Plusz

Bojár Gábor: „Az információ hatalmat ad”

Fidelio Jövő Idő
2020.04.14. 09:40
Ajánlom
A napjainkban zajló informatikai forradalom nyomán a globalizáció végképp visszafordíthatatlanná vált, ezért ahogy az ember túl tudott lépni a törzsközösségi társadalmakon, úgy kell most túllépni a nemzeti kereteken is. Csakis egy globálisan együttműködő emberiség tud szembenézni a jelenkor kihívásaival, legyen az klímakatasztrófa, pénzügyi válság vagy a napjainkat leginkább befolyásoló járványhelyzet, állítja Bojár Gábor.

Bojár Gábor vállalkozóval, a Graphisoft és a budapesti Aquincum Institute of Technology felsőoktatási vállalkozás alapítójával arról beszélgettünk, a jelenlegi járványhelyzet milyen hatással lehet a jövőnkre.

Sokak szerint éppen a negyedik ipari forradalom zajlik. Ön viszont azt mondja: sokkal inkább egy harmadik informatikai forradalomról van szó. Kicsit rendbe tenné nekünk a kettő közötti különbséget?

Az ipari forradalom kifejezés félrevezető. Klaus Schwab, a Davosi Világgazdasági Fórum alapító-elnöke vezette be ezt a kifejezést még 2016-ban, és azóta általánosan elfogadott. Pedig ez csak egyetlen, ráadásul nem is a legfontosabb aspektusát veszi alapul a jelenlegi valóban forradalmi változásoknak, mégpedig az automatizálást. Ha csak ebben látjuk az informatika lényegét, akkor tényleg beszélhetünk egy újabb ipari forradalomról. Csakhogy nem ez a lényege. Neumann János még azért tervezte a számítógépet, hogy a bonyolult számításokat el tudja végezni. Holott a számítógépnek van egy sokkal egyszerűbb művelete, amely az emberiséget sokkal messzebbre vezeti, ez a compare, azaz két bit összehasonlítása, ami lehetővé teszi bizonyos minták összevetését végtelen adathalmazban.

Az informatikában az a legfontosabb, hogy az információhoz való hozzáférés változott meg alapjaiban, ami az életünket sokkal jobban befolyásolja, mint az automatizálás.

Ezt akkor értjük meg igazán, ha ezt az egészet nem ipari, hanem informatikai forradalomnak hívjuk. Ezért hangsúlyozom: nem a negyedik ipari, hanem a harmadik informatikai forradalmat éljük.

De ha ez a harmadik, melyik volt az első kettő?

Az első informatikai forradalom a nyelv kialakulása volt, hiszen ez tette lehetővé az információ átadásának képességét. Ez segítette az eszközök és fegyverek készítését, ettől lett az ember erősebb minden más állatnál és így tudott törzsekbe szerveződni, a szóban lefektetett együttélési szabályoknak köszönhetően lett a hordából törzs. Volt ennek egy egészen érdekes aspektusa: kialakult, hogy tisztelték öregeket, hiszen ők voltak az információ tárolói, ők adták tovább azokat. Felismerték, az öregek által őrzött információ mekkora érték. De rögtön el is jutottak az első komolyabb kihívásig: az öregek memóriája is véges. Erre válaszul alakult ki az információ tartósabb tárolása, az írás, ez lett a második információs forradalom. Az írásban tárolt információ már nem ismert sem térbeli, sem időbeli korlátokat, generációk tudása halmozódott fel. Erre épülve születtek a civilizációk és birodalmak, ez vezethetett el a legfejlettebb civilizációkban az ipari forradalmakhoz is. Birodalmak és civilizációk ott születtek, ahol ismerték az írást. És rögtön el is jutottunk a következő nagy kihívásig: az óriási mennyiségűre szaporodott információ megtalálása és feldolgozása. Az alexandriai könyvtárban már kétezer évvel ezelőtt félmillió kötet volt, hát Google kereső nélkül hogy lehet abban bármit is megtalálni? És erre válasz a mai informatikai forradalom, hogy megtalálni és feldolgozni tudjuk a végtelen információt.

Az első két forradalom paradigmaváltást hozott, ez a jelenlegi mit eredményez majd?

A homo sapiens a beszéd kialakulásánál még nem tudhatta, hogy ettől tud majd a törzsekbe szerveződni, ahol úgy élnek és működnek együtt, hogy már nem ismer mindenki mindenkit. Amikor a sumérok először tároltak írott formában az információt, ők sem sejthették még, mire lesz képes a Római Birodalom, és hogy eljutunk az ipari forradalmakig. Mi sem tudjuk ma még, hová vezet a harmadik informatikai forradalom. De hogy nagyon nagy változásokat hoz az emberiség, sőt az ember mint biológiai lény fejlődésében, az azért sejthető már. Az információ hatalmat ad. Ezt az egykori cégem, a Graphisoft szoftverének sikerén keresztül értettem meg. Mi építészeknek fejlesztettünk tervezőprogramokat, és először mi is azt hittük, azért tudjuk eladni, mert ezzel gyorsabb, pontosabb lesz a tervezés. De kiderült, hogy az építészek nem ezért szerettek bele a programjainkba. Az építész legnagyobb baja ugyanis nem az, hogy nincs elég rajzolója, ezért automatizálni kellene a rajzolást, hanem hogy többnyire nem az épül fel, amit megtervezett. A kivitelezés közben ugyanis rengeteg kompromisszumot kell kötni, módosítani kell a terveket, és ezeket sokszor már nem az építész végzi el, hanem a kivitelező. De ha az építész kezében van az épület összes információját tartalmazó komplex adatbázis, amelyben csak az építész tud módosítani, akkor a kivitelező nem kerülheti meg. Így tartja meg az építész a hatalmat a megvalósuló épület felett. És ha kilépünk ebből a példából, akkor is látjuk: akié az információ, azé a hatalom.

Az információ kontrollja alapvetően változtatja meg az életünket, hogy mennyire, az ma még nem megjósolható.

Graphisoft-172441.jpg

Graphisoft

Ha azt nézzük, hogy az első lépés a törzsközösség volt, a második a birodalmak kialakulása, akkor most talán pont ebből kell tovább lépni. Jól sejtem, hogy ez a globális társadalom?

Ha a társadalmi hatásait nézzük, igen, én abban bízom, hogy a harmadik informatikai forradalom az egész glóbusz együttműködő irányítását váltja majd ki. És ez lehet a válasz arra a számtalan kihívásra, amellyel ma szembe kell néznünk, mint például a klímakatasztrófa vagy a korábbi pénzügyi válság, és ilyen a jelenlegi járvány is, ezeket nem lehet nemzeti keretek között megoldani. Ahogy az ember túllépett a törzsközösségi társadalmakon, úgy most

túl kell lépni a nemzeteken és a birodalmakon, mert csakis egy globálisan együttműködő emberiség tud szembenézni ezekkel a kihívásokkal.

És látjuk is, hogy ennek a járványnak nem lehet elejét venni országos szinten. Amit ma globalizációnak hívunk, az tulajdonképen már ötszáz éve kezdődött a nagy felfedezések idején. Tudomásul kell venni, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan, és ebben szerepe van annak is, hogy hihetetlen módon felgyorsult az információáramlás.

Milyen szerepe lehet ebben a forradalomban a jelenlegi járványnak, lassítja vagy katalizálja azt?

A jelenlegi helyzet az informatika terjedését is gyorsítja. És ez lehet talán ennek az egész helyzetnek a pozitív hozadéka. A vállalatok most rákényszerülnek a távkonferenciákra, távértekezletekre, de ha vége lesz a járványnak, remélhetőleg rájövünk, hogy ez akkor is jobb, ha nincs járvány. Még egy remélhetően pozitív eredmény: azért kellett a gazdaságot súlyosan érintő intézkedéseket hozni a járvány lassítására, hogy az egészségügyi rendszer elbírja a terhelést. De ahol az egészségügyi rendszer robusztusabb, ott kevesebb korlátozással, ezért kisebb gazdasági kárral lehet átvészelni a járványt.

Most derül ki: az egészségügybe fektetett pénz az végül is a gazdaságba fektetett pénz.

Az informatikai forradalom mélyíthet-e társadalmi szakadékokat? Kik lehetnek ennek a forradalomnak a vesztesei?

Az írásbeliség kialakuláskor és utána is nagyon sokáig a jelenleginél sokkal mélyebb társadalmi szakadékok voltak, szinte átjárhatatlanok, most ezek kevésbé mélyek. De biztos lesznek vesztesek, elsősorban a hagyományos iparágak szorulhatnak vissza, nem is az informatika, hanem a robotizáció miatt. Ilyen lehet a taxi, ha az önjáró autó elterjed. Amikor automatizálásra gondolunk, már nem utópia, hogy eltűnnek majd a gyártósorok mellől az emberek. De az informatika olyan területeken is legyőzhetetlen előnyökkel rendelkezik, ahol sokan még nehezen nélkülözhetőnek érzik az embert. Ilyen például az orvosi munka jelentős része is, hiszen ha a beteg összes adata bekerül egy rendszerbe, ott elképesztő mennyiségű mintával tudja egy jó szoftver összehasonlítani és így sokkal pontosabb diagnózist és terápiát tud felállítani. Ezzel nem lehet versenyezni. Az informatika forradalma a tudás forradalma, és azok lesznek a nyertesek, akik ezt felismerik.

Magyarország hol áll ebben a versenyben?

Magyarország abszolút nyertes lehetett volna, mert volt egy nagyon fontos történelmi értékünk: a matematika. Ha a matematikára és az arra építő informatikai oktatásra fektetnénk a hangsúlyt, a nyertesek között lehetnénk.

Fidelio Jövő Idő

Sorozatunkban a kultúra, a társadalom- és természettudomány, az informatika és a gazdasági élet szakértőit kérdezzük arról: milyen világ jöhet a mostani kényszerszáműzetésünk után, mi minden változhat meg az életünkben.

A sorozat részei itt érhetők el>>>

Fejléckép: Bojár Gábor (fotó: Bojár Gábor engedélyével)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Időutazás Rómában: újjáépítik a Colosseum arénáját

A Római Colosseum eredeti fapadlózatát még a 19. században szedték fel, amikor régészeti munkálatokat végeztek az arénában. A felújítás után a látogatók lehetőségük nyílik arra is, hogy beléphessenek a föld alatti tárnákba.
Plusz hír

Újra lesz Gödör klub

A koncert.hu hírei szerint szeptemberben elindulhat a klubélet a legendás Gödör klub új helyszínén Budapesten, a Király utca 50. szám alatt. A klub kávézója is mielőbbi nyitást tervez. 
Plusz újranyitás

Több irodalmi, színházi és képzőművészeti udvarral nyit a 30. Művészetek Völgye

Újdonságok és átalakítások várhatóak a Művészetek Völgyében; a járványhelyzethez alkalmazkodva új helyszínekkel és tágasabb térkihasználással nyit meg a fesztivál július 23-án.
Plusz hír

Szabó Magda és Psota Irén nevét is közterület viselheti a II. kerületben

A II. kerület eddig névtelen közterületei négy meghatározó nő, egy író, két színművész és egy szociológus nevét veszi fel. Mivel a felhívásra további kiváló javaslatok is érkeztek, a kerület folytatja a kezdeményezést.
Plusz hír

Várhatóan a jövő héten nyithatnak a színházak

A jövő hét közepén, szerdán-csütörtökön meglehet a 4 millió beoltott, ami után megnyitják a szolgáltatások széles körét azok előtt, akiknek van védettségi igazolványuk – jelentette be Orbán Viktor.