Plusz

Bolívia, indián törzsek, jezsuita redukciók

Néhány alapinfo Bolíviáról, jezsuita redukciókról, és egyáltalán arról, hogy hol vagyok.

(Figyelem! A következő írás nem tudományos igényű munka, nem jártam mindennek utána, ezek olyan infók, amiket itt-ott, megerősítetlen forrásokból hallottam, és hitelességükért nem vállalok felelősséget!)


Egy kis földrajz

Először is egyáltalán hol vagyok? Jó, persze, Bolíviát talán még mindenki megtalálja a térképen/földgömbön, de ennél kicsit pontosabban.
Bolívia két nagy részre tagolódik: nyugati részen a hegyvidékre (Artiplano), vagyis az Andok 2-4.000 méteren lévő felföldje, és az u.n. bolíviai mélyföldre (llanura), ahol én is vagyok. Ez a két rész minden szempontból két külön világ. A felföldön még nem jártam, úgy hogy nem is írok róla többet, folytassuk a mélyföldel.


Indián törzsek, jezsuita missziók

A mélyföld indián őslakosok szempontjából három egységre tagolható, északtól dél fele a Moxos, a Guaraios és a Chiquito indiánok földjére. A Moxos és a Chiquito indiánokat a jezsuiták gyűjtötték missziókba a 17-18. században, ahogyan a Guarani indiánokat is a mai Paraguái területén. A Guaran indiánok vadabb népség volt, nem hagyták magukat olyan könnyen, őket csak késöbb, a jezsuiták elűzése (1767) után, a 19. században ferencesek térítették keresztény hitre, és gyűjtötték civilizált városokba. Talán ezért is élnek még élénkebben a népi hagyományok a Guaraioknál, és él a guaraio nyelv is, míg pl. nálunk a chiquito nyelvet már csak néhány öreg beszéli. De erről majd késöbb. Szóval én a Chiquito indiánok földjén élek és alkotok, hát a Chiquitokról kicsit bővebben.


Chiquitania

Ma politikailag a Chiquitok földje Chiquitania és Velasco tartományra tagolódik, én Velasco tartományban vagyok, ezért is hívják a települést becsületes nevén San Miguel de Velasco-nak, hiszen Szt Mihály arkangyalról elnevezett településből dunát, sőt Amazonaz-t is lehet rekeszteni Latin-Amerikában, ezért is kell a külön „de Velasco" kiegészítés.

A Chiquito indiánokat ha jól tudom 7 vagy 10 (?) városba - redukcióba - gyűjtötték a jezsuiták. Állítólag korábban ezen a környéken belül is több indián nyelvet beszéltek, illetve a chiquito-nak is több féle tájszólását, már az is a jeszuiták műve, hogy a nyelvet egységesítették a környéken, kiválasztva azt az egyet, melyet leginkább értettek mindenütt. A "chiquito" szó spanyolul „kicsiké"-t jelent, ami nem az indiók testalkatára utal, hanem állítólag a sátraik „ajtajai" voltak olyan picike kerek lyukak, hogy az első erre járó fehéremberek rájuk ragasztották ezt a nevet.

A jezsuita missziók mindenfelé hasonlóak voltak, mind építészetileg, mind szerkezetileg, és a zene is hasonlóan fontos szerepet játszott mind a Guarani, mind a Moxos és Chiquito missziókban. Ami a Chiquito missziókat a többitől megkülönbözteti, hogy a Chiquito indiánok nem szóródtak szét a jezsuiták elűzése után. Igaz, a következő kb. 60 évben egyházszervezetileg nem volt ellátva ez a terület, mégis, az indiók őrizték a jezsuitáktól tanult hagyományokat, használták és karban tartották a missziós templomokat. Ezért is, míg paraguái Guarani-misszióiból csak romokat mutogatnak az arra tévedő turistáknak, addig a Chiquitania hét temploma (San Ignacio, Santa Ana, San Rafael, San Miguel, San Javier, San José, Consepcion) teljes pompájukban állnak, és - mint már írtam - képezik a világörökség részét. (Bővebb info pl. itt)

Nem véletlen, hogy itt, San Rafael illetve Santa Ana-i templom padlásán találták azt a tetemes mennyiségű jezsuita időkből fennmaradt kézíratos kottát is, melynek felfedezése kb. 20 éve beindította a missziós barokkzenének azt a reneszánszát, melynek immáron én is részese vagyok. Ez messze nem azt jelenti, hogy a zene a Chiquito missziók sajátja volt, mindenütt zenéltek az indiánok a jezsuita missziókban, csak itt őrizték meg a kottákat.


San Miguel

Az én kis városomat viszonylag későn, csak 1721-ben alapították a jezsuiták. Vagyis nem volt sok idejük. Annál bámulatosabb, hogy ez alatt, a vadászó-halászó harcos indiánokból kb. 50 év alatt milyen kultúrembereket faragtak, és építettek fel egy ilyen gigantikus templomot, melybe a kb. 6.000-es lélekszámú redukció apraja-nagyja befért és befér ma is. Idő közben persze sok fehér ember járt erre, sokat keveredett a népesség, így ha fel is fedezhetők az indián vonások, sok a keverék és a fehér lakos is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Találtak Kínában egy 700 éves bombát, hatástalanítják

Vasból készült, csaknem 700 éves robbanószerkezetet tártak fel kínai régészek az ország délnyugati részén fekvő Csungking városnál folytatott ásatások során.
Plusz hír

Ponyvával borítják be a Notre-Dame tetejét

A Notre-Dame jövőjéről rendeznek beszélgetést a Werk Akadémia Nyílt Napján. A székesegyhéz leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését a várható esős időszak előtt befejezik.
Plusz hír

Történelmi korok parfümjeit szagolhatják meg egy párizsi múzeumban

Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a híres Fragonard-gyár új parfümmúzeuma, ahol a látogatók nem pusztán megtekinthetnek mintegy 400 parfümös üveget, hanem lehetőségük nyílik az illatukat is beszívni, és megismerik a illatszerek európai történetét.
Plusz Partitúra

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz magazin

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?