezdődött: ebben Budapest ikonikus könyvesboltjait látogatom meg. Először az Írók Boltjában jártam, majd következett a Fókusz könyváruház, legutóbb pedig a Láng Tékán volt a sor - hamarosan folytatás következik. 

Kicsit fentebb több kiváló művésszel, feledhetetlen művek alkotóival készült interjút ajánlanak a kollégák - én egy feltörekvő tehetséggel készült beszélgetésemet linkelném ide, akivel az év egyik legszórakoztatóbb interjúját készítettem: ő Szalai Dániel fotós, aki beavatott a csirkefotózás rejtelmeibe és abba is, mit rejt a tyúkok lelke. 

Szász Emese

Számomra ez az év abban a szellemben telt, amit egy közös szerkesztőségi brainstorming alkalmával mottóul találtunk: „nem csak dísznek van”. Mármint a művészet. Igyekeztem az egyes események mellett a tőlem telhető mértékben azokra a folyamatokra is odafigyelni, amikből kiderül, mi köze van a művészetnek a mindennapi élethez. A jazzben például még mindig az a kérdés, hogy hol vannak a nők, a táncban pedig azt kell bizonygatni, hogy a férfiaknak is helyük van a színpadon. A #boysdancetoo mozgalom apropóján megkérdeztem például egy csomó férfit, valóban cikizték-e őket azért valaha, mert táncolnak.

„Ha táncolsz, akkor biztos te is tütüben tolod” – Férfi táncosokat kérdeztünk a nemi sztereotípiákról

Kapcsolódó

„Ha táncolsz, akkor biztos te is tütüben tolod” – Férfi táncosokat kérdeztünk a nemi sztereotípiákról

A #BoysDanceToo kampány kapcsán kíváncsiak lettünk arra, valóban ki vannak-e téve a férfi táncosok a negatív sztereotípiáknak. Klasszikus balett, modern- és kortárs táncosokat kérdeztünk személyes tapasztalataikról.

Az eredmény sokkal több kérdést vetett fel, mint előre gondoltam, például, hogy a férfi táncosoknak kell-e egyáltalán férfiasságukat hangsúlyozni, amit bizony megtett néhány táncos, amikor gyorsasági Guiness-rekordot állított fel. A kortárs tánc terén most is extrém személyes előadások születtek. 

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

Kapcsolódó

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.

Történelmi pillanat volt a Trafóban a  Collective Dope (D)open your move elnevezésű estje, ahol a kortárs- és az urban táncszcéna találkozott. A néptáncban épp az a kérdés, hogy tud színpadi műfajként funkcionálni, és mit jelent a személyesség, hogy hat a műfajra a városi élet. Erről például Berecz Istvánnal beszélgettünk. A fiatal Horváth Nórával is élmény volt találkozni, aki a Beat című Lábán-díjas előadásában a táncot mint kapcsolatteremtő eszközt vizsgálta humorral – a néptánctól a twerkelésig. A balettban is rengeteg olyan dolog történt idén, ami azt jelzi, a műfaj fordulóponthoz érkezett a tradíció megkérdőjelezhetetlenségét illetően. Ilyen volt például az első női Diótörő vagy a blackface-botrány. Év végén pedig kiderült, hogy a legszebben sztrájkolni a balett-táncosok tudnak.

Mi történik, ha egy kortárs táncost összeszabadítunk egy breaktáncossal?

Kapcsolódó

Mi történik, ha egy kortárs táncost összeszabadítunk egy breaktáncossal?

A szabadságuk összeadódik. A Collective Dope (D)open your move elnevezésű, október 4-ei estjén a kortárs- és az urban táncszcéna találkozott és lépett egyással reakcióba, amiből teljesen új, életképes minőségek születtek.

A jazz terén idén sokkal kevesebb világsztár-interjút csináltam, mint az elmúlt években, de azért sikerült beszélgetnem olyan nagy formátumú zenészekkel, mint Kenny Garrett szaxofonos, vagy az európai énekesek egyik legviccesebbike, Andreas Schaerer. Chick Corea fenomenális koncertjéről négykezest írtunk. Szerintem a magyarok között is rengeteg „világsztár” van, még ha a világ nem is tud róluk feltétlenül. Várallyay Petra például az egyik pillanatban még headbangelős progresszív jazz-rockot játszik, a másik pillanatban saját hegedűversenyt a Zeneakadémián. Nagyon izgalmas volt megismerni a Modern Art Orchestrát vezető Fekete-Kovács Kornél spirituális oldalát, Párniczky András mély elkötelezettségét a bartóki hagyományok iránt, Borbély Mihály elképesztő mozgékonyságát a különböző műfajok között, Kovács Lindát, aki bigband zenét komponált, vagy Lamm Dávidot, aki bármikor slágert ír, de ezzel csak ritkán kényezteti el közönségét. Szerettem Tóth Viktor és barátai koncertjét. És még Gryllus Dániellel is beszélgettem otthonában a versekről és a gyerekekről.

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

Kapcsolódó

Kenny Garrett: „Én vagyok a fiatal generáció Miles Davise”

A jazzszaxofonosok számára az egyik legfontosabb hivatkozási pont jelenleg az 58 éves amerikai post-bop szaxofonos, Kenny Garrett, aki meglepő természetességgel viseli az „élő legenda” szerepet. Telefonon adott nekünk exkluzív interjút.

Továbbra is nagyon izgat, mit kezd a Kelet a Nyugattal, legyen szó torokénekkel előadott metálról vagy Jingle Bellsről, vagy Dave Brubeck török inspirációiról, Salamon Somával pedig arról beszélgettünk, hogy fogadta New York a moldvai furulyás bácsit, Hodorog Andrást. Goda Gábort a keleti filozófiák által inspirált előadása kapcsán kérdeztem, ami egészen elemi erejű élmény volt, kicsit elmélyültem a buddhista kották világában, Leonard Cohen posztumusz albuma kapcsán pedig az ő buddhizmushoz fűződő viszonyával foglalkoztam. Kicsit el is fáradtam, ezért közel öt év után most elbúcsúzom a Fideliótól.

Goda Gábor: „A nagybetűs Tudatnak nincsenek határai”

Kapcsolódó

Goda Gábor: „A nagybetűs Tudatnak nincsenek határai”

A nemrég Eck Imre-díjjal kitüntetett Goda Gábor és társulata, az Artus április 15-én A Szél kapuja címmel mutatja be következő előadását az új Nemzeti Táncszínház színpadán. Ennek kapcsán beszélgettünk a szélről, az önálló életre kelt alkotásokról és a gondolatok határtalanságáról.

Várhegyi András

Év vége van, ami alkalmat ad a vissza- és előretekintésre. Idén háromezer cikkben követtük le a kulturális élet rezdüléseit, naprakész riportokkal és híradásokkal, változatos programajánlókkal, tartalmas interjúkkal, értő kritikákkal, videós és magazinos anyagokkal. Az olvasottságunk minden eddigi rekordunkat megdöntötte, ami sok erőt ad nekünk a munkánk folytatásához.

A napokban már 37 ezren leszünk a Facebook oldalunkon, ahol az online tartalmaink mellett továbbra is rendszeresen jelentkezünk reggeli ébresztőinkkel, amelyeket nagy lelkesedéssel készít a szerkesztőség apraja-nagyja. Az új évben is azon leszünk, hogy rászolgáljunk a kiérdemelt figyelemre, és továbbra is igyekszünk a jó ügyek szolgálatába állítani a nyilvánosságunkat.

Jövőre újra találkozunk, boldog új évet kívánunk minden Olvasónknak!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz mti

Rekordokat dönt a Netflix és a YouTube a járvány idején

A Netflix jegyzi a legtöbb, 59 millió letöltést a YouTube, az Amazon Prime és a Disney+ előtt 2020 első negyedévében.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné – Náray Erika mesét mond Bíborkáról és a tündérekről

Folytatódik a Fidelio Matiné vasárnapi sorozata gyerekeknek. Ma – a Rózsavölgyi Szalon együttműködésével – Náray Erika színművész mond mesét Bíborkáról és a varázsfőzetről, meg persze a tündérbirodalomról.
Plusz spotify

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Plusz magazin

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.