Plusz

Cleofide: A barokk opera színpadra állításának problémája

2011.06.14. 07:10
Ajánlom
A barokk opera színpadra állításának problematikája lenne fókuszpontban, amihez ugyan nem várok ötleteket, de gondolatébresztőnek jó lesz. Barokk opera alatt most a romantika előtti színpadi zenés formákat értem így az opera mellett, a zenés betétes prozodikus operettelődök és a klasszicizmus formái is helyet kapnak.

A zenei reprezentáció immár elfogadottan a HIP. Na, de mi van a színpadon?

Milyen alternatívák lehetnek:

1. Purista, félig (sem) szcenírozott (gyakori).

2. A mű által megidézett kort reprodukálni igyekvő tradicionális (kihalóban).

3. Modern(kedő; túlnyomó többségben)

4. Teljesen korhű. Ez a cselekmény koráról a barokkban kialakult imázst reprodukálja (rendkívül ritka és költséges; ilyet én is csak kettőt láttam.) 

Bennem mindig felmerül, hogy a közönség annyira specialista és eltökélt, hogy az első (gyakorlatilag hangversenytermi) változat is mindig megfelelő. Számomra a legelfogadhatóbb a 4. verzió, ha van rá pénz, de ez biztos, hogy nem válik trenddé, és hosszabb távon inkább akadálya a széleskörű népszerűsödésnek.

A 2. változatot én is idejétmúltnak, sőt nevetségesnek tartom.

Valószínűleg a 3. marad a fő csapásirány. Ez minden zenés műfajba tartozó darabnál a közönség függvényében alakuló mozgásteret ad a rendezőknek. Ahol a közönség szavának súlya van (Verdi, Puccini, operett), a rendezők nem merik a fejükre idézni a publikum haragját. A művekre kiéhezetten váró Wagner-, barokk-, kortárs rajongók torkán azonban láthatóan bármit le lehet nyomni, a fenti művek esetében az önjelölt rendező géniuszok szabadon garázdálkodhatnak. Nincs konszenzus, zsinórmérték, referencia.

A gond ugyanis a következő. A rendezők, amikor ebbe a fába vágják a fejszéjüket a koncertszerű előadás publikum halmazát szeretnék bővíteni. Ehhez azonban más területek közönségéből kell csábítani nézőket, akik nem értenek semmit az idegen nyelven előadott zavaros (effektíve nem is létező, hiszen a színpadon többnyire nem történik semmi) cselekményből.

Tehát tulajdonképpen egy konfúz, nem létező valamivel kellene kitölteni 3 órát. Ha erre a forgatókönyvre tekintünk, akkor tényleg csak a gegek és a vetkőzés marad. De akkor mi történt a XVII. - XVIII. században? Hát pl. Itáliában a páholyokban a recitativók alatt elhúzták a függönyöket. Az angoloknál pedig nyúlfarknyira szabták az énekbeszédet.

Ez lenne az első lépés. Szakértő módon belenyúlni a zenei anyag hordalék részébe, a többit pedig jól követhetően feliratozni.

A háttér-díszlet lehetne egyszerű geometrikus, utalva a mimimalizált szereplő hierarchiára, és a háttére pedig a korábban 4. pontként vázolt korabeli képeket lehetne vetíteni.

A jelmezeket legolcsóbban XVII.-XVIII. századi ruházattal tudnám elképzelni (tele velük minden színház a Moliere és Mozart okán), a librettó hőseit velencei karneváli maszkok idézhetnék.

Az áriák allegóriái folyamatosan mehetnének a vetített háttéren, az áriák alatti cselekmény célratörő, rövidre fogott és adekvát (lehetőleg klasszikus gesztusnyelvű) legyen.

Az önálló zenekari számok balett betétes változata immár elfogadott és üdvözlendő.

A recitativók alatti cselekmény a legproblémásabb. Ilyenkor a szöveg ugyanis nem "képes", ráadásul divergens. Mivel a magyar fordítás inkoherens lenne, marad a felirat és kifejező kiváló színészi képességeket igénylő játék. A rendező számára ez lenne a legnagyobb kihívás: ilyenkor bejátszatni a színpadot.

Természetesen anyagi lehetőségek függvényében a masinéria "deus ex machina"  jellegű belibbenésekre is módot adhatna, megfelelő kellékekkel.

2011 © Minden jog fenntartva 

Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra szentendrei adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal Szentendrére, Kisorosziba és a Pilisbe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.
Plusz hír

Negyven év elteltével bizonyították, hogy meggyilkolták az ukrán zeneszerzőt

Pletyka szinten évek óta vitatták az öngyilkosságot, bizonyítani azonban csak most sikerült a Kijevi Törvényszéki Tudományos Kutatóintézet munkatársainak, hogy Volodimir Ivaszjuk nem önkezével vetett véget az életének, hanem megölték, majd öngyilkosságnak állították be halálát.
Plusz hír

Engedett a kormány, megmarad az ismétlések utáni jogdíj

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a kormány neves magyar előadóművészek véleményét figyelembe véve módosítja a korábbi törvényjavaslatot.
Plusz interjú

Vidám és borzongató programokkal vár ezen a hétvégén Szentendre

A hazai palettán unikális programkínálattal várja a hétvégén, június 15-16-án a látogatókat Szentendre városa. A fesztivál zenei, vízisport, látványos, vidám és borzongató mediterrán programokat ötvöz képzőművészeti, kreatív eseményekkel.
Plusz ajánló

XVIII. századi városi legendára épül a Szentendrei Pestisűző Fesztivál

Június 15-16-án második alkalommal rendezik meg Szentendre legújabb kortárs művészeti fesztiválját, amelynek középpontjában egy fiatal lány halála körüli hiedelem, és a város csodás megmenekülése áll egy két és fél évszázaddal ezelőtti pestisjárványtól.