Több mint 700 évvel ezelőtt, 1274-ben ezen a napon született Róbert, a Bruce, vagyis I. Róbert skót király. A skótok igazi nemzeti hősként ünneplik, és legendaként tisztelik, mint félelmetes harcost és bátor stratégát - nem csoda, hiszen ő szabadította meg Skóciát az angol uralomtól, majd szilárdította meg az ország függetlenségét. Mégsem csak ezért, hanem egy pókkal történt találkozása miatt is vált híressé alakja.
Házasság révén került rokoni kapcsolatba a skót királyi családdal, majd 1297-ben szállt be az angolok elleni csatába a szabadságharcos William Wallace oldalán - ő az, akit az utókor kizárólag kékre mázolt arccal tud felidézni, hiszen róla szólt Mel Gibson 1995-ös, sok Oscaros filmje, a Rettenthetetlen.
Róbert legfőbb vágya a skót függetlenség mellett maga a királyi trón volt, és ahogy az ebben a korban jellemző volt, semmilyen eszköztől nem riadt vissza: egy templomban szúrta halálra legnagyobb vetélytársát, John Comynt (a "Vörös"), János skót király unokaöccsét.
A dolog nem igazán nyerte el a pápa tetszését, aki ezen tettéért ki is átkozta a skótot. Ám őt ez kevésbé zavarta, hiszen sikerült elérnie célját: egy hónappal a gyilkosság után, 1306-ban királlyá koronázták.
Részlet a Rettenthetetlen című filmből (Fotó/Forrás: IMDb)
I. Róbert angolok elleni hadakozása 1314-ben, a bannockburn-i csatában csúcsosodott ki, ahol sikerült legyőznie a fölényben lévő, II. Edward vezette angol seregeket.
A döntő skót győzelem előtt azonban hat egymás követő csatát is elvesztett, és egyenesen bujkálnia kellett - ekkor jött segítségére egy mesebeli pók.
A legenda szerint Róbert épp az ágyában feküdt, és elmélkedve nézett egy falon mászó pókot, amelyik éppen hálót készült fonni. Hatszor vallott kudarcot a műveletben, mire hetedjére végre sikerült elkészítenie hálóját. A király mindezt isteni sugallatként, szerencsés ómenként értelmezte, ezért azon nyomban felkapta a kardját és a katonáihoz sietett, hogy nekifogjon egy újabb ütközet megszervezésének.
1320-ban a skót nemesek elküldték a pápának az Arbroath-i Nyilatkozatot, ami biztosította Skócia függetlenségét és I. Róbert királyi címét. Négy évvel később a pápa formálisan is elfogadta a nyilatkozatot.
A halhatatlannak hitt király élete utolsó éveiben betegeskedett, és végül 1329-ben halt meg, feltehetően leprában. Testét a dumfermline-i apátságban temették el, de akarata szerint szíve nélkül, azt ugyanis úgy rendelkezett, hogy egy zarándoklaton vigyék el a Szentföldre. James Douglas-t, Douglas lordját azonban útban a szívvel megölték, így az soha nem jutott el oda, ahova I. Róbert szerette volna. A legenda szerint a szívet azonban így is megtalálták, és a Melrose Apátságban temették el. A pókról viszont azóta sincs hír.
(Via On this day)
hírlevél
