Auguste Maquet volt az, aki évtizedeken keresztül dolgozott együtt a híres szerzővel, anélkül, hogy létét bármikor felfedte volna, vagy neve felbukkant volna valamely mű borítóján.
Dumas szerepét Gérard Depardieu játssza, akit akárcsak Dumas-t, nem kell bemutatnunk. Remekül alakítja ezt a bohókás, extrém, a művészek minden „furcsaságával" megáldott, olykor már közerkölcsöt sértő figurát. Társa Maquet (Benoit Poelvoorde - Coco Chanel, Asterix az Olimpián) épp az ellenkezője, akinek higgadtsága, realitásérzéke, s legfőképp nagy munkabírása összetartja ezt a fura kapcsolatot, amelynek egyensúlyát épp a se veled-se nélküled játszma adja.
E két különös ember valami elképesztő alkotóközösséget alkot, s legfőképp ők az elszakíthatatlan barátság mintaképei. Amikor a történetbe belép Charlotte Desrives, a gyönyörű fiatal lány, hogy Dumas segítségét kértje börtönben sínylődő apja kiszabadításához, apró félreértés történik. A lány Maquet-t hiszi a már akkor is ünnepelt szerzőnek, s a férfit annyira elbűvöli a lány, hogy királypárti meggyőződését feladva úgy dönt, segít az egykori forradalmárnak megmenekülni.
Maquet megpróbál belehelyezkedni Dumas szerepébe, ám hamar fény derül a cserére, s a konfliktus nem csak a szerzőpáros barátságát teszi próbára, de a királyi palota küszöbére tol egy újabb forradalmat is. Nem is beszélve arról a harcról, melyet Maquet önmagával vív, s amely ráébreszti, hogy háborgó lelke az alkotásra, elismerésre vágyik, de nem feltétlen a nagybetűs hírnévre.
A film visszakalauzol minket a XIX. századi Franciaországba, megmutatva az irodalmi és a politikai élet néhány szeletét. Mindenkinek érdemes megnéznie a filmet, aki kíváncsi a történelem és az irodalom e különös összefonódására, szereti a francia nyelvet (a film feliratos), rajong Dumas munkáiért, netán mindig is gyanította, hogy ezeknek a regényeknek a születése valami rejtélyeset hordozhat magában.
hírlevél
