Plusz

Carusót mindenkinek! – 125 éves a hanglemez

2012.05.30. 13:25
Ajánlom
Születésnapját ünnepli a hanglemez: 1887. május 16-án szabadalmaztatta Washingtonban és Berlinben a cinkbádoglemezt, valamint a gramofont Emil Berliner, a kalandos életű feltaláló, akinek találmánya demokratizálta a zenét, majd' mindenki számára és bárhol elérhetővé téve azt.

Az első hangfelvétel már 1857-ben elkészült, a francia Eouard-Leon Scott de Martinville próbálkozásait azonban csak részben koronázta siker: rögzíteni tudta a hangokat, de lejátszani nem. Utóbbi csak húsz év múlva, Thomas Alva Edison műhelyében sikerült. Az amerikai Charles Tainternek már eszébe jutott, hogy a hangokat egy lemezszerű alkalmatosságra kellene rögzíteni, és ugyanez az ötlet fogant meg Emil Berliner fejében is.

A hannoveri származású Berliner Amerikába kivándorolva - valójában a katonai szolgálat elől megszökve - előbb kifutófiú, majd elektroműszerész lett. Kezdetben kormozott üveglemezzel kísérletezett, amelyen a lemez fölé helyezett membrán mozgó tűje rovátkákat vésett a koromba, így születettek meg a lemez első rovátkái. Később viasszal bevont és savval kimaratott cinklemezeket használtak.

Berliner 1887. május 16-án szabadalmaztatta az általa kifejlesztett gramofont és a hanglemezt, amelynek a Schallplatte nevet adta. A lemez egészen az 1980-as évekig egyeduralkodó zenehordozó maradt, azóta is jelkép. Eleinte csak a gazdagok engedhették meg maguknak, hogy gramofont és lemezeket vásároljanak, ráadásul a hanglemezek eleinte gyenge minőségűek voltak, alig párszor lehetett használni, egy oldalra pedig csak négypercnyi zene fért fel.

1898. június 11-én aztán Emil Berliner fivérének hannoveri telefongyárában elkészült az első sellakk hanglemez. Berliner ezzel elsőként indította el a hanglemez tömeges gyártását, és száz esztendő alatt kis híján 1,5 milliárd hanglemez készült csak a Deutsche Grammophon Gesellschaft (DGG, 1971 óta PolyGram) gyáraiban. „Carusót mindenkinek" - ez a cél vezérelte Berlinert.

A feltaláló 15 ezer font sterling alaptőkével Londonban lerakta egy második gramofontársaság (a későbbi brit EMI-konszern, Electrola) alapjait. Berlinernek köszönhetően került sor Németország első védjegyének bejegyzésére - Nipper kutya fülét hegyezve hallgatja gazdájának gramofontölcsérből áradó hangját.
Az igazi áttörést végül az 1930-as években a nagylemez hozta meg, akkor végképp tömegmédiummá vált a zene, még az autókban is elhelyeztek lemezjátszókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia társulati tag lesz a Vígben, Brasch Bence elszerződik

Megtartotta évadzáróját a Vígszínház. A 2025/26-os évadtól Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás csatlakozik a társulathoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban.
Színház

Székely Kriszta vezetésével folytatja a Katona – jövőre Hamletet rendez ifj. Vidnyánszky Attila

15 év után utolsó teljes évadát zárta a Katona igazgatójaként Máté Gábor. Székely Kriszta igazgatói pozíciójáról június 25-én szavaz a Fővárosi Közgyűlés. A jövő évadban rendez ifj. Vidnyánszky Attila mellett Bodó Viktor, Ascher Tamás és Tarnóczi Jakab is.
Színház

Bagossy Júlia Bergmant, Szikszai Rémusz Parasztoperát rendez a Radnótiban

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház. Hat bemutató lesz jövőre, Bagossy Júlia, Szikszai Rémusz és Nagy Péter István is rendez. A következő évadtól kezdve Krisztik Csaba és Katona Péter Dániel csatlakozik a társulathoz.
Színház

Kolovratnik Krisztián: „Színházamra találtam a Játékszínben”

A nézők 2024/25-ben is szavazhattak kedvenceikre a Játékszínben. Az Évad színésznője Gubik Petra, az Évad színésze pedig Kolovratnik Krisztián lett, aki lapunknak arról is beszélt: a színházban jobbnál jobb szerepek találják meg egymás után.
Zenés színház

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

70 ingyenes program a Déryné Fesztiválon

A világszínpadokat meghódító Bogányi Gergelytől a 30 éves Söndörgő együttesig – több mint 70 ingyenes programmal pezsdíti fel a nyarat a Déryné Fesztivál
Plusz ajánló

Megőrizni és továbbgondolni – elindult a Vigadó Podcast Megyesi Balázzsal

A magyar kulturális élet meghatározó alakjainak bemutatását tűzte ki céljául az újonnan elindult csatorna, amelynek házigazdája Megyesi Balázs műtárgyszakértő. A Vigadó Podcast első adásaiban Turi Attilát, valamint Szemadám Györgyöt látták vendégül.
Plusz ajánló

Költészet, koncert és fényárban úszó falak – jön a 25. Dombos Fest

Június 26. és 29. között rendezik meg Kishegyesen a 25. Dombos Festet, a vajdasági magyarság egyik legizgalmasabb összművészeti fesztiválját. A jubileumi rendezvényről és a fesztivál múltjáról Horváth László fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Plusz hír

Idén is határtalan lesz a nyár! – elindult a MOL – Új Európa Alapítvány rendezvénysorozata

Fél év alatt közel száz fesztivál és várhatóan több mint egymillió látogató – elindult Közép-Európa egyik legjelentősebb kulturális programsorozata, a Határtalan nyár.
Plusz ajánló

Törőcsik Marit és Cseh Tamást ünnepli Budapesten az Ördögkatlan Fesztivál

Szimbolikus ballagással ünnepel Budapesten a nagykorúvá vált Ördögkatlan Fesztivál, június 18-án Cseh Tamás szobrától indul a közös séta Kollár-Klemencz László és Cseh András vezetésével a Törőcsik Mari Park felé.