Plusz

Cleofide: A barokk opera és az ellenreformáció

2011.01.05. 12:37
Ajánlom

A barokk opera mint jelzős szerkezet önmagában oximoron. A barokk ugyanis az ellenreformáció művészete, míg - az egyház által már évszázadokkal korábban felismerten - az érzelmeket csigázó muzsika, megzabolázandó praktika. Vagyis, ha a barokk az ellenreformáció terméke, és az operát nem támogatta az egyház, valódi ellenreformációs opera nem is jöhetett létre. És nem is jött létre.

Tehát a többi művészeti ággal ellentétben a zene, illetve a opera fejlődése egészen sajátos vonásokkal bír. A többi művészeti ágban a reneszánsz az ókori értékek felfedezésével járt, emberközpontú világkép alakult ki. A reformáció volt az utolsó csepp a pohárban az egyház számára, aminek révén felismerte, hogy teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás. A barokkban tehát

1. Az egyházi témák kerültek előtérbe

2. A protestáns puritanizmus kontrasztjaként ezen témák túlburjánzó köntöst kaptak.

3. A világi és egyházi művészetet igyekeztek kettéválasztani.

A klasszicizmusban a vallásháborúk által konszolidált helyzetben az ellenreformáció lendülete megtört, és mintegy reaktíve (mint minden korszakváltás esetében) a művészek visszatértek az antik ideálokhoz.

Az opera a késő reneszánsz (természetesen technikai szempontokból már korabarokk is) szülötte, a Camerata koncepcióját tükrözi. Ízig-vérig reneszánsz szellemű, célja az énekelt görög dráma feltámasztása. Az ellenreformáció során két megoldás nyílott a műfaj megregulázására és barokkizálására.

1. Az ún. rappresentatione sacra. Ezen művek közül a nem színpad orientáltak (a) egyrészt az oratórium irányába mutattak, míg a színpadi változatok (b) újra és újra felbukkantak, de majd minden esetben az egyház ellenállásába ütköztek és elsorvadtak. A Római Iskola reakciója különösen érdekes ebből a szempontból, hiszen közvetlenül tükrözi a pápai instrukciókat.

a, Cavalieri (első oratórium: Rappresentatione di Anima e di Corpo) Rossi és Carissimi tevékenysége ad példát az oratórium kezdeteire, mely végül is a konszolidált kerete lett a bibliai történetek zenei megformálásának főként Perti, Stradella és Alessandro Scarlatti kezében.

b, Landi, a Mazzochi testvérek és társaik művei - a korai biblikus tárgyú operák (pl. Sant' Alessio) - a Római Iskola termését fémjelzik azokból az időszakokból, amikor az opera épp nem volt betiltva a Szent Városban. Természetesen másutt is fel-felbukkantak ilyen művek, elég ha Charpentier jezsuita iskoladrámáit, Moreau bibliai tágyú operáit (Athalie, Esther) vagy Montéclair Jephte-jét említjük a francia barokkból. Illetve érdemes megemlíteni Händel Semeléjét az angol barokk terméseként, mely görög mitológiai tárgyú oratóriumként szolgált nagyböjti szórakozást a közönségnek. A két utóbbi mű az egyház heves ellenkezését váltotta ki, ami arra mutat, hogy szekuláris közegben az egyház nem tolerálta a bibliai témák megjelenítését, illetve szakrális közegben csak bibliai tematika jelenhetett meg.

2. Így nem maradt más út, mint, hogy az egyház lemondott az opera műfajáról, rezerválta magának az oratóriumot, az opera pedig fejlődött a maga útján. Mint korábban láttuk az opera és oratórium közötti átjárás tematikailag a nullával volt egyenlő. Így azonban létrejött a fent már vázolt paradoxon. Mivel az opera szekularizálódott, így nem inkorporálhatott ellenreformációs elemeket, ezért megmaradt jórészt az antik illetve reneszánsz tematikánál, ami később bővült egyéb mitológiai és egzotikus elemekkel. Zeno és Metastasio reformja ezért főként dramaturgiai, nem tematikai volt, és a klasszicizmus megjelenésével (ami elvileg az antik tematika visszatérését jelentette) a műfaj zökkenőmentesen fejlődött át a gáláns operába. Calzabigi és Gluck reformja sem tematikai volt, hanem dramaturgiai, a zene és dráma viszonyát feszegető forradalom (Wagner második reformja is zenei korszak közepére esett). Calzabigi és Gluck nem tettek mást csak anakronisztikusan visszatértek a Camerata koncepciójához (hiszen a "prima la parole poi la musica" = a "cantar recitando" koncepciójával).

A barokk és a galantéria időszakában valóban, spontán önfejlődés révén (csakúgy mint a protestáns, illetve a paraszt barokkban), barokk sallangok tömege rakódott a Bardi-féle görög színházi koncepcióra (elég megemlíteni az ária és a recitativo szétválását, vagy a cselekménynek seccóba való száműzését, ami az egész eredeti elgondolás lábbal tiprása). Ezeket Calzabigi és Gluck klasszicistán visszanyeste.

A romantika során egyszerűen beértek a dramaturgiai változások, és piedesztálra emeltek egy új polgári életszerű tematikai koncepciót, mely másodrendű művészetként már egy évszázada virágzott, kezdetben mint intermezzo, majd, mint egész estés opera buffa. Illetve a 3. tényező a mindig kongruensebb francia operai koncepció elfogadása volt.

Tehát a barokk opera a gáláns-klasszicista sőt némely konzervatív romantikus operával egyetemben valóságos állócsillag, tematikai sőt művészetfilozófiai szempontból is. Statikus szereplők, érzelemkitöréseket formáló áriák és gyakorlatilag hiányzó karakterfejlődés, sablonos, elvont ideálokat szolgáló klisé hősök. Miért is volt ez bebetonozódva 2 évszázadig? Mert az énekest ekkoriban hangszernek tekintették, az emberi hangra történő 200 évnyi rácsodálkozás idején nem foglalkoztak a drámai igazsággal.

2011 © Minden jog fenntartva 


Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.
Plusz ajánló

Fidelio Klasszik: Hogyan jelenik meg a humor a klezmerben?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásában ez is kiderül. Április 20-án a 92.1-en interjú hallható Csadi Zoltánnal, Kovács Adriennel, Masa Tamással a Sabbathsong Klezmer Band vezetőjével, és Perjés Jánossal.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – Május 18-án a Pesti Vigadóban

Hagyományok és modernkori igények, amelyeket a művészet és a kultúra kapcsol össze: koncertek, előadások, workshopok designerekkel felnőtteknek és kézművesfoglalkozások kicsiknek, idegenvezetések, kiállítások – ingyenes programok május 18-án egész nap a Pesti Vigadóban.
Plusz ajánló

A hosszú élet titka is kiolvasható a májusi Fidelióból

Az ingyenes programmagazin májusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Udvaros Dorottyával, Volf Katalinnal, Konrád Györggyel és Krusovszky Dénessel. Lapozz bele online!
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.