Plusz

Carusót mindenkinek! – 125 éves a hanglemez

2012.05.30. 13:25
Ajánlom
Születésnapját ünnepli a hanglemez: 1887. május 16-án szabadalmaztatta Washingtonban és Berlinben a cinkbádoglemezt, valamint a gramofont Emil Berliner, a kalandos életű feltaláló, akinek találmánya demokratizálta a zenét, majd' mindenki számára és bárhol elérhetővé téve azt.

Az első hangfelvétel már 1857-ben elkészült, a francia Eouard-Leon Scott de Martinville próbálkozásait azonban csak részben koronázta siker: rögzíteni tudta a hangokat, de lejátszani nem. Utóbbi csak húsz év múlva, Thomas Alva Edison műhelyében sikerült. Az amerikai Charles Tainternek már eszébe jutott, hogy a hangokat egy lemezszerű alkalmatosságra kellene rögzíteni, és ugyanez az ötlet fogant meg Emil Berliner fejében is.

A hannoveri származású Berliner Amerikába kivándorolva - valójában a katonai szolgálat elől megszökve - előbb kifutófiú, majd elektroműszerész lett. Kezdetben kormozott üveglemezzel kísérletezett, amelyen a lemez fölé helyezett membrán mozgó tűje rovátkákat vésett a koromba, így születettek meg a lemez első rovátkái. Később viasszal bevont és savval kimaratott cinklemezeket használtak.

Berliner 1887. május 16-án szabadalmaztatta az általa kifejlesztett gramofont és a hanglemezt, amelynek a Schallplatte nevet adta. A lemez egészen az 1980-as évekig egyeduralkodó zenehordozó maradt, azóta is jelkép. Eleinte csak a gazdagok engedhették meg maguknak, hogy gramofont és lemezeket vásároljanak, ráadásul a hanglemezek eleinte gyenge minőségűek voltak, alig párszor lehetett használni, egy oldalra pedig csak négypercnyi zene fért fel.

1898. június 11-én aztán Emil Berliner fivérének hannoveri telefongyárában elkészült az első sellakk hanglemez. Berliner ezzel elsőként indította el a hanglemez tömeges gyártását, és száz esztendő alatt kis híján 1,5 milliárd hanglemez készült csak a Deutsche Grammophon Gesellschaft (DGG, 1971 óta PolyGram) gyáraiban. „Carusót mindenkinek" - ez a cél vezérelte Berlinert.

A feltaláló 15 ezer font sterling alaptőkével Londonban lerakta egy második gramofontársaság (a későbbi brit EMI-konszern, Electrola) alapjait. Berlinernek köszönhetően került sor Németország első védjegyének bejegyzésére - Nipper kutya fülét hegyezve hallgatja gazdájának gramofontölcsérből áradó hangját.
Az igazi áttörést végül az 1930-as években a nagylemez hozta meg, akkor végképp tömegmédiummá vált a zene, még az autókban is elhelyeztek lemezjátszókat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Űzze el a telet a Fidelióval! – A februári szám megtalálható országszerte

Az ingyenes programmagazin februári számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Ertl Péterrel, Kukorelly Endrével, Kútvölgyi Erzsébettel és Závada Péterrel. Lapozzon bele online!
Plusz magazin

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Plusz magazin

John Cage csendzenéjét pop- és rockegyüttesek dolgozták föl

A 20. századi kortárs zene kiemelkedő szerzője 4'33" című műve előtt tiszteleg a londoni Mute kiadó. A legendás csendzenét a Depeche Mode, a New Order, a Laibach, Moby és mások adják elő.
Plusz ajánló

A boldogtalan családok írója - Ámosz Oz-ra emlékezünk a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának január 19-i adásában a Retikül Irodalmi Szalon munkatársával, Takács Andreával a közelmúltban elhunyt íróról, Ámosz Ozról is beszélgetünk.
Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?