Plusz

Egyre szomorúbb és dühösebb zenéket hallgatunk egy kutatás szerint

2019.01.29. 12:25
Ajánlom
A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek.

A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent.

A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két vezető szerzője, Kathleen Napier és Lior Shamir több mint hatezer dalszöveget elemzett visszamenőleg a Billboard éves százas toplistájáról, amelyen a legnépszerűbb számok szerepelnek, és így jól tükrözi a rajongók preferenciáit.

A kutatók minden számot automatikus kvantitatív érzelemelemzésnek vetettek alá, amellyel meghatározták a dalok érzelmi töltését. A toplista számainak érzelmeiből minden évre megállapítottak egy átlagot, és az éves átlagból határozták meg, hogy az egyes években egy adott érzelem kifejezése nőtt, csökkent vagy nem változott.

Az elemzés kimutatta, hogy az évtizedek során a düh folyamatosan nőtt a popzenei számokban: az ötvenes évek közepén megjelent számok voltak a legkevésbé haragosak,

a düh kifejezése pedig azóta egyre nőve 2015-ben érte el csúcspontját.

Az is kiderült a kutatásból, hogy a szomorúság, felháborodás és félelem kifejezése szintén egyre növekedett a vizsgált időszakban, bár visszafogottabban, mint a haragé.

adele-213044.jpg

Adele sír (Fotó/Forrás: Twitter)

Az öröm az ötvenes évek végén volt domináns érzelem a popzenei szövegekben, ezt követően azonban egyre csökkent és az utóbbi évekre nagyon visszafogottá vált. A hanyatlást csak a hetvenes évek közepe törte meg, amikor a dalszövegekben hirtelen kiugróan megnőtt az öröm kifejezése.

A tanulmány szerint a zenerajongók az ötvenes években az örömteli, vidám dalokat kedvelték,

a mai zenefogyasztókat azonban sokkal inkább érdeklik azok a számok, amelyek szomorúságot vagy dühöt fejeznek ki.

„A dalszövegek érzelmeiben bekövetkezett változások nem feltétlenül tükrözik azt, amit a zenészek vagy szövegírók ki akarnak fejezni, sokkal több közük van ahhoz, hogy az egyes években mit akarnak hallani a zenefogyasztók” – foglalta össze Lior Shamir.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Színház

Bejelentették a Katona József Színház jövőre tervezett bemutatóit

Az évadzáró társulati ülésen átadták a színház díjait és bejelentették a jövő évadra tervezett nyolc bemutatót, amelyek közt Elfriede Jelinek, Michael Haneke, Katona József, Molière, Ryszard Kapuściński, Racine, Térey János és Csokonai Vitéz Mihály műve is helyet kap.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra Zala-megyei adása

Tévétorony, bivalyfarm, Bezeréd - a zalai dombok alatt kalandozik a Partitúra, werkvideó-sorozatunkban bepillantunk a kulisszák mögé. Ezúttal Zala-megyébe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala-megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével.