Plusz

„Egy Magyarország-kurzuson veszünk részt” - Batta András és a Partitúra

Partitúra – Összhangzat van
2019.04.29. 12:10
Ajánlom
Miklósa Erika és Batta András kulturális országjárása, a Partitúra május 1-jén este egy Best of résszel kezdődik a Duna Televízióban. Batta András zenetörténészt, műsorvezetőt kérdeztük élményeiről, a műsor legjobb pillanatairól és az új évadról. 

Tősgyökeres nagyvárosi emberként milyen élményt jelent a kulturális országjárás?

Rendkívül érdekes a számomra, mert ilyen intenzitással még akkor sem tudnám megismerni az országot, ha többet járnék vidékre. Különleges helyekre jutunk el és olyan emberek kalauzolnak bennünket, akik belülről ismerik egy-egy hely életét.

A műsornak csak kis részében foglalkozunk klasszikus zenével, sokszor beszélgetünk könnyűzenészekkel, népzenészekkel, ami számomra külön felfedezést jelent.

A klasszikus zenén kívüli világ tágítja a világképemet, és sok értéket fedezek fel benne. Azt hiszem, hogy a műsorban ennek a koncentrátumát kapja a néző, anélkül, hogy kitenné a lábát otthonról. Annak az esszenciáját, amit mi Erikával és az egész stábbal két nap alatt átélünk az adott helyszínen. Abban bízom, hogy másokban is felkeltjük az érdeklődést, hogy induljanak el és fedezzék fel a Budapesten kívüli életet is. Ennek a műsornak az egyik szlogenje is az, hogy van élet, méghozzá nagyon szép kulturális élet Budapesten kívül is.

DSC_0443-194213.jpg

Batta András, Miklósa Erika és Dejcsics Konrád OSB, pannonhalmi bencés szerzetes, tanár, kulturális igazgató a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Sokfelé megfordultak már az országban, lát különbséget a kultúrafogyasztásban?

A fővárostól távolabb kevesebb az esemény, a programokért meg kell küzdeni, létre kell hozni azokat, így sok szempontból rugalmasabbnak látom a kulturális életet. Valóban másmilyenek a kultúrafogyasztási szokások, mint Budapesten, ahol estéről estére válogathatunk, hogy melyik nagyzenekar koncertjére menjünk. Éppen ezért

sokkal intenzívebbek is az élmények.

Ezek szerint vidéken koncentráltabb figyelem jut az előadóművészetekre, a kulturális eseményekre?

Igen. És miután kevesebb a hangversenyterem, színházterem, operajátszóhely, ezért megint csak fantáziával pótolják ezeket a hiányosságokat.

Felértékelődnek a múzeumok, a kastélyok, a történelmi emlékhelyek vagy akár a vendéglősök terei.

Jobban fejlődnek a kisebb közösségek, a művész-mozik, a kulturális kávéházak, többen magánkezdeményezések gyümölcseként. Az is felfedezés a számomra, hogy a vidéki városoknak milyen sűrű közösségi életük van. Lehet, hogy nem ismeri mindenki egymást, de mégiscsak átlátható, átérezhető a város, és ez rendkívül szimpatikus nekem. Szegeden, Pécsett, Gyulán például nagyon erősen éreztem ezt, ahogy mentünk az utcán: ismertek bennünket, és ismerték egymást.

A jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak még sokkal erősebb megnyilvánulásai vannak vidéken, mint Budapesten.

A budapesti ember ritkán büszke arra, hogy budapesti, viszont a vidéki polgáron érezni az összetartozás erejét.

Partitura_elekihagyomanyorzokkelGyula-194108.jpg

Miklósa Erika, Batta András és az Eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület tagjai Gyulán, az Almásy-kastély parkjában (Fotó/Forrás: Partitúra)

Megemlítene néhány olyan élményt, amely erősen megmaradt az emlékezetében?

Nemrég Székesfehérváron és környékén jártunk, fantasztikus, hogy micsoda helyek vannak Budapesthez ilyen közel! Nem csak Székesfehérvárra gondolok, bár maga a város is nagy felfedezés, de a Velencei-tó környéke, és az a rengeteg hadiemlék, kastély, ami arrafelé található óriási élményt jelentett, akárcsak a Fa Nándorral készített beszélgetés.

Az elmúlt szériából Gyula volt nagy felfedezés a számomra. Hogy ott mennyire kézzel tapintható a 19. század!

Például ott vannak azok a kis házikók, ahol az aradi vértanúk voltak elszállásolva utolsó, szabadlábon eltöltött napjaik alatt, vagy az Almásy-kastély, gyönyörű érdekes kiállítással, mintha ma is élnének a kastély egykori lakói, szóval Gyulán számomra nagyon működött a genius loci. Óriási felfedezés volt a Tisza-tó is, akárcsak a Balaton-felvidék, arrafelé is mennyi minden van, micsoda mikrokultúrák, füveskertek, elképesztő!

A forgatás pedig olyan, mint egy osztálykirándulás.

Olyan jó a felvételek hangulata, hogy az mindent megér! Egy Magyarország-kurzuson veszünk részt.

Partitura_BattaMiklosaFaNandor-192822.jpg

Batta András, Miklósa Erika és Fa Nándor a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Partitúra)

Miklósa Erikával gyakorlott műsorvezetők, előfordul, hogy „kiesnek a szerepükből”?

A koncepció szerint van a híres énekesnő és a zenetudós tanár. Erikának sem csekély a tudása, de inkább azt mondanám, hogy óriási az érdeklődése és a befogadókészsége, sőt, a tapasztalata is, hiszen évtizedek óta járja az országot, nincs olyan hely, ahol ne énekelt volna már. És miután vérbeli művész, könnyen meghatódik, könnyen lelkesedik, örök játékosság van benne. Bárhol, bárkivel beszélgetünk, borásszal, irodalmárral vagy festőművésszel, ő mindig Miklósa Erika marad.

Én pedig, aki szintén gyerekes vagyok és bennem is van exhibicionizmus, amit egy kicsit visszafogok, nos én vagyok az „okos” zenetörténész, akinek ugye a tudásával kell elsősorban kitűnnie. Miközben lépten-nyomon elragad engem is az érzelem, de olyankor megpróbálok a szerepemben maradni és a racionalitás szintjére vinni a dolgot.

Érdekes, hogy a leosztott szerepek és az élmények sokszor ellentétbe kerülnek, mert az élmény intenzitása felülírja a szerepeket. És szerintem ezek a műsor legjobb pillanatai.

Egyébként egyszerre szoktunk meghatódni, valahol nagyon is hasonlítunk - mégis nagyon különbözünk egymástól.

DSC_0245-194214.jpg

Miklósa Erika, Novák Péter és Batta András a Partitúra forgatásán (Fotó/Forrás: Gál Bereniké)

Az új szériában milyen változásokra lehet számítani?

Annyiban változtattunk, hogy egy kicsit strukturáltabbá tettük az adásokat, több produkciót veszünk fel, külön beszélgetünk a híres „elszármazottakkal”, akik ugyan már máshol élnek, de a gyökerük, kötődésük elválaszthatatlan a helyszíntől.

Azt mondanám, hogy gazdagodott a műsor, feszesebb lett az íve és érthetőbbé vált. De hál’Istennek a felfedezés személyes öröme nem változott.

A második szériában talán még erősebb lesz a környezettudatosság, hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tradíció és a kultúra alatt nem csak egyszerűen a művészetet értjük, hanem mindent, ami az élet kultúrájához hozzátartozik. Ez Novák Péter rendező alapkoncepciójában is benne volt, most erősödik.

A mi Partitúránknak nagyon fontos szólama, hogy milyen környezetben élünk: a fák, a füvek, az állatok alkotják a mi felfogásunkban az ember harmóniáját.

 

Az előző adások megnézhetők ide kattintva >>> 

A Partitúra első adása május 1-jén, szerdán este 21.35-kor egy Best of résszel kezdődik a Duna televízióban, ettől kezdve nyolc héten át szerdánként ugyanebben az időben láthatók az adások.

 

Fejléckép: Batta András Pannonhalmán, a Partitúra forgatásán (Fotó: Gál Bereniké)

Robog tovább a Partitúra Miklósa Erikával és Batta Andrással

Kapcsolódó

Robog tovább a Partitúra Miklósa Erikával és Batta Andrással

Javában tart a zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész kulturális országjárásának újabb epizódjai május 1-jétől szerda esténként 21.35-kor láthatók a Duna televízió csatornáján.

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának.

A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében közösségi élmények, közös értékek, kiemelkedő emberek után kutatnak. Olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

Az új széria adásai megnézhetők ide kattintva >>> 

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Magyar performanszművész a tranzitzónából

London feltörekvő kreatív művésznegyedében adott teltházas költői estet Ladik Katalin avantgárd performanszművész.
Plusz ajánló

Ottlik sem hiába szerette – bridzs a Szalonban

Péntek délutánonként jó hangulatú haladó bridzspartinak ad helyet a Rózsavölgyi Szalon, ahová most lelkes csatlakozók jelentkezését várják.
Plusz hír

Először találtak virágporral együtt borostyánkőbe ragadt primitív méhet

A kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben bukkantak a leletre, amely segíthet kideríteni, mikor tértek át a rovarok a húsevésről a pollenfogyasztásra.
Plusz magazin

A dicsérettől jobban tanulnak a gyerekek, mint a büntetéstől

Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket.
Plusz artisjus

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.