Plusz

Cleofide: Elfeledett nemzedékek

2011.06.07. 21:49
Ajánlom
Vannak a zenében bizonyos időszakok egyes országok esetében, amikor az amúgy zenei nagyhatalomnak számító régió külföldi szerzők importjára szorul, saját komponistái megfogyatkoznak. Német földön a reneszánsz, a kora- és középbarokk, Itáliában a reneszánsz és a klasszicizmus, Angliában a késő barokk, a klasszicizmus és a romantika, francia földön a nagybarokk és a klasszicizmus idején jöttek létre intellektuális vákuumok. Ezek léte majdnem olyan érdekes, mint a virágkorok kialakulása.

Italia esetén az északi zenei reneszánsz (countenance angloise) volt bénító hatású és idézte elő az északi, divatos szerzők (Josquin, Lassus, Willaert, de Rore) délre áramlását. A klasszicizmus bécsi súlypontja, az opera seria esztétikai zsákutcája pedig egy időre Itáliát a német és cseh szerzők (Händel, Hasse, Gluck, Myslivecek, JC Bach, Gassmann, Schuster, Holzbauer, Mozart) célpontjává tette.

Ugyanakkor - mivel senki sem próféta a saját hazájában - ezt alig megelőzően, sőt párhuzamosan - olasz szerzők hosszú sora (Cesti, Draghi, Torri, Caldara, Conti, Ariosti, Bononcini, Jommelli, Majo, Traetta, Salieri stb.) dolgozott német területen.

Anglia esete érdekesebb. A reneszánsz, illetve a kora- es középbarokk virágkora után látványos hanyatlás következett be. Blow, Clarke, Purcell és Eccles generációja után csupán Arne, Boyce, Linley, Stanley és Wesley neve csenghet ismerősen azok közül, akik versenyezni próbáltak a Bononcini, Ariosti, Händel, Porpora, Hasse, JC Bach, Sacchini, Haydn és Clementi fémjelezte idegen áradattal. Utána fél évszázadig szinte teljes hiánya az utánpótlásnak, amely ínséges időszakot csak néha szakítanak meg szórványosan felbukkanó jelentősebb talentumok (Field, Elgar, Vaughan-Williams, Britten).

Francia földön az első nagyobb hiátus a Lully és Rameau működése közé eső időszak. Hiszen Couperin és Marais hangszeres művein kívül Marais, Colasse, Desmarest, Destouches, Monteclair, Campra, Moreau, Mouret, de la Guerre, Matho, de la Barre, Delalande vokális művei szinte teljesen ismeretlenek a nagyközönség számára.

Meg szembeszökőbb a klasszicizmus és a konzervatív romantika ideje. Ekkor szinte teljesen zenei importra hagyatkozik Franciaország. Hiszen Pergolesi, Duni, Gluck, Piccinni, Sacchini, Haydn, Mozart, Cherubini, Salieri, Paisiello, Paer, Beethoven, Rossini, Meyerbeer, Bellini és Donizetti mellett nem sok sót evett meg Dauvergne, Monsigny, Philidor, Dalayrac, Gretry, Gossec, Lesueur, Mehul, Boieldieu, Halevy és Adam. Többségüknek neve nem maradt fenn a köztudatban.

A spanyol zene a robosztus és fenséges reneszánsz virágkor után szinte teljesen importra szorult. A kevés saját szerző (Almeida, Terradellas, Souza, Seixas) mellett D. Scarlatti, Perez, Jommelli művei és a reneszánsz anyag reciklálása volt a repertoár forrása. A romantika idején pedig a helyzet tovább romlott.

Az egyik legnagyobb importőr Oroszország volt. Saját kiemelkedő tehetségei (Fomin, Bortnyanski) nem tudták kielégíteni az utánpótlás iránti igényt, így olyan komponisták, mint Araja, Galuppi, Cimarosa, Paisiello, Traetta, Field szolgáltak Oroszországban a romantika nemzeti virágkoráig.

2011 © Minden jog fenntartva 

Cleofide írásai:

A régizenéről - melyben a régizene meghatározását adja

Miért is lenne nehéz egészséges, informatív operai repertoárt kialakítani? - melyben a hazai operai repertoár kialakításához kínál szempontokat

A barokk opera és az ellenreformáció - melyben arra világít rá, miképp hatott ellenreformáció az opera műfajára

Az angol opera kezdetei - melyben az angol opera megszületésének időszakát rajzolja meg

Az oratóriumok felbukkanásának lehetséges motívumai Händel munkásságában - melyben hipotézist fogalmaz meg Ruth Smith zenetörténeti fejtegetésével szemben

Zeneszerzők élete és működése a nyugati típusú zene kezdetétől a kora romantikáig - Innen egy több éve folyó, még nem lezárt projekt részeként elérhetők a jelzett időszak európai rangú szerzőinek életrajza, fontosabb művei, életművének értékelése, sok esetben először magyarul.

A zenekritikáról - melyben a zenekritika feladatairól, lehetőségeiről és korlátairól, a zenekritika és a kortárs zene viszonyáról beszél

Elfeledett nemzedékek - melyben azokról ír, akik az egyes országokban előálló intellektuális vákuumot kitöltötték nagy komponistagenerációk közötti űrök idején

Vivaldiról - aki a tökéletes és a bosszantóan közönséges határán egyensúlyoz

A preromantikus olasz stílusú opera három nagy korszaka - személyes megközelítésben

A barokk opera színpadra állításának problémája - a jelenkori interpretáció lehetőségeiről

Händelről - kvalitásairól, operai koncepciójáról

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.
Vizuál

Marion Cotillard és Adam Driver musicaljével nyílik a cannes-i filmfesztivál 

A látomásos és rejtélyes filmjeiről ismert francia rendező, Leos Carax angol nyelvű, Annette című zenés filmjével kezdődik július 6-án a 74. cannes-i fesztivál - jelentette be hétfőn Thierry Frémaux fesztiváligazgató a France Inter rádióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A Harry Potter legismertebb vadőr-lakja megnyitotta kapuit

20 évvel a Harry Potter-filmek megjelenése után a valóságban is felépült a legendás vadőr, Hagrid kunyhójába, ahová mostantól bárki betérhet egy pohár vajsörre vagy egy pihentető alvásra. A viskó mása ugyanis nem egy kiállítás részeként látható, hanem szállodaként üzemel egy angliai kisvárosban.
Plusz magazin

Valódi mágia az online trükk?

Február közepén érdekes kezdeményezés indult a Trafóban: online bűvészműsort láthattak az érdeklődők. A körülbelül félórás show egyedülálló a hazai streamek között, Gyertyán Balázs ugyanis elsőként próbálkozott az egyébként fokozott személyes jelenlétet kívánó trükkök virtuális térbe helyezésével, és nem is akárhogyan. A technikát is segítségül hívta, hogy a vizuális élmény még maradandóbb legyen. De megélhet-e egy kártyatrükk a filmes effektek és a manipulációra építő videós tartalmak között?
Plusz Zöldhullám

Mentsük meg a méheket és teremtsünk méhbarát környezetet

"A méhes nem egyéb, mint a kinyilatkoztatás alkalmazása" - írta Hamvas Béla, de már Berzsenyi Dániel számára is a méhes zsongása és hangulata volt az éber alvás, a nappali álmodozások helye, ahol meditált, ahol verseket írt.
Plusz felmérés

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Plusz magazin

KÉP-regény: A piros lámpa zöldre vált

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Amszterdam egyik látványosságáról lesz szó, ami hamarosan teljesen megújul, mégpedig a környezettudatosság jegyében.