Idén tizenöten vehették át a személyenként ötmillió forinttal járó Mester-M Díjat a MOL – Új Európa Alapítvány jóvoltából. Az elismerést azoknak a pedagógusoknak, tanároknak és edzőknek ítéli meg a kuratórium, akik eredményes munkájukkal kitartóan segítik a 11–18 éves fiatalok fejlődését a sport, a művészetek vagy a tudományok területén. Az egyik legrangosabb hazai szakmai kitüntetés különlegessége, hogy a tanítványok is jelölhetik mesterüket.
Idén is várják a nevezéseket
A 2025-ös Mester-M Díj pályázat már megjelent, december 15-ig várják a jelöléseket a sport, a művészet és bölcsészet, valamint a természettudomány területéről a tehetségtámogatásban jelentős szerepet vállaló tanárokra, edzőkre. További részletek itt olvashatók.
Az Alapítvány MÚEA AGORA címmel podcastsorozatot indított, amelyben olyan embereket mutatnak be, akik életútjukkal, sajátos pedagógiai szemléletükkel vagy éppen projektjeik által a társadalom számára fontos értékeket teremtenek. A műsor háziasszonya Gubik Petra színművész, aki ismét a Mester-M Díj két kitüntetettjével beszélgetett a legújabb adásban.
Gruber László a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és AMI földrajzot és természettudományt oktató tanára. Sok tanítványa nyert OKTV-t, csak az utóbbi négy évben több mint száz diákja került valamely országos versenyen az első tíz helyezett közé, és jelentősek a tanulók nemzetközi versenyeredményei is. Egyetemi oktatóként a földrajztanítás utánpótlásának színvonaláról is gondoskodik.
Nem mindennapi humora komoly precizitással párosul.
Simon Zoltán a Hevesi Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tehetséggondozó pedagógusa, digitális kultúra oktató, a robotika tehetségműhely vezetője. Úttörő a robotika oktatásában. Szakértelme miatt többféle álláslehetőséggel megkeresték már, de elhivatottsága a pedagóguspályán tartotta. Innovatív szemléletű, előnyben részesíti a projektalapú tanulást, az önálló gondolkodás fejlesztésére valós problémák megoldásához ad robotprogramozási és -építési feladatokat. Tehetségműhelyének diákjai rendszeresen végeznek előkelő helyeken hazai és nemzetközi robotprogramozási versenyeken.
Munkájának hatása messze túlmutat a robotika szakterületén, hiszen a jövő technológiai vezetőinek és innovátorainak neveléséhez is hozzájárul.
Arra a kérdésre, hogyan reagáltak az elismerésre, mindketten arról beszéltek, hogy őszintén meglepődtek és meghatódtak. Gruber László úgy fogalmazott, munkássága során számos elismerést volt szerencséje begyűjteni, de a Mester-M Díjra őszintén nem számított. „Úgy gondolom, hogy ez talán egy életmű elismerése is egyben” – fogalmazott. Simon Zoltán pedig azt felelte, a kitüntetés pedagógusi pályája egyik igen értékes állomása.
A tehetséggondozás kapcsán egyetértettek abban, hogy az egyik legfontosabb faktor az idő, hiszen a tudásátadás mellett meg kell találniuk a közös nevezőt a diákokkal, és kiépíteni a kölcsönös bizalmat.
Hiszek abban, hogy ha a tanár – jó értelemben – megveszi magának a gyereket, akkor onnantól bármit megcsinálnak egymásnak. Kölcsönösen segítik egymást
– mondta, hozzátéve, hogy a diákokkal el kell hitetni, hogy tényleg a legjobbak közé tartozhatnak, ehhez pedig kulcsfontosságú a stílus. „Nem akarok mindenkinek megfelelni. Néha, amikor kérdezik tőlem, mi a siker titka, azt mondom, hogy nem tudom. De azt tudom, hogy a sikertelenségnek mi a titka. A sikertelenségnek az, hogy ha én valamit csinálok, azt szeretném, hogy mindenki szeresse. Ugyanígy vagyok a suliban is, hogy egy dolog ne legyek soha: a földrajztanár. Vagy legyek a szeretett Gruber tanár úr, vagy a nem szeretett Gruber tanár úr. El tudom fogadni mind a kettőt, mert az a stílus, amit képviselek, fogalmazzunk úgy, elég szélsőséges.”
Simon Zoltán felidézte, hogy még a Testnevelési Főiskola hallgatójaként azt tanulta az edzéselméletről, hogy a tehetség mindösszesen tíz százalék, a szorgalom és mellette a körülmények jóval nagyobb súllyal esnek a latba, és mint mondta, utóbbihoz tartozik a pedagógus személye is. (Hasonló gondolatok hangoztak el a sorozat előző részében is, amelyben Gubik Petra két Mester-M Díjban részesített edzőt kérdezett, ez itt hallgatható vissza.) Beszélt arról is, hogy nem hisz a poroszos oktatásban, fontosnak tartja, hogy a tanár játékos módon adja át tudását. Egyúttal reagált a digitális világ kihívásaira is. „A mostani gyerekek szerintem sokkal nehezebben motiválhatók. Régen bevittünk egy írásvetítőt vagy interaktív táblát, és már egyből felkeltettük a gyerek érdeklődését. Most, ha beviszünk bármilyen digitális eszközt, ha egy tabletet adok a kezébe, neki már nem újdonság, hiszen ebben élnek” – fogalmazott.
A podcastban szóba kerültek a „férfias könnyek” is, annak kapcsán, hogyan tudják feldolgozni, amikor a diákjaik jelentős sikereket érnek el. Gruber László felidézte, vele több alkalommal is előfordult, hogy elkönnyezte magát egy-egy sikernél, függetlenül az eredménytől. Mint mondta, ilyenkor nem a helyezés érinti meg, hanem a felismerés, milyen nagy utat tettek meg közösen a diákjaival. Simon Zoltán pedig egyebek közt arról beszélt, számára a Mester-M Díj is meghatározó pillanat volt, hiszen a szülők és a gyerekek közösen, az iskolavezetés segítségével jelölték.
Talán ez a legnagyobb elismerés
– mondta.
Mi az ars poeticájuk?
Gruber László: Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel!
Simon Zoltán: Minden fejben dől el.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg
Fejléckép: Simon Zoltán és Gruber László (Forrás: MOL – Új Európa Alapítvány)



hírlevél









