Plusz

DVD-re vele!

2011.08.09. 13:16
Ajánlom
A 2011-es martonvásári Beethoven-sorozat záróestjén Kovács János vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat, műsorukon a Coriolan-nyitány és az Eroica mellett a Hegedűverseny szerepelt, Baráti Kristóf szólójával. Mivel lenyűgözően tökéletes előadás messze túlnőtt a nyáresti szabadtéri koncertek megszokott színvonalán, csak sajnálkozhatunk, hogy felvétel nem készült a koncertről.

Amióta a Székesfehérvár felé vezető vasútvonal rekonstrukciója zajlik, már a vonatcsattogással sem indok arra, miért nem érdemes rögzíteni a Brunszvik-kastély parkjában rendezett koncerteket. A hagyományos balatoni vonatok többsége ugyanis terelve közlekedik, az újjáépített martonvásári vonalon pedig a zakatoló-dübörgő szerelvények helyett csinos és halk piros motorvonatok járnak. A szigeti színpadon az elektromos áram is adott, maradnak tehát a madarak és a kiszámíthatatlan időjárás mint lehetséges kifogás. Na de kérdem én, ki panaszkodik, ha Beethoven dallamai közé olyakor-olykor csicsergés és esőcsepp-dobolás szűrődik? Az augusztus hatodikai, idei utolsó martonvásári koncert ékesen bizonyította, hogy az Eroicához is jól passzolnak a Pastorale-hoz talán még jobban illő „természetes" hangok.  S hogy miért lett volna érdemes rögzíteni a koncertet? Nos azért, mert az augusztus 6-ihoz fogható Beethoven-élmény újra átélése és megosztása földi halandók számára máskülönben lehetetlen.

Már a rövid, de annál hatásosabb Coriolan-nyitány sejtette, hogy különleges koncert következik, melynek csúcsát az zárószámként felhangzó Eroica jelentette. Kovács János árnyalatgazdag, színes és friss elképzelését „csont nélkül" megvalósították a Nemzeti Filharmonikusok. A napokban hatvanéves dirigens bátor tempóit és bravúros dinamikai szélsőségeit sallangmentes de mégis kifejező és látványos dirigálásával ellentmondást nem tűrően juttatta érvényre, és úgy tűnt, a koncertet megelőző bizonyára nem túl hosszú próbafolyamat alatt szerét ejtette, hogy frazeálási elképzeléseit elfogadtassa a zenekarral. Különösen a szonáta-formát követő tételek ismétlések ill. reprízekben volt tettenérhető az ütemről ütemre végiggondolt, a másodszori elhangzásra is újdonságot tartogató, és kiérleltsége ellenére spontán interpretáció. Pillanatra sem  forgott fent a közhelyesség vagy az elcsépeltség, neadjisten az iskolásság veszélye, amelyeket a túljátszott szimfóniákkal esetében nem is olyan könnyű elkerülni. Kovács János a bukolikus környezettel mit sem törődve úgy vezényelt, mintha legalábbis a világ legrangosabb koncerttermének pódiumán állna. A szimfónia alatt kétszer is a közönségre ijesztő, a Brunszvik-kastélypark nézőterét óvó fák lombjain doboló cseppek hallatán a II. és III. tételek között mindössze egy gyors „Esik?"  kérdést engedett meg magának, hogy aztán a zenészek válaszát meg sem várva beintsen - az esőnek. S láss csodát: az égi zenészek is engedelmeskedtek, és kitartottak a koncert végéig.

A nyitány és a szimfónia előadásának zsenialitása paradox módon a Hegedűverseny makulátlan interpretációjának fényében mutatkozott meg. A legrangosabb versenyeken győzelmet arató, mesterkurzust alapító, néhány hete házas fiatal hegedűvész, Baráti Kristóf hibátlanul abszolválta a kacifántos szólóstimmet. Vonózörejeknek, glisszandóknak, intonálási bizonytalanságoknak nyoma sem volt játékában, mindössze az üveghangokon befejeződő felfutásokkor érezhettünk olykor árnyalatnyi megingást. Baráti előadását éppen ezért legföljebb azért érheti kritika, mert a tökéletes és a steril közötti szűk határmezsgyét időnként áthágni látszott. Magam legalábbis hiányoltam a Baráti-féle Hegedűversenyből a túlzó drámaiságot, a pátoszt, a szenvedést, egyszóval azt az - esztétikai kategóriaként értett - rútságot, ami a Beethoven-zenét a mozarti derűtől és a haydni szellemességtől megkülönbözteti. A közhelyekre ráerősítve azt kéne írnom: még néhány év, és minden adott lesz az igazán autentikus előadáshoz. Ám aki hozzám hasonlóan véletlenül hallotta Szergej Kacsatrian (Sergey Khachatryan) 2007-es beugrását a Müpában, tudhatja: akármilyen fiatalon lehet patetikus és (nem technikai okok miatt) küzdelmes Beethoven-hegedűkoncertet játszani.

Nota bene, a hegedűszólóból hiányolt rút hangzást - menetrend szerint, mondhatnánk stílszerűen  -a Nemzeti Filharmonikusok kürtsora szállította: a Scherzo tétel kvartett-állásainak tolakodó nyersességét még a szabad tér sem volt képes tompítani. Ha másért nem, hát  az ilyesfajta élmények elkerülése végett érdemes ragaszkodni a korhű hangszerekhez és a historikus előadásokhoz. A szólista mindazonáltal inkább a fafúvók szólóállásaival tűnt elégedetlennek, ugyanis többször feléjük fordult és hangszerével mutatta az íveket. Csak nem egy újabb hegedűművész-karmester első szárnypróbálgatásait láthattuk...? Baráti és Kovács János között mindenesetre tökéletesnek látszott az összhang: a karmester az operaénekesek kíséretében szerzett minden rutinját bevetve nagy empátiával és alázattal irányította a zenekari szólamokat.

A fenti sorok is bizonyítják, hogy felvétel híján nem lehet felidézni és megosztani az élményt. De adódik-e valaha lehetősége karmesternek és szólistának, zenekarnak és közönségnek, hogy hasonlóan ihletett és magas színvonalú előadás részese lehessen? Gyanítható, hogy Baráti Kristóf előbb-utóbb lemezre játssza Beethoven hegedűversenyét, s az is, hogy egyre érettebben fogja előadni. De vajon lesz-e lemezcég vagy médium, aki meglátja a lehetőséget egy Kovács János-féle Beethoven szimfónia összkiadásban? Meggyőződésem, hogy legalább akkora siker lehetne, mint bármelyik népszerű sorozat. Persze jó marketing kellene hozzá. De miért is ne lehetne az egyedülálló - és autentikus! - martonvásári atmoszféra, a komor Beethoven-szobor uralta kellemesen lepukkant helyszín kiváló díszlete és világviszonylatban egyedülálló értéke egy élő DVD-felvételnek?

Bárcsak az illetékesek is a Brunszvik-kastélypark hangjaira, s nem holmi nyílt levelekre figyelnének, és Kovács Jánost 60. születésnapja alkalmából az Operaház válságfőigazgatói posztja helyett inkább egy martonvásári sorozatra kérték volna fel ...

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.