Plusz

Egy ezeréves hagyomány: a kékfestés

2017.03.24. 14:59
Ajánlom
Magyarország Ausztriával, Csehországgal, Németországgal és Szlovákiával közösen terjeszti fel a kékfestés hagyományát az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

A kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A legkorábbi festőcéh 1208-ban Bécsben jött létre, hazánkban először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát, a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti.

A magyarországi kékfestés hagyományának képviselői a magyarországi kékfestőműhelyek, kutatók és kulturális intézmények. A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el.

Jelenleg Magyarországon nyolc berendezéssel együtt fellelhető műhelyből hat működik aktívan. A magyarországi kékfestés közösségét ezek a még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Mivel oktatás híján a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges, a mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni. 

A még létező műhelyek sorsa a fiatal generáción múlik, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy van érdeklődés a szakma továbbfolytatására.

A kékfestés hagyományának öt országgal közös előterjesztését formai és szakmai értékelést követően az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberi ülésén - olvasható a közleményben, amely felidézi: a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyűlése, és 2016 őszéig 172 állam csatlakozott hozzá.

kékfestő clk

kékfestő clk

Az egyezmény célja az élő közösségi gyakorlatok megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A védőintézkedések részeként a részes állam a területén található szellemi kulturális örökség-elemeket azonosítja és nyilvántartja, így jött létre Magyarországon a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a részes államok nyújthatnak be fölterjesztést önállóan vagy más államokkal közösen, ez utóbbit abban az esetben, ha egy adott örökség-elem gyakorlata közös kulturális örökségként más-más területen is jellemző. Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a solymászat mint élő emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

A világ első magánnyomozója egy véletlennek köszönhette karrierjét

Allan Pinkerton, a világ legismertebb detektívügynökségének megalapítója, az első magánnyomozó kétszáz éve, 1819. augusztus 25-én született Glasgow-ban. 
Plusz hír

Művészek indítottak mozgalmat a klímatudatosságért

A projektet Áfra János és Závada Péter azért indították el, hogy a magyar művészek közreműködésével minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófa és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára.
Plusz magazin

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.
Plusz kutya

Musicalelőadásra vitték a segítőkutyákat, hogy megtanulják, hogyan kell színházban viselkedni

A Billy Elliot egyik augusztusi előadására vittek segítőkutyákat a képzésük részeként Kanadában, hogy a négylábúak megtanulják, hogyan viselkedjenek színházban.
Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.