A XIII. kerület születésnapja június 1., mivel 1938-ban ezen a napon vált önálló közigazgatási egységgé. A születésnap egyik ünnepi eseménye minden évben a díszpolgárrá avatás, amelyet a jeles napon rendeztek meg a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban. Dr. Tóth József polgármester – a képviselő-testület, a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján – díszpolgári címet adományozott Balla Zsófia Babérkoszorú-díjas költőnek, írónak, esszéistának, Lukács Sándor Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas színművésznek, érdemes és kiváló művésznek, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának, Nyáry Krisztián írónak, irodalmárnak, könyvkiadónak, kommunikációs szakembernek.
Mindannyian jelentősen kötődnek a XIII. kerülethez, életútjuk során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, tevékenységükkel erősítették annak hírnevét, tekintélyét.
Jelenleg 90 díszpolgára van a XIII. kerületnek.
Balla Zsófia – Babérkoszorú-díjas költő, író, esszéista
Szülővárosában, Kolozsvárott érettségizett a Zenelíceumban, majd 1972-ben a kolozsvári zeneakadémia tanári szakán végzett. 1965 óta jelennek meg versei. Dolgozott a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál, vezette a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kört. Désen magyar népzenét és zenei írás-olvasást tanított. 1985 után különféle romániai magyar nyelvű lapoknál dolgozott (Előre, Családi Tükör, A hét). 1993-tól él Budapesten, 1998 óta a XIII. kerületben.
Azt vallja: meghatározó egy ember életében az a világ, amelyben fölnőtt, ahol több mint negyven évet élt, de a legfontosabb az a hely, amelyet választ, ahol dolgozni tud.
2010 óta a Kassák Lajos XIII. Kerületi Irodalmi Díj bírálóbizottságának tagja. Rendszeres résztvevője a kerületi művészeti fórumnak. Máig huszonhárom könyve jelent meg – néhány román és német fordításban is –, ebből tizenöt már Magyarországon. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának, a Szépírók Társaságának, a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottságának, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Jelentősebb díjai: Déry Tibor-jutalom, József Attila-díj, Magyar Irodalmi díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj.
Lukács Sándor – Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Ötven éve tagja a XIII. kerületi Vígszínháznak: a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzését követően, 1972-ben szerződött oda. Az 1970-es évektől számos magyar filmben is játszott. 1985 óta jelennek meg versei, idén a kilencedik kötete Kikötő címmel. Rendszeresen közreműködik kerületi ünnepségeken, ezzel is emelve a rendezvények színvonalát.
Azt vallja: a hűség – legyen az a magánéletben, a munkában – örök műfaj, kölcsönös bizalmat és szeretetet feltételez. Ezért sem váltott soha színházat.
„Az én generációm még tudja, milyen az a bizonyos vígszínházi polgári stílus. De sosem ragadtunk bele ebbe, Várkonyi Zoltán óta minden direktor törekedett a progresszív színházcsinálásra is. Olyan rendezőkkel dolgozhattam, akik mellett sosem kényelmesedtem el. Egy-egy jó rendező pedig egy-egy új stílus is. Szóval az ötven év alatt számos stílus beáramlott a Vígszínházba, és sokszínűvé tette az itteni színészlétünket”, mondta Lukács Sándor a XIII. kerületi Hírnök című lapnak. Jelentősebb díjai: Jászai Mari-díj, érdemes művész, A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Prima Primissima díj, Pro Urbe Budapest-díj, kiváló művész, Kossuth-díj.
Nyáry Krisztián – író, irodalmár, könyvkiadó, kommunikációs szakember
Évek óta a XIII. kerületben él. Miként ő fogalmazott: „A XIII. kerület irodalmi, művészeti gyűjtőhely. Sokakról írtam, akik itt éltek, akik valamiképpen kapcsolódtak a kerülethez.” Jelenleg a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója, emellett a Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetője. 2012-től kezdte publikálni rendhagyó irodalmi sztorigyűjteményét. Kiléptette a magyar írókat a száraz, tankönyvi világból, és emberközelbe hozta őket privát viszonyaikkal, zavaraikkal, szerelmeikkel, kudarcaikkal, gyarlóságaikkal. A történetek popkulturálisan berobbantak az online közösségi térbe.
Azt gondoltam, nem kell szoborként tekinteni írókra, költőkre, úgyhogy leemeltem őket a piedesztálról. Esendő emberek voltak ők is.
El akartam mesélni a történeteiket, más szempontból. De kétségtelenül lett az egésznek egy olvasásnépszerűsítő hatása is” – említette Nyáry Krisztián a XIII. kerületi Hírnöknek. Először, pont tíz éve, az Így szerettek ők első kötete jelent meg. Egy évtized alatt tizenhárom kötetbe rendezte írásait. Több százezer példányban fogytak ezek. Saját magát így aposztrofálja: „Irodalmár, könyvkiadó, kommunikációs szakember vagyok. Egyszer valaki azt mondta rám: literary gentleman. Ez tetszett és megtisztelő. De amúgy főállású olvasónak tartom magam, hiszen az, hogy írok, annak is köszönhető, hogy sokat olvasok.” Még idén megjelenik az Így szerettek ők harmadik kötete.
Kapcsolódó
Az embert csak emberi mivolta védi – Beszélgetés Balla Zsófiával
Milyen világot élünk? Hol van a költő hazája? S találhat-e otthont az, aki mindenhol kisebbségben van? Balla Zsófia költővel a művészet szerepéről, hanyatló kultúráról, irodalmi csoportokról és a versről, mint idegen nyelvről beszélgettünk.
Kapcsolódó
„Az irodalom úgy működik, mint a vakcina” – Nyáry Krisztián a Lírástudókban
A Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom című antológia összeállításakor az irodalmi igényesség érdekelte a szerkesztőt, Nyáry Krisztiánt, nem pedig a szerzők szexuális orientációja. Szabó T. Annának arról is mesél a Lírástudók podcastban, hogy miért lehetett az azonos neműek közti szerelem témája fontos például Örkény Istvánnak.
A XIII. kerület születésnapján „Budapest Főváros XIII. Kerületért” díjban részesültek: Döry Miklós (posztumusz), a XIII. Kerületi Önkormányzat egykori képviselője; Grendorf Péter evangélikus lelkész; Kavalecz Angéla, a Zöld Ág Tagóvoda vezetője; Marosits István szobrász; Dr. Rente Judit házi gyermekorvos; Szállási Zsuzsanna, a Vizafogó Általános Iskola intézményvezetője.
Fejléckép: A díjazottak (forrás: XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal)
hírlevél
