A Zala megyei Söjtör szülötte Győrben és Pesten végezte jogi tanulmányait, majd jogi gyakorlatának megszerzését követően, megyéje szolgálatába állt. Az 1832. évi országgyűlés idején, előbb az országgyűlési követté választott alispán helyettesének nevezték ki, majd mivel testvére 1833 elején betegsége miatt lemondott az országgyűlési követségről, őt pótolta Pozsonyban az országgyűlésen. Követi munkájának köszönhetően széleskörű kapcsolatrendszerre tett szert, számtalan barátja gyermekének keresztapjává is felkérte.
Székely Bertalan: Deák Ferenc portréja, 1869 (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)
Batthyány Lajos, az első felelős miniszterelnök 1848-ban igazságügy miniszterré terjesztette elő, amelyet elfogadott, így oroszlánrészt vállalt az áprilisi törvények meghozatalában is.
Az első népképviseleti országgyűlésnek Sümeg képviselőjeként lett tagja, így rendszeresen megfordult a tanácskozásoknak helyet adó Redoute-ban, vagyis a Pesti Vigadó elődjének számító épületben.
A szabadságharc bukása után hadbíróság elé idézték, de büntetés nélkül távozhatott. Örökölt kehidai birtokait eladta gróf Széchenyi István családjának, az értékesítés következtében megszabadult a gazdálkodás nyűgjétől, így a földjeiért felajánlott évi 600 birodalmi forintnyi évjáradék – egyéb bevételeivel – biztos megélhetést garantált számára.
A passzív ellenállást, vagyis a közügyektől való elzárkózás éveit pont abban az időszakban töltötte a Pesti Vigadó szomszédságában, amikor maga az épület nem fogadhatott látogatókat.
Ugyanis Pollach Mihály Redoute-jának 1849-es megsemmisítése és Feszl Frigyes Vigadójának 1865-ös megnyitása közti korszak jelentős részét, az egykori Nagyhíd utca másik oldalán található Angol Királynő Szálló második emeletének, 71-es és 72-es szobájában élte át! A közéleti célkitűzésnek megfelelően ugyan tisztséget nem vállalt – akárcsak az ország jelentős része – de élénk társasági életet élt, sorra látogatták barátai, politikustársai és sűrű levelezéseinek köszönhetően, szállodai szobájából irányította a hazai közgondolkodást és készítette elő a kiegyezést a bécsi udvarral.
Tiszteletére, elfogadottságára mindennél jobban jellemző, hogy még életében, 1866-ban átnevezték az otthonául szolgáló Nagyhíd utcát Deák Ferenc utcára, amelyet a mai napig is visel a Pesti Vigadó szomszédságában álló közterület.
Fejléckép: Székely Bertalan: Deák Ferenc portréja, 1869 (részlet) / forrás: Pesti Vigadó
Támogatott tartalom.
hírlevél
