Plusz

Bolívia, indián törzsek, jezsuita redukciók

Néhány alapinfo Bolíviáról, jezsuita redukciókról, és egyáltalán arról, hogy hol vagyok.

(Figyelem! A következő írás nem tudományos igényű munka, nem jártam mindennek utána, ezek olyan infók, amiket itt-ott, megerősítetlen forrásokból hallottam, és hitelességükért nem vállalok felelősséget!)


Egy kis földrajz

Először is egyáltalán hol vagyok? Jó, persze, Bolíviát talán még mindenki megtalálja a térképen/földgömbön, de ennél kicsit pontosabban.
Bolívia két nagy részre tagolódik: nyugati részen a hegyvidékre (Artiplano), vagyis az Andok 2-4.000 méteren lévő felföldje, és az u.n. bolíviai mélyföldre (llanura), ahol én is vagyok. Ez a két rész minden szempontból két külön világ. A felföldön még nem jártam, úgy hogy nem is írok róla többet, folytassuk a mélyföldel.


Indián törzsek, jezsuita missziók

A mélyföld indián őslakosok szempontjából három egységre tagolható, északtól dél fele a Moxos, a Guaraios és a Chiquito indiánok földjére. A Moxos és a Chiquito indiánokat a jezsuiták gyűjtötték missziókba a 17-18. században, ahogyan a Guarani indiánokat is a mai Paraguái területén. A Guaran indiánok vadabb népség volt, nem hagyták magukat olyan könnyen, őket csak késöbb, a jezsuiták elűzése (1767) után, a 19. században ferencesek térítették keresztény hitre, és gyűjtötték civilizált városokba. Talán ezért is élnek még élénkebben a népi hagyományok a Guaraioknál, és él a guaraio nyelv is, míg pl. nálunk a chiquito nyelvet már csak néhány öreg beszéli. De erről majd késöbb. Szóval én a Chiquito indiánok földjén élek és alkotok, hát a Chiquitokról kicsit bővebben.


Chiquitania

Ma politikailag a Chiquitok földje Chiquitania és Velasco tartományra tagolódik, én Velasco tartományban vagyok, ezért is hívják a települést becsületes nevén San Miguel de Velasco-nak, hiszen Szt Mihály arkangyalról elnevezett településből dunát, sőt Amazonaz-t is lehet rekeszteni Latin-Amerikában, ezért is kell a külön „de Velasco" kiegészítés.

A Chiquito indiánokat ha jól tudom 7 vagy 10 (?) városba - redukcióba - gyűjtötték a jezsuiták. Állítólag korábban ezen a környéken belül is több indián nyelvet beszéltek, illetve a chiquito-nak is több féle tájszólását, már az is a jeszuiták műve, hogy a nyelvet egységesítették a környéken, kiválasztva azt az egyet, melyet leginkább értettek mindenütt. A "chiquito" szó spanyolul „kicsiké"-t jelent, ami nem az indiók testalkatára utal, hanem állítólag a sátraik „ajtajai" voltak olyan picike kerek lyukak, hogy az első erre járó fehéremberek rájuk ragasztották ezt a nevet.

A jezsuita missziók mindenfelé hasonlóak voltak, mind építészetileg, mind szerkezetileg, és a zene is hasonlóan fontos szerepet játszott mind a Guarani, mind a Moxos és Chiquito missziókban. Ami a Chiquito missziókat a többitől megkülönbözteti, hogy a Chiquito indiánok nem szóródtak szét a jezsuiták elűzése után. Igaz, a következő kb. 60 évben egyházszervezetileg nem volt ellátva ez a terület, mégis, az indiók őrizték a jezsuitáktól tanult hagyományokat, használták és karban tartották a missziós templomokat. Ezért is, míg paraguái Guarani-misszióiból csak romokat mutogatnak az arra tévedő turistáknak, addig a Chiquitania hét temploma (San Ignacio, Santa Ana, San Rafael, San Miguel, San Javier, San José, Consepcion) teljes pompájukban állnak, és - mint már írtam - képezik a világörökség részét. (Bővebb info pl. itt)

Nem véletlen, hogy itt, San Rafael illetve Santa Ana-i templom padlásán találták azt a tetemes mennyiségű jezsuita időkből fennmaradt kézíratos kottát is, melynek felfedezése kb. 20 éve beindította a missziós barokkzenének azt a reneszánszát, melynek immáron én is részese vagyok. Ez messze nem azt jelenti, hogy a zene a Chiquito missziók sajátja volt, mindenütt zenéltek az indiánok a jezsuita missziókban, csak itt őrizték meg a kottákat.


San Miguel

Az én kis városomat viszonylag későn, csak 1721-ben alapították a jezsuiták. Vagyis nem volt sok idejük. Annál bámulatosabb, hogy ez alatt, a vadászó-halászó harcos indiánokból kb. 50 év alatt milyen kultúrembereket faragtak, és építettek fel egy ilyen gigantikus templomot, melybe a kb. 6.000-es lélekszámú redukció apraja-nagyja befért és befér ma is. Idő közben persze sok fehér ember járt erre, sokat keveredett a népesség, így ha fel is fedezhetők az indián vonások, sok a keverék és a fehér lakos is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.
Plusz ajánló

Hány perc alatt írta a szobafogságban Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét? – Nyári Krisztiánnal és Bősze Ádámmal indul A nagy Himnusz sztori

Január 21-én az Óbudai Társaskörben debütál A nagy Himnusz sztori – Jó kedvvel, bőséggel, című műsor az Óbudai Társaskörben Nyáry Krisztiánnal és Bősze Ádámmal. A nyilvános bemutatót január 22-én tartják a veszprémi Pannon Egyetemen.