Plusz

Cleofide: Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában

2011.01.11. 00:20
Ajánlom

Figyelmem egy tavalyi előadás apropóján Händel Athália című oratóriumára terelődött, mellyel kapcsolatban Ruth Smith hosszas fejtegetésbe bocsátkozik Jakab-párti konspirációt sejtve. Ezt önmagában is erőltetettnek tartottam, de végül a több sebből vérző fejtegetést olvasgatva arra kényszerültem, hogy összetákoljak egy alternatív verziót. Nem gondolnám, hogy elsősorban politika, hanem inkább művészi koncepció állhatott az oratóriumok felbukkanása és témaválasztása mögött.

Ruth Smith: Handel's Oratorios and Eighteenth-Century Thought

Händel nyilván érezte a közönség elfordulását az olasz opera seriától. És az ő fülével egyértelmű lehetett, hogy a Purcell-művek a Beggar's opera és egyéb zenei impulzusok közvetítette angol szellemű lekerekített dallamformálás és angol szöveg kerete nem lehet az olasz opera.
Händel nem volt őrült, sem süket, vélhetőleg rengeteget töprengett a váltáson, miközben persze megkezdett projektjein párhuzamosan dolgozott. Az nyilvánvaló volt már ekkor számára, hogy Locke, Blow, Eccles és Purcell alapvetően a francia operát követték műveikben, de beoltva angolos melodikussággal.
1729 során a kontinens több országát érintő utazást tett, ahonnan többek közt rengeteg kottával tért vissza, de már az 1710-es évekből komoly gyűjteménye volt.
Mint már korábban fejtegettem, franciaföldön az egyház konstans ellenállása dacára elő-előfordult bibliai tárgyú opera színrevitele (amiknek kottája a Jakab-udvarban megtalálható volt, és vélhetőleg a Jakab-pártiak később is gyűjtötték őket).

 

A legfontosabb példák: Moreau: Esther (1689), Moreau: Athalie (1691), Marais: Semele (1709) Monteclair (Moreau tanítványa): Jephte (1732) és talán (bár ő periféria volt ebből a szempontból, de Vashegyi karnagy úr ezt már felvetette) Charpentier (Carissimi tanítványa) jezsuita zenedrámái, oratóriumai (David et Jonathas, Saul - 1680-as évek vége).

Ezen felül, közismert, hogy Händel ifjonti fővel sokat időzött Rómában, így testközelből élvezhette a legjobb olasz oratóriumokat kortárs (pl. Alessandro Scarlatti, Steffani és Perti) vagy korábbi (Rossi, Carissimi és Stradella) mesterek tollából. Tudjuk ezektől a szerzőktől is számos kisebb olasz mestertől is bőséges kézirat gyűjteménnyel volt felfegyverezve és ezen korai impulzusait két korai remekében a La Resurrezione-ban és az Il trionfo del tempo e del disinganno-ban összegezte. Ezen darabjai későbbi zenei reciklálásainak kimeríthetetlen forrásai is voltak.
Nos, ezek után hogyan kezdődik Händel témaválasztása az oratóriumok terén:
Esther (1732) (részlet)
Athalia (1733) (részlet)
Deborah (1733) (részlet)
Saul (1739) (részlet)

És persze az Israel in Egypt közismert rengeteg kölcsönzése Uriótól, Erbától és persze a Jephtének is nekiveselkedett végül.
A későbbi francia benyomások motiváló hatására utalhat, hogy ekkor születtek a francia stílust leginkább viselő színpadi művei is: Terpsicore + felújított Il pastor fido (1734), Ariodante (1735), Alcina (1735).
Tehát véleményem szerint Händel Traettát negyedszázaddal megelőzve, Purcell, Steffani és a Hamburgi Opera (Conradi, Keiser) nyomdokain már készült a két nagy zenei irányzat stiláris szintézisére. De ezt nem tudta végrehajtani, csupán a templomban. Gluck, a későbbi reformátor nem véletlenül látogatta meg 1745-ben. Szerintem Gluckra gyakorolt hatása alábecsült az operai szintézisben. Noha a francia stíl felkarolása már Gluck előtt egyértelmű volt más szerzők (Biber, Kusser, Steffani, Conradi, Keiser, Mattheson, Telemann, Traetta, Majo, Jommelli, Perez) esetében is, de ebben talán a legtovább Händel jutott.
Händelt különben nem érdekelték a politikai játszmák, egy művének megformálásában sem vezették ilyen ambíciók. Bár az érdekes, hogy az általa legjobbnak tartott művek (Rodelinda, Theodora) mennyire nem mutatnak átfedést a közönség kedvenceivel (Giulio Cesare, Messiás). Kortársaihoz képest talán kevesebb érzéke volt a hatásvadász elemek kitalálásához, jobb volt a forgácsok ilyen irányú felhasználásában. Azon művek fogadtatásakor, amelyeket nagyon magáénak érzett, talán ezért volt csalódott.

2011 © Minden jog fenntartva 

Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.
Plusz ajánló

Fidelio Klasszik: Hogyan jelenik meg a humor a klezmerben?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásában ez is kiderül. Április 20-án a 92.1-en interjú hallható Csadi Zoltánnal, Kovács Adriennel, Masa Tamással a Sabbathsong Klezmer Band vezetőjével, és Perjés Jánossal.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – Május 18-án a Pesti Vigadóban

Hagyományok és modernkori igények, amelyeket a művészet és a kultúra kapcsol össze: koncertek, előadások, workshopok designerekkel felnőtteknek és kézművesfoglalkozások kicsiknek, idegenvezetések, kiállítások – ingyenes programok május 18-án egész nap a Pesti Vigadóban.
Plusz ajánló

A hosszú élet titka is kiolvasható a májusi Fidelióból

Az ingyenes programmagazin májusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Udvaros Dorottyával, Volf Katalinnal, Konrád Györggyel és Krusovszky Dénessel. Lapozz bele online!
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.