Plusz

Chopint fütyültek a madarak a német erdőkben a 19. században

2018.01.21. 10:01
Ajánlom
Az erdészek rájöttek, hogy a süvöltő nevű, pintyfélék közé tartozó kismadár képes megtanulni akár bonyolult dallamokat is.

Az 1800-as években fedezték fel, hogy a madarak, akiket ők neveltek és kézhez szoktattak, hajlamosak megtanulni azokat a melódiákat, amiket gyakran hallottak. Így az első kismadarak német népdalokat csicseregtek.

A süvöltők maguktól nem variálnak túl sokat a dalukon. Ahogy Tim Birkhead, a sheffieldi egyetem viselkedéskutatója fogalmaz, a hangjuk leginkább egy csikorgó talicskára hasonlít. Néhány hónapnyi idő ráfordításával azonban megtaníthatóak egészen kifinomult dalocskákra is - mindössze napi 15 alkalommal hallaniuk kell a dallamot. 

Egyes madarak akár 3 különféle dalt is képesek voltak tökéletesen fütyülni.

Különösen népszerű volt Chopintől az op. 28-as Prelűdök harmadik darabja (Olyan vagy nékem, mint egy virág).

A betanított süvöltők hamar népszerű háziállattá váltak, az orosz cár is tartott, de Viktória királynőnek is volt.

 A több dallamot fütyülő példányok kisebb vagyont kóstáltak. Az utolsó ilyen kismadár 1970-es években pusztult el. 

A madarak kétféleképpen sajátíthatják el az éneküket: vagy velük születik, vagy a szüleiktől tanulják. Egyes madaraknak, mint a széncinege, nem lehet más dallamot megtanítani. Ez összefügg azzal, hogy az állatnak mennyire van szüksége élete során az alkalmazkodási képességére, egy adott képességének továbbfejlesztésére vagy finomítására. A süvöltők különösen tehetségesek a melódiák megtanulásában. A XIX. században egy speciális fuvolát is kifejlesztettek a madarak tanítására.

Bird-Garden-Foraging-Close-Road-Males-Bullfinch-757222

Bird-Garden-Foraging-Close-Road-Males-Bullfinch-757222 (Fotó/Forrás: MaxPixel's contributors)

A madarak betanítása ugyanakkor nem számított könnyű pénznek. Először is csak a hím kismadarak dalolnak. Így a fiókák fele statisztikailag rögtön ki is esik, amint kiderül a nemük – kikeléskor ez még nem látszik, viszont az énekórák már korán megkezdődnek. Ezek közül a madarak közül sem mindenki bizonyult lelkes utánzónak, 2-3 dal megtanulására pedig csak a legprofibbak voltak képesek. A kiegészítő foglalkozásként süvöltőket trenírozó erdészeknek nemcsak naponta többször el kellett fütyülniük a kívánt dallamot a madaraknak, de szó nélkül tűrhették, hogy a lelkes kis tanoncok naphosszat gyakorolnak. Az egyetlen dallam töredékeit csipogó madárkák élvezeti értéke valahol a zenélő gyerekjátékoké körül mozoghatott. 

Nem várt probléma volt – igaz ezzel már a vevőnek kellett megbirkózniuk -, hogy a kismadarak meglehetősen szexistának bizonyultak.

 A süvöltőket ugyanis fióka koruktól egy erdész, vagyis egy férfi nevelte, vele alakították ki azt a kapcsolatot, ami még az énektanulásra is rávette őket. A kis tollasokat azonban többségében hölgyeknek vásárolták. Így megesett, hogy a korábban vidáman trillázó madár egész álló nap csendben gubbasztott a kalitkájában, ahelyett, hogy szórakoztatta volna az asszonyát. Amikor azonban megérkezett a ház ura, őt felismerte és neki már énekelt. A nehézségeket a fent már hivatkozott Tim Birkhead TED előadásában részletezte.

bullfinch2

bullfinch2

A viktoriánusok szórakozása szolgáltatta az alapot a német ornitológus, Jürgen Nicolai (1925-2006) kutatásaihoz. A Konrad Lorenz-cel is együtt dolgozó kutató egész életében a süvöltőkkel foglalkozott, 

többek között 1967 és 1975 között 15 süvöltővel folytatott kutatásokat.

A madarakat öt különböző mentor tanította be emberalkotta dallamokra. Bár szomszédai kevésbé voltak lelkesek, hogy egész nap az Ein Jäger aus Kurpfalz című német népdalt – vagy legalábbis annak töredékeit - hallgatták egy sereg kismadár előadásában.

Az előbb említett diszkriminatív hozzáállás megfigyelhető a kutatási anyagok között található videón is. A Jürgennek szerelmesen csicsergő süvöltő a felvétel második felében a kutatás vezető helyére érkező lánynak jobb esetben 

hátat fordít és duzzogva gubbaszt az ágon,

rosszabb esetben megbúbolja a túl erőszakosnak ítélt nőszemélyt.

Nicolai felfedezte, hogy a süvöltők betanításának kulcsa a kötődés vagyis, hogy a fióka mennyire ragaszkodik a „nevelőapjához”. 

Vizsgálta a süvöltők énektanulását, illetve a megszerzett tudás megtartásának képességét is. Ezekből a madarak agyműködésére vonatkozóan vont le következtetéseket a kutató. 

Nicolai kíváncsi volt arra is, hogy a dallamok tanulásakor egyetlen összefüggő láncolatnak tekintik-e a madarak, vagy kisebb modulokra bontják és úgy kezelik, illetve feljegyezte , milyen hibákat vétenek, illetve képesek-e azok korrigálására.

Megfigyelte, hogy ha elénekli az ismert dallamot a madárnak, de kihagy belőle bizonyos részeket, a süvöltő elölről eldalolja a teljes melódiát hiánytalanul, korrigálva az általa kihagyott részeket. A tesztalanyok képesek voltak arra is, hogy az ember által fütyült dallamot ott folytassák, ahol a mentoruk abbahagyja, vagy épp felváltva adjanak elő melódiákat. Utóbbi esetben az 

feltételezik, hogy a süvöltők agyában létezik egy "belső ének" ,

ami segít, hogy a megfigyelésből zökkenőmentesen vokalizációba váltson.

Sok madár tökéletesen elsajátított egy dallamot, de a tél folyamán el is felejtette azt és csak töredékeit ismételgette. Nicolai azt tapasztalta, hogy a süvöltőkkel egész életük folyamán foglalkozni kell, hogy a dallam stabilan megmaradjon.

( A cikkben felhasználtuk kutatási anyagokat az  Animal Cognition című szaklap bocsátotta rendelkezésünkre.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nka

25 év, 25 nap – Változatos programokkal ünnepli negyedszázados fennállását az NKA

A széles merítésű eseménysorozaton a Nemzeti Kulturális Alap valamennyi kollégiuma önálló programmal jelentkezik szeptember 23. és október 17. között. Mutatjuk a teljes kínálatot!
Plusz hír

Orvosi szöveget találtak egy 2000 éves papiruszon, és végre tudjuk, mi áll rajta

Egy eddig ismeretlen ókori orvosi szöveget tartalmaz a Bázeli Egyetem kétezer éves papirusza, amely a 16. század óta okoz fejtörést a kutatóknak.
Plusz fesztivál

Pénteken nyílik a Művészetek Völgye!

Pénteken kezdődik a Művészetek Völgye, a fesztiválon több mint 1500 program várja az érdeklődőket július 29-ig Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.
Plusz magazin

A Fidelio már augusztusra hangol – megjelent az új szám!

Az ingyenes programmagazin augusztusi számában a nyári eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Szécsi Noémivel, Karinthy Mártonnal, Szemenyei Jánossal. Lapozzon bele online!
Plusz gasztro

Hé, Bubu, mi van a piknikkosaradban?

Maci Laci, a népszerű mesében szereplő medve imádta a kirándulókat, főleg a piknikkosarakban megbúvó finomságok miatt. E havi gasztro-összeállításunk a nyár egyik kedvenc foglalatosságáról szól: mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal, és hogyan élvezzük a piknikezés minden pillanatát.