Plusz

Bódy Magdi: "Én a zene szolgálója vagyok"

2011.11.26. 15:02
Ajánlom
Már gyerekkorában külföldön turnézott a Magyar Rádió Gyermekkarával, később Köllő Miklós pantomim társulatával járta Európát, majd hazai jazz- és popkarrierje után szólóénekesként Kanadában és az Egyesült Államokban ismerték meg a nevét jazzklubokban és -fesztiválokon. Bódy Magdi 17 év óta újra itthon él, éneket tanít és magáról tanul.

Az énekesnő novemberi koncertjét Kodály Esti dalával kezdi a Fesztivál Színházban. Ezt a művet legtöbbször búcsúdalként, ráadásként hallhatjuk. Ezúttal viszont egy életpálya bemutatásának kezdőpontja lesz: a gyermekéveket, pontosabban a gyermekkórusi éveket idézi fel az énekesnő az általa átdolgozott verzióval. Elmondása szerint a tíz éves korától ott töltött idő meghatározó volt későbbi karrierje során.

„Sokan mondták, hogy emiatt nem volt igazi gyerekkorom, hiszen akkor én kőkeményen dolgoztam, amiért meg is fizettek. Én viszont imádtam. És rengeteg dolgot megtanultam a jövőre nézve. Például azt, hogy hogyan kell boldogulni ebben a világban. A külföldi turnékra ugyanis csak húsz gyerek mehetett. Ha nem voltál elég jó, nem voltál felkészült, vagy nem szerettél versenyezni, s emberileg nem lehetett elviselni, akkor nem kerültél be. Ilyenkor két-három hónapig is össze voltunk zárva, távol a családunktól, szállodákban éltünk."

Később tanult Vukán Györgytől, Szakcsi Lakatos Bélától, s a jazz mellett hamarosan rockzenekarokban találta magát, miután elénekelte a Jézus Krisztus Szupersztár Mária Magdolnáját. A Korong, a Generál, a KFT és persze a gyerekkórusos társakból összeállt Mikrolied vokál, majd saját együttese már itthon ismertté tette, de ahogy ő mondja, egészen a New York-i életig (pedig előtte Kanadában élt hosszabb ideig, ahol énekelt, tanított) megmaradt benne egy naivitás, ami ott alakult át a showbiz-ben járatos dörzsöltséggé.

A koncerten a kezdeti slágereket a Four Fathers énekegyüttessel eleveníti fel, természetesen a cappella stílusban. Az életút többi örökzöldjét saját zenekarával énekli majd, melyben egykori tanára s későbbi zenésztársa, Szakcsi Lakatos Béla zongorázik, Jelinek „Emilio" Emil dobol és énekel, Horváth „Plútó" József basszusgitáron játszik. Az életpálya jellegzetes szakaszait Eifert János diaporama-vetítése teszi még elevenebbé.

Ami biztosan nem marad el, az a Bódy Magdi-koncertek jellegzetes interaktivitása, azaz a közönség énekeltetése. Mindig kiderül, hogy szeret vele énekelni a hallgatóság, de olykor őt is éri meglepetés: „Egyszer egy kedves fiatal barátnőmet elhívtam egy koncertemre. Azzal a feltétellel jött el, ha őt nem énekeltetem meg. Aztán mégis odamentem hozzá. Egy Aretha Franklin-szám volt, kitartott, nehéz hangokkal, és amikor odanyújtottam elé a mikrofont, egyikőnk sem hitt a fülének. Majdnem úgy énekelt, mint én. Akkor, ott történt valami csodálatos. Persze úgy megijedt, hogy utána már nem sikerült megismételnie."

Énektanárként nem ritka, hogy ilyen hangokkal szembesül, a hangképzésnél azonban még fontosabb szerinte az, hogy az ember lelke harmóniában legyen, mert anélkül nem tud igazán énekelni, nem tudja saját magát adni.  Ezért tanul ő is folyamatosan, de már nem éneklést, hanem saját lelke megerősítését.

Bóby Magdi

2011. november 27. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

A színház tart egyben lelkileg és fizikailag is – Kern András 75 éves

Kern András január 28-án ünnepli a 75. születésnapját. Eleinte filmrendező szeretett volna lenni, majd miután mégis a színházat választotta, pályáját a Vígszínházban kezdte, és mindmáig aktív tagja a társulatnak.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.