Egy misztikus táj soha nem hallott hangjai

A mű címe egy sarkvidéken jellemző jégformációt takar, ami a gleccser meredélyes részét jelöli. Jacob egy hetet töltött a grönlandi Ilulissat jégfjordban, hogy olyan hangokat rögzítsen, amelyek egyébként rejtve maradnának az érzékszerveink elől. Ráadásul a sarkvidék mindig is egy misztikus, ismeretlen és távoli hely volt az átlagemberek számára.

Greenland4 (Fotó/Forrás: Andreas Altenburger / Dán Nagykövetség)

A projektet a dániai Louisiana múzeum felkérésére készítette egy olyan kiállítássorozat számára, amely ezt a vidéket, a történetét és az örökségét mutatta be. Jacob először nekem is Grönland történetéről beszélt – a saját és a dánok szemszögéből bemutatva azt. 

Az ismeretlen világok felfedezése mindig érdekes és misztikus vállalkozás .

Gondoljunk csak az egykori Amerikára vagy Afrikára, vagy akár az Antarktiszra. Először csak kalandorok, felfedezők érkeztek, ilyen vagyok én is. Aztán egyre többen ismerték meg a nemrég még titokzatos helyet, és a lehetőséget kiszagolva nemsokára már cégek és vállalatok jöttek, hogy kolonizálják és kizsákmányolják a területet.”

Greenland3 (Fotó/Forrás: Dán Nagykövetség)

Valami ilyesmi történt Grönlanddal is. Ma már kínai és egyéb vállalatok igyekszenek odaköltözni hogy kiaknázzák a jég alatti olaj és ásványkincseket. A szigetet a dánok hagyományosan sajátjuknak mondják, mivel az ősi jégrétegek, amelyek odáig elhúzódnak, hozzájuk tartoznak. Az ásványkincsek miatt viszont az oroszok is igényt formáltak a földdarabra, le is szúrták zászlójukat a víz alatt. „Ha földrajzilag nézzük, Dánia eléggé keleten helyezkedik el – Koppenhága a térképen szinte pontosan Berlin felett van. Mégis hagyományosan a nyugathoz tartozik, mégpedig Grönland miatt” – mutat rá Jacob. Dánia kolonizálta Grönlandot, ami elhelyezkedése miatt stratégiai fontosságúnak számított az USA számára. A két ország megegyezett, hogy Amerika rakétapajzsokat telepíthet a területre, cserébe viszont Dánia szövetséget és védelmet kapott a hidegháború idején.

 Hatalmas jégtakaró, gleccserek és fjordok húzódnak a területén. Jacob egy ilyen helyen, Ilulisset mellett töltött el egy hetet, hogy a múzeum felkérésére felvegye a titokzatos táj természetes hangjait. Egy hidrofónt, vagyis víz alatti mikrofont helyeztek el 20 méterrel a víz alatt. „Tavasszal óriási jégmozgás tapasztalható itt, jéghegyek tömegei úsznak a tengeren. Egy helyi inuit hajós egészen közel vitt minket hozzájuk, szóval közelről is megnézhettük ezt a bámulatos természeti jelenséget” – osztja meg élményeit. „Nem csak testközelből láttam, de hallottam is, amint a legközelebbi, hatalmas jéghegyek óriási csobbanással beleszakadnak a vízbe. A víz alatti mikrofonnal viszont ennél is gazdagabb hanganyagot rögzíthettünk, mert a hang négyszer gyorsabban, és ráadásul messzebbre utazik a vízen át”.

Jacob egy másik, speciális mikrofont a jégtakaró belsejében helyezett el – ez a jég magas frekvenciájú, olvadó hangját rögzítette, aminek csak töredéke hallható saját fülünkkel.

Minden rögzített hang az ottani érintetlen táj belsejéből származik, a jégből, vagy a víz alól.

Az eredeti kiállításon egy installáció formájában mutattam be a munkámat. Egy sötét szobában függöny futott végig a falakon, aminek egyes részeit finoman szórt fényű lámpák világították meg. Ezt a megoldást wallwash-nak hívják. Amikor beléptél a szobába nem láttál mást, mint sötétet – aztán ahogy megszokta a szemed a fényviszonyokat, elkezdted látni a részleteket magad körül. Közben a lábad alatt a jégolvadás nyikorgó, szkerccselő hangjai szóltak, majd óriási robajlás, ahogy az hallatszott, amint leszakadnak a jégtömbök. Egy képzeletbeli, mégis létező világot akartam ezzel bemutatni” A magyar előadás az eredetihez hasonló módon zajlott, a hangokat viszont Budapesten Jacob élőben keverte, így sokkal zsigeribb és impulzívabb hatást tudott elérni.

Ha hallgatod a munkámat és arra gondolsz hogy na igen, ez a globális felmelegedés – az teljesen rendben van.

Én egyszerűen nem akartam senkit befolyásolni, nem akartam megmondani, mire gondoljon. A felmelegedés például egy szerintem is létező, szörnyű dolog, de csak a saját egoisztikus gondolkodásmódunk miatt jut ez egyből az eszünkbe. Az üvegházhatást mi okozzuk, az emelkedő tengerszint a mi városainkat mossa majd el. Számunkra ez egy negatív dolog, de lehet hogy a Föld számára nem az. Egy olyan dolgot akartam ábrázolni, ami nagyon valós, ami épp történik körülöttünk. De nem akartam megmondani, hogyan gondolkodj és mit gondolj róla”.

Greenland2 (Fotó/Forrás: Anders Peter Amsnaes / Dán Nagykövetség)

Jacob legutóbbi munkája amivel Magyarországon járt, szintén egy ellentmondásos kortárs jelenséget mutatott be. Az Aion című projektjéhez Csenobilban rögzített hangokat. „Ha a sarkvidékre gondolunk, a globális felmelegedés jut eszünkbe. Ha a nukleáris energiára, akkor Csernobil és a sugárzás veszélyei. Ezeket mind mi csináltuk, nekünk kell együtt élnünk velük. A nukleáris sugárzással alkottunk valamit, aminek bármennyire ellene vagyunk, száz, ezer évig is éreztetni fogja a hatását. A globális felmelegedés szintén egy létező, minket körülvevő, rémisztő jelenség. Ezekről a dolgokról viták szólnak, ellentmondásokat hallunk – de ha az erről szóló munkáimat hallgatod, nincsenek érvek és ellenérvek, csak a hangok, amik azt az erőt és energiát közvetítik, amiket csak nehezen értünk vagy fogadunk el”.

„Sokan meg akarják mondani neked mi a rossz vagy mi a jó, mitől félj és mit szeress. A hang csak energia, nem próbál befolyásolni téged, nincs szándéka, nem hajlik semmi felé. Hallgatása közben arra gondolhatsz, ami csak eszedbe jut, én nem befolyásollak”.

Greenland1 (Fotó/Forrás: Dán Nagykövetség)

Ha hollywoodi filmeket nézünk, vagy csak bekapcsoljuk a tévét, folyamatosan érzelmes zenéket hallhatunk. Jacob szerint folyamatosan manipulálnak minket, nem hagynak semmit a képzeletünkre, nem bíznak bennünk, hogy esetleg magunk is átéreznénk a boldogságot vagy a szomorúságot. Jacob hangjai első hallásra semlegesek – aztán szép lassan elkezdenek gondolatokat, érzelmek ébreszteni. Ezek viszont már a sajátjaink, csak rajtunk múlik, merre visznek el bennünket.