A pár napja meghirdetett pályázat történeti előzményét az 1930-as években kell keresni: a YIVO, azaz Yidisher Visnshaftlekher Institut – tulajdonképpen a világ egyik első társadalomtörténeti kutatóintézete, mely jelenleg New Yorkban működik – több önéletrajz-pályázatnak is az életre hívója volt. Ezeket a legnagyobb zsidó újságok címlapján közzétett felhívással indították el, az intézet célja az volt, hogy a válaszút előtt álló világ történései közepette információkat gyűjtsenek a zsidó fiatalok mindennapi életéről. 2017-ben Vilniusban több száz zsidó fiatal önéletírására bukkantak, melyek a pályázati felhívás nyomán születtek meg. Horváth Patrícia színházrendező, az élet.történet.-projekt ötletgazdája és vezetője a kezdeményezést bemutató hétfői kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy a jelenlegi pályázat főbb vonalakban megegyezik az 1939-es felhívással, ellenben nem szorítkozik egy adott vallási vagy bármilyen más csoport megszólítására, hanem
a teljes társadalom 16–22 éves korosztályára terjeszti ki azt.
Az alapvető kérdések lényegében pedig ugyanazok maradnak: Ki vagy te? Hogyan élsz? Milyennek látod a világot? Milyen jövőt képzelsz el magadnak 10 év múlva?
Az említett sajtónyilvános eseményt a Goethe Intézetben tartották, ahol Horváth Patrícia mellett jelen volt Karsai László történész, holokausztkutató, az élettörténet-pályázatok elbírálását vállaló Freeszfe részéről Upor László elnök és Németh Gábor író, valamint Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány igazgatóhelyettese, a projekt társszervezője. A zsűri tagja Szőcs Petra költő is.
Németh Gábor arra a kérdésre, hogy van-e ma egyáltalán létjogosultsága egy ilyen pályázatnak, saját tapasztalatát osztotta meg, miszerint fia révén meglehetősen sok slam poetry estet láttak már, melyen jellemzően a most pályázni hívott 16–22 évesek lépnek fel, és az a tapasztalata, hogy abszolút van miről beszélniük, és szándék is van bennük arra, hogy megfogalmazzanak olyan, csak rájuk jellemző, generációs élményeket, amelyekről egyébként nem kapnánk semmiféle híradást. Hozzátette, hogy önismeretünk szempontjából is fontos lehet ez a pályázat.
A projekt honlapja (Fotó/Forrás: elettortenet.com)
A most induló pályázók számára pedig a következő tanácsot adta: „Amennyiben lehet ezt általánosítani, akkor azt tanácsolnám, hogy lehetőleg a legkevesebb előfeltevéssel fogjanak neki az írásnak. Azt hiszem, hogyha venném a bátorságot, hogy ajánljak bármit is, akkor azt ajánlanám: hogy arról beszéljenek, ami nekik fontos. Ne akarjanak alkalmazkodni se a korhangulathoz, se a vélt sikeresség attribútumait ne kergessék a szövegükben, hanem tényleg arra figyeljenek, ami a legjobban érdekli őket.
Akkor szoktak érdekes szövegek születni, ha az ember képes eltekinteni a tényleges elvárásoktól, és arról ír, ami számára fontos.
Mert ahhoz van olyan intenzív érzelmi viszonya, hogy a létrejövő szöveg meg tudja ragadni azt, aki olvassa.”
Czigány Balázs arra a kérdésére, hogy miért csatlakozott az Alapítvány a Népszava kezdeményezéséhez, kiemelte: „Az Alapítvány célja a tudomány, az oktatás és a kultúra területén a párbeszéd fenntartása, a társadalmi fejlődés aktív előmozdítása, platform teremtése példamutató, a társadalmi és kulturális értékeket újító és előremutató szemléletben közvetítő események számára. Jövőre lesz tíz éve, hogy létrehoztuk az ESTÖRI történelmi versenyt, mely egyre inkább egy társadalomtudományi versennyé alakul. Ott a 16–18 éves korosztályt szólítjuk meg, az idén 180 háromfős csapat jelentkezett, tehát nagyon sok kapcsolódási pontunk van.” Hozzátette, hogy a kezdeményezés megfelelően dokumentálva egy olyan pilot projektté válhat, mely mintaként szolgálhat más országok számára is. Ideális esetben a későbbiekben az EU összes tagországában meghirdetve a pályázatot,
az európai közösség jövőjét író fiatal nemzedék egészének hangja szólhat majd együtt a 85 évvel ezelőtti fiatalokéval.
Az élettörténeteket május 2-ig kell feltölteni az erre a célra létrehozott honlapra. A győztes pályázatokat június 13-án hirdetik ki. Öt pályamunkát jutalmaznak összesen 2.550.000 forint értékben, a fődíj 1 millió forint. Mivel az 1930-as évek eredeti pályázatai is elsősorban tudományos céllal készültek, ezért a szervezők célja az, hogy a díjkiosztó ünnepséghez egy tudományos konferencia is kapcsolódjon.
Upor László, Németh Gábor, Czigány Balázs, Horváth Patrícia és Karsai László a kerekasztal-beszélgetésen, valamint a moderátor Batka Zoltán (Fotó/Forrás: Ilyés Zalán / Esterházy Magyarország Alapítvány )
Az együttműködő partnerek teljes listája: Népszava, Esterházy Magyarország Alapítvány, Budapesti Goethe Intézet, Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány, valamint Polgár András, Olti Ferenc és Szakonyi Péter.
Fejléckép: Czigány Balázs, Horváth Patrícia és Karsai László a kerekasztal-beszélgetésen, valamint a moderátor Batka Zoltán (fotó / forrás: Ilyés Zalán / Esterházy Magyarország Alapítvány)
hírlevél
