Az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepet idén augusztus 17–20. között rendezik meg, immár 33. alkalommal. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendége Japán, a fesztivál kiemelt témája a lábbeli készítés lesz. Közel ezer kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, mesterség-bemutatókkal és népi játszóházakkal várják a látogatókat. A több mint nyolcszáz magyar és százötven külföldi kézműves látványműhelyeiben a látogatók megismerkedhetnek a szakmák rejtelmeivel. A tartalmas kikapcsolódásra vágyó érdeklődők itt úgy érezhetik magukat, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppentek volna. Ahogy minden évben, úgy ezúttal is nemcsak megcsodálni lehet egyedülálló népi kézműves örökségünket, de a közel száz látványműhelyben a látogatók ki is próbálhatják a mesterségeket. Az idei eseménysorozaton első alkalommal nyitják meg a folk-kocsmát folk karaokéval, mesemondókkal, énektanítással és táncházzal. Adonyi Adriennt, a Mesterségek Ünnepe sajtófőnökét arról is kérdezzük, hogy eredeti szándék szerint is szerették volna a kézművesek Kárpát-medencei fesztiváljává tenni, vagy más alapokról indult az eseménysorozat, és később nőtte ki magát; az idei események központjában a lábbeli áll: hogyan jelenik az egyes kiállítóstandoknál és hogyan képviselik az egyes országok cipőjükön keresztül kultúrájukat; Japán lesz az idei díszvendég: mi az apropó, és mivel készülnek a japán mesterek?

Jorge Louis Borges (1951) (Fotó/Forrás: Grete Stern)

„Sorsunk nem a valószerűtlensége miatt irtóztató, azért irtóztató, mert visszafordíthatatlan és vastörvényű. Az idő anyagából vagyok. Az idő folyó, amely magával ragad, ám én vagyok az a folyó....a világ, sajnos, valóságos, én sajnos Borges vagyok.”

Jorge Luis Borges a 20. századi világirodalom egyik legjelentősebb alakja. A költő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus 1899. augusztus 24-én született Buenos Airesben. Borges számára meghatározó élmény volt a család mérhetetlen gazdagságú könyvtára és a labirintushoz hasonló kert.  Apja, Jorge Guillermo Borges ügyvéd és pszichológiatanár volt; anyja, Leonor Acevedo de Borges katonák és szabadságharcosok büszke leszármazottja. Borges rajongott szüleiért. Apja filozófiára tanította, és sakktáblán magyarázta el Zénón paradoxonát. Anyja angolt tanult férjétől, és fordítóként dolgozott. A háztartásban a spanyol és az angol nyelv használata annyira mindennapos és egyidejű volt, hogy Borges csak késő gyermekkorában jött rá, hogy ez két külön nyelv.  E két dolog, a könyvtár és a labirintus későbbi munkáinak jellegzetes motívuma lett. Olvasni a Brit Enciklopédiából tanult meg. Kilencévesen spanyolra fordította Oscar Wilde A boldog herceg című meséjét, ami meg is jelent nyomtatásban. Tanított irodalmat, a buddhizmusról tartott előadásokat Argentínában, Uruguayban, különböző amerikai egyetemeken, Európában, a Harvardon. Az Argentin Írók Szövetségének elnöki és a Nemzeti Könyvtár igazgatói posztját töltötte be, sajnos addigra elveszítette látását: „Isten fejedelmi iróniájáról beszélek, aki 800.000 könyvet adott nekem, s hozzá homályt is.” Augusztus 24-én, az író születésnapján Bodor Böbe színész, rendező vár mindenkit a Szent István Parkba, a Mélységes Rózsák című estre, amely tisztelgés Borges előtt. Bodor Böbét arról is kérdezzük, ilyen hatalmas életműből hogyan lehet válogatni; Borges mélységes érzelmi élete intellektusa és mindent átható kíváncsisága finommá, egyben szomorkássá is teszi írásait: hogyan lehet jól eltalálni, hogy az életöröm, a bölcsesség legyen meghatározó?

Arcus Temporum

Pannonhalmán augusztus 23–25 között rendezik idén az Arcus Temporum összművészeti fesztivált. A háromnapos eseménysorozat programja a szerzetesi imádságok ritmusa köré épül, mert a bencés szerzetesközösség szeretné mindenkinek felkínálni a lehetőséget, hogy bekapcsolódjon és belemerüljön abba, amit nap mint nap végez. A főapátság 2019-es kulturális évadának „Csend” tematikája a fesztivál ívében is kiemelt szerephez jut. A klasszikus és kortárs zeneművek kalauzolásában a mélység és a csend felé indulunk el: John Cage, Frederik Rzewski, Dmitrij Sosztakovics, Steve Reich, Claude Vivier, Olivier Messiaen, Torú Takemitsu vezetésével. Az Arcus Temporum Fesztiválon fellépnek fiatal hazai tehetségek – Ránki Fülöp, Zemplényi Eszter –, és igazi kuriózumot képvisel a Hungarian Quartet a méltán elismert Ligeti Ensemble, Keller András, Rácz Zoltán, Balog József mellett a fellépők sorában. A zenei fókusz mellett 2019-ben is az irodalom, képzőművészet és spiritualitás egysége alkotja a műsorstruktúrát, amelyhez a főapátság különleges terei teremtik meg az egyedi atmoszférát. Az idei fesztivál díszvendége: Gidon Kremer világhírű hegedűművész. Az Arcus Temporumról Dejcsics Konrád bencés szerzetestől, a fesztivál igazgatójától azt is kérdezzük, hogy mit jelent egészen pontosan a Csend éve, és hogyan kapcsolódik mindez az irodalmi, zenei, képzőművészeti programokhoz; kik keresik fel a fesztivált, és mit kapnak tőle, a visszajelzések alapján; most lesz az Arcus Temporum 15. születésnapja: mi a legnagyobb öröme és mi a tanulsága egy ilyen típusú rendezvénysorozatnak?

Valcz Péter (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa / Színházak Éjszakája)

Szeretett Vezérünk című új előadásával kezdi meg évadát a Szkéné Színház. A Daniel Bănulescu 2010-ben írt regénye alapján készült darab szürreális világba repít, majdhogynem olyan, mint Bulgakov Mester és Margaritája. „A Ceauşescu-rezsimbe nyer a néző bepillantást, de az előadás nem aktualizál, csupán aktuális” – mondja a rendező, Valcz Péter, aki ezúttal a Terminal Workhouse-zal közösen dolgozott. 2006-ban a Kaposvári Egyetem színész szakán szerzett diplomát, majd két évig a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. Ezt követően elvégezte a kétéves párizsi Jacques Lecoq nemzetközi iskolát, dolgozott Ingolstadtban és Indiában is, ahol indiai színműsökkel vitte színre Molnár Ferenc Az ördög című darabját.

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. augusztus 18-án, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.