Plusz

Elhunyt Kiss Ferenc népzenész, zeneszerző, lemezkiadó

2024.10.18. 09:25
Ajánlom
A Prima díjas művész, a Vízöntő és a Kolinda zenekar egykori tagja hetvenéves korában, október 15-én hunyt el, hosszan tartó betegség után – erősítette meg a hírt az Etnofon Kiadó október 17-én.

Kiss Ferenc 1954. június 27-én született Debrecenben. Felmenői közül többen muzsikáltak, így ő is korán kezébe vette a hegedűt. Családja az 1960-as évek közepén Budapestre költözött, itt végezte a középiskolát, a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1973-ban. Diplomát 1978-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-néprajz szakán szerzett, tanulmányai során mindvégig zenélt.

Érettségijének évében, 1973-ban rendezték meg az első mindenki számára nyitott táncházat Budapesten. A következő évben csatlakozott a Vízöntő együtteshez, akikkel mások mellett Novák Ferenc együttesét, a Bihari János Táncegyüttest is kísérték.

Húsz éven át muzsikált a Vízöntőben, közben 1975-től zenélt a szintén legendás Kolinda együttesben is, ahonnan hamarosan visszavezetett útja a Vízöntőhöz, amellyel Nyugat-Európában is nagy sikereket arattak.

A megnyíló piaci lehetőségekkel és a nyugati tapasztalatokkal élve 1992-ben létrehozta az első független magyar népzenei kiadót, az Etnofont.

A kiadó népzenei és népzenéből táplálkozó kortárs és alternatív törekvések stúdiófelvételével, archiválásával, kiadásával és terjesztésével foglalkozik. Hiánypótló tevékenységével fontos közművelődési szerepet tölt be: a nemzetiségek és a határon túli magyar kisebbségek megismételhetetlen, archív felvételeit teszi közzé, sőt ma már könyvkiadással is foglalkozik.

Kiss Ferenc sokat járt népzenét gyűjteni a szívéhez közelálló Kárpátaljára, itteni gyűjtései során találkozott a még fennmaradt archaikus klezmer stílussal. Ezt az autentikus klezmerzenét igyekezett tovább vinni az 1998-ban megalapított Odessa Klezmer Band nevű zenekarával, amellyel egy közös lemezt készítettek.

Zeneszerzőként egyéni, markáns irányzatot képviselt, elsősorban a magyar folklór elemeit építette be egy új kompozíciós rendszerbe. A korszerű elektronika használata mellett nagyon fontos szerepet adott az akusztikus népi hangszereknek, a tradicionális játék- és díszítéstechnikáknak.

A társművészetekkel (tánc, színház, film) való szerves kapcsolata minden munkájában tetten érhető volt. Számos animációs- és mozifilmhez, színházi előadáshoz és kortárs táncszínházi koreográfiához komponált zenét. A parasztzene, a tradicionális előadásmódok, játék- és díszítéstechnikák alapos ismerete és egyedi, újszerű hangzások keresése jellemezte munkáit.

Élete meghatározó emlékeinek tartotta Cseh Tamással és Makovecz Imrével való találkozását.

Cseh Tamás az Etnofon stúdiójában vette fel a Magyar katonadalok és énekek a 20. századból című CD-jét, és utolsó lemezeit itt rögzítette. Ezeken a felvételeken hegedűn és tekerőlanton Kiss Ferenc is közreműködött, s ő volt a producere az Eszembe jutottál – főhajtás Cseh Tamás előtt című emléklemeznek, amelyet a 2010-es Sziget fesztivál „nulladik napján” élőben is bemutattak.

Makovecz Imrével az 1992-es sevillai világkiállítás kapcsán találkoztak, miután Kiss Ferenc nyerte meg a magyar pavilon zenéjére a tervező, Makovecz által kiírt pályázatot. Az építész emléke előtt tiszteleg a 2014-ben Egely Kati rendezésében készült Világútján, hateha! című animációs film, amelynek Kiss Ferenc producere, írója és zeneszerzője volt, a zenész a hatvanadik születésnapján rendezett koncertjén Makovecz Imrének ajánlotta az alkotást.

2012-től haláláig a Makovecz Imre szellemiségét éltető, a határokon is átívelő Héttorony Fesztivál alapítója, illetve művészeti igazgatója volt.

2015-ben első ízben ő vehette át a Makovecz-díjat.

Kiss Ferenc főbb művei: a Vízöntő (1977, 1978), a Mélyvíz (1985), a Villanypásztor (1987), a Gitania Express (1990), a Best (1991), a Kárpátalja népzenéje (1991), A magyartölgy mítoszai (1992), a Vízöntő kor (1994), a Cigány passió (1995), a Romani Kris - Cigánytörvény (1998), a Nagyvárosi bujdosók (1999), A Héttorony hangjai (2001), a Szerelem hava (2005), a Szerelemajtók (2006) és a Pávaének (2007). A Vízöntő és a Kolinda történetét megörökítő könyve, a Kötelékek 2021-ben jelent meg az Etnofon Kiadónál.

A gyerekeket a 2012-ben kiadott, saját szövegével és CD-melléklettel ellátott, Papó zenedéje című kiadvánnyal igyekezett bevezetni a népzene világába. Gyermekeknek szóló interaktív előadásai is a népi műveltség időtálló elemeire épültek.

Zenei sokszínűsége számos hangszer használatát követelte meg, így jött létre több mint száz hangszerből, többségében autentikus népi zeneszerszámokból álló hangszergyűjteménye.

2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2006-ban a Magyar Művészetért Alapítvány Bartók Béla emlékdíját, 2013-ban Prima díjjal tüntették ki a Magyar népművészet és közművelődés kategóriában, 2018-ban pedig Martin György-díjban részesült.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg reklámokat.

Fejléckép: Kiss Ferenc 1982-ben (Fotó/Forrás: Glósz András / Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Elhunyt Quincy Jones

A többszörös Grammy-, Tony- és Primetime Emmy-díjas amerikai zeneszerző, producer kilencvenegy éves korában hunyt el november 3-án éjszaka Los Angelesben, szerettei körében. Quincy Jones a 20. századi popkultúra egyik legmeghatározóbb alakja volt.
Színház

Elhunyt Forgács Gábor

A színész, humorista és szinkronszínész halálhírét lánya, Győrfi-Forgács Beáta tette közzé a közösségi oldalán. Forgács Gábor hetvenhat éves korában hunyt el november 4-én reggel.
Vizuál

KÉP-regény: Placebo-hatás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Placebo együttes énekeséről, Brian Molkóról hozott egy felvételt 2001-ből, és arról ír, miért bánkódhat az, aki kimaradt az analóg korszakból. 
Klasszikus

José Cura számára személyes ügy a fogyatékkal élők támogatása

José Cura argentin tenor és karmester ellátogatott a Salva Vita Alapítvány budapesti központjába, hogy találkozzon a szervezet munkatársaival és speciális igényű ügyfeleivel. A világsztár december 3-án fellép a szervezet jótékonysági koncertjén is.
Tánc

Kallós Zoltán gyűjtéseiből készült koncerttel lép fel a Fonóban a Duna Művészegyüttes népi zenekara

A Duna Művészegyüttes zenekara, a Göncöl zenekar koncertje a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseiből válogat koncertjén, amely a Fonó Budai Zeneház színpadán november 29-én 19 órától lesz látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

November 15-től jégpályával vár a Városháza Téli Élménypark

Az idei szezonban is két helyszínen hangolódhatunk az ünnepekre: a Deák Ferenc téren karácsonyi vásári forgatag, míg a Városháza parkban jégfolyosó és jégpálya, valamint minőségi ünnepi programok várnak mindenkit.
Plusz ajánló

Ünnepelje a Pesti Vigadóban Budapest születésnapját!

November 17-én tematikus épülettörténeti sétán vehetünk részt Görbe Márk művészettörténésszel, aki személyes hangvételű betekintést nyújt a Pesti Vigadó történetébe. A séták két időpontban indulnak.
Plusz ajánló

Nyolcezer év étkezési kultúrája

Fine Dining: az ősi Kína gasztrotörténetei címmel nyílt meg a Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, amelyet január közepéig láthatnak az érdeklődők. Az új tárlatról Wilhelm Gábor kurátorral beszélgettünk.
Plusz ajánló

Összművészeti előadással emlékeznek a nyolcvan éve elhunyt Radnóti Miklósra

A Rumbach Zsinagógában tartott, november 9-i előadás a Bori notesz szövegére épül. A költőt Sütő András színművész alakítja, a produkció rendezője Seres Tamás.
Plusz ajánló

Jonas Kaufmann és Diana Damrau is fellép a 2025-ös Bartók Tavaszon

Április 4. és 13. között ismét kihagyhatatlan programokkal várja a nézőket a Bartók Tavasz: közös koncertet ad Diana Damrau és Jonas Kaufmann, miközben Kelemen Barnabás a Münchner Philharmoniker, Pusker Júlia pedig a Kammerorchester Basel vendége lesz.