Plusz

Cleofide: Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában

2011.01.11. 00:20
Ajánlom

Figyelmem egy tavalyi előadás apropóján Händel Athália című oratóriumára terelődött, mellyel kapcsolatban Ruth Smith hosszas fejtegetésbe bocsátkozik Jakab-párti konspirációt sejtve. Ezt önmagában is erőltetettnek tartottam, de végül a több sebből vérző fejtegetést olvasgatva arra kényszerültem, hogy összetákoljak egy alternatív verziót. Nem gondolnám, hogy elsősorban politika, hanem inkább művészi koncepció állhatott az oratóriumok felbukkanása és témaválasztása mögött.

Ruth Smith: Handel's Oratorios and Eighteenth-Century Thought

Händel nyilván érezte a közönség elfordulását az olasz opera seriától. És az ő fülével egyértelmű lehetett, hogy a Purcell-művek a Beggar's opera és egyéb zenei impulzusok közvetítette angol szellemű lekerekített dallamformálás és angol szöveg kerete nem lehet az olasz opera.
Händel nem volt őrült, sem süket, vélhetőleg rengeteget töprengett a váltáson, miközben persze megkezdett projektjein párhuzamosan dolgozott. Az nyilvánvaló volt már ekkor számára, hogy Locke, Blow, Eccles és Purcell alapvetően a francia operát követték műveikben, de beoltva angolos melodikussággal.
1729 során a kontinens több országát érintő utazást tett, ahonnan többek közt rengeteg kottával tért vissza, de már az 1710-es évekből komoly gyűjteménye volt.
Mint már korábban fejtegettem, franciaföldön az egyház konstans ellenállása dacára elő-előfordult bibliai tárgyú opera színrevitele (amiknek kottája a Jakab-udvarban megtalálható volt, és vélhetőleg a Jakab-pártiak később is gyűjtötték őket).

 

A legfontosabb példák: Moreau: Esther (1689), Moreau: Athalie (1691), Marais: Semele (1709) Monteclair (Moreau tanítványa): Jephte (1732) és talán (bár ő periféria volt ebből a szempontból, de Vashegyi karnagy úr ezt már felvetette) Charpentier (Carissimi tanítványa) jezsuita zenedrámái, oratóriumai (David et Jonathas, Saul - 1680-as évek vége).

Ezen felül, közismert, hogy Händel ifjonti fővel sokat időzött Rómában, így testközelből élvezhette a legjobb olasz oratóriumokat kortárs (pl. Alessandro Scarlatti, Steffani és Perti) vagy korábbi (Rossi, Carissimi és Stradella) mesterek tollából. Tudjuk ezektől a szerzőktől is számos kisebb olasz mestertől is bőséges kézirat gyűjteménnyel volt felfegyverezve és ezen korai impulzusait két korai remekében a La Resurrezione-ban és az Il trionfo del tempo e del disinganno-ban összegezte. Ezen darabjai későbbi zenei reciklálásainak kimeríthetetlen forrásai is voltak.
Nos, ezek után hogyan kezdődik Händel témaválasztása az oratóriumok terén:
Esther (1732) (részlet)
Athalia (1733) (részlet)
Deborah (1733) (részlet)
Saul (1739) (részlet)

És persze az Israel in Egypt közismert rengeteg kölcsönzése Uriótól, Erbától és persze a Jephtének is nekiveselkedett végül.
A későbbi francia benyomások motiváló hatására utalhat, hogy ekkor születtek a francia stílust leginkább viselő színpadi művei is: Terpsicore + felújított Il pastor fido (1734), Ariodante (1735), Alcina (1735).
Tehát véleményem szerint Händel Traettát negyedszázaddal megelőzve, Purcell, Steffani és a Hamburgi Opera (Conradi, Keiser) nyomdokain már készült a két nagy zenei irányzat stiláris szintézisére. De ezt nem tudta végrehajtani, csupán a templomban. Gluck, a későbbi reformátor nem véletlenül látogatta meg 1745-ben. Szerintem Gluckra gyakorolt hatása alábecsült az operai szintézisben. Noha a francia stíl felkarolása már Gluck előtt egyértelmű volt más szerzők (Biber, Kusser, Steffani, Conradi, Keiser, Mattheson, Telemann, Traetta, Majo, Jommelli, Perez) esetében is, de ebben talán a legtovább Händel jutott.
Händelt különben nem érdekelték a politikai játszmák, egy művének megformálásában sem vezették ilyen ambíciók. Bár az érdekes, hogy az általa legjobbnak tartott művek (Rodelinda, Theodora) mennyire nem mutatnak átfedést a közönség kedvenceivel (Giulio Cesare, Messiás). Kortársaihoz képest talán kevesebb érzéke volt a hatásvadász elemek kitalálásához, jobb volt a forgácsok ilyen irányú felhasználásában. Azon művek fogadtatásakor, amelyeket nagyon magáénak érzett, talán ezért volt csalódott.

2011 © Minden jog fenntartva 

Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Színház

Elhunyt Ababi Csilla, a nagyváradi teátrum fiatal színésznője

A nagyváradi Szigligeti Színház 36 éves színésznője méltósággal és különleges erővel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember 16-án. FRISSÍTVE!
Klasszikus

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A kultúrafogyasztásra nevelné a gyerekeket a Lázár Ervin Program

Az Emmi idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.
Plusz ajánló

Mutatjuk, mit tartogat az október – megjelent a Fidelio új száma

Az ingyenes programmagazin októberi számában az aktuális eseménynaptár mellett interjút talál többek között Orosz Ákos színművésszel, Cuhorka Emese táncművésszel, Edin Karamazov lantművésszel és Tóth Barnabás filmrendezővel. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

Neked mi jut eszedbe Olaszországról?

Opera, Boticelli, pasta – de vajon van-e olyan, hogy olasz kultúra? Az Európai Hidakon idén repülőjegy nélkül repülünk Olaszországba. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Plusz portré

Aranyásó volt, majd Edison és Bell munkatársa lett Puskás Tivadar

Jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit, és ki is használta őket. A telefonhírmondóval alkotott igazán újat, neve e találmánya révén vált Európa-szerte ismertté. 1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar. 
Plusz ajánló

Ha süt, ha esik – 5 éves az óbudai Esernyős

A közösségi tér programjai fél évtizede színesítik a III. kerület kulturális kínálatát. A jubileumra születésnapi héttel várják a közönséget, melyben helyet kap az Esernyős profilját meghatározó képzőművészet, irodalom, zene és film, valamint egy különleges épületfelfedező séta is.