Anna Politkovszkaja, az egyik vezető orosz ellenzéki lap, a Novaja Gazeta újságírója egészen a haláláig írta tudósításait a második csecsenföldi háborúról, valamint a Putyin Oroszországát behálózó korrupcióról, bűnökről és hallgatásról. 2006. október 7-én saját házának liftjében lőtték le. Az ügyben csak 2014-ben indult tárgyalás, ekkor öt vádlottat ítéltek el, köztük Szergej Hadzsikurbanovot, akit a gyilkossághoz nyújtott logisztikai támogatás miatt találtak bűnösnek.
A volt moszkvai rendőrtiszt azonban jelentkezett az orosz védelmi minisztérium toborzására az Ukrajna ellen indított háborúban, és a szerződés szerint teljesítette a féléves küldetést, amely után elnöki kegyelemben részesült – írta meg a 444.
Anna Politkovszkaja halála után jelent meg az újságírónő Orosz napló című kötete (Athenaeum Kiadó, 2018), amellyel Vámos Miklós is foglalkozott állandó rovatában, megjegyezve, Politkovszkaját Putyin „legádázabb ellenfelei között tartották számon. Számos politikai gyilkosságról és más bűntényről írta le a véleményét. Néha megjegyzi, hogy talán az ő élete is veszélyben forog.”
Idén október adta ki ugyancsak az Athenaeum Kiadó Anna Politkovszkaja lányának könyvét, Egy anya címmel. Vera anyja meggyilkolásakor huszonhat éves volt, és a bátyjával, Iljával együtt sokáig küzdött azért, hogy kiderüljön az igazság. Közvetlen közelről tapasztalta meg az orosz igazságszolgáltatás gépezetének lassúságát és megbízhatatlanságát, az egymásnak ellentmondó információkat, a képtelen feltételezéseket.
Anyám mindig kényelmetlen ember volt, nemcsak az orosz hatóságok, de az egyszerű emberek számára is.
Minden szépítés nélkül írta meg az igazat a katonákról, a banditákról és a háború húsdarálójába került civilekről. Fájdalomról, vérről, halálról, megcsonkított testekről és derékba tört sorsokról írt” – olvasható a könyvben.
A kiadó közlése szerint miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, a Politkovszkaja név újra halálos fenyegetések tárgya lett, ezért Vera végül kénytelen volt egy titkos helyre költözni a családjával. Azért írta meg ezt a könyvet, hogy lánya – az unoka, akit Anna már nem ismerhetett meg – és az egész világ emlékezzen annak a nőnek a különleges történetére, aki mindig kifejezte, hogy nem ért egyet Vlagyimir Putyin politikájával, és volt bátorsága az olvasók elé tárni, hogyan sérti meg az emberi jogokat Oroszországban egy volt KGB-tiszt, akiből egy veszedelmes birodalmi ábránd megalkotója lett.
Anna Politkovszkaja emlékét őrzi Fullajtár Andrea egyszemélyes előadása, Az átnevelhetetlen című monodráma is, amely a Katona József Színház Kamrájában látható, Pelsőczy Réka rendezésében. A színdarabot, Politkovszkaja cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján, Stefano Massini írta. „Politkovszkaja élete szinte példa nélküli – mondta el korábban a Fideliónak Fullajtár Andrea. – Ezért is gondoltam, hogy érdemes előadást csinálni belőle, mert
mindannyian szeretnénk hősökre hasonlítani.
Anna egy szelíd, galamblelkű ember volt. Nem értette, miért az elnyomás és az agresszió az egyetlen eszköz a nemzetek egymás mellett élésében, mint például az orosz-csecsen konfliktus esetében. Azt hiszem, ha ma élne, sarkos véleményt fogalmazna meg az orosz-ukrán helyzetről is. Nagyon kivételes emberi és szakmai teljesítmény az övé.”
Fullajtár Andrea Az átnevelhetetlen című előadásban (Fotó/Forrás: Horváth Judit / Katona József Színház)
A 2020 óta a Katona repertoárján lévő előadás igen erőteljes hatást gyakorol a közönségre.
„Azok nagy részét, akik mindenfajta előzetes tudás nélkül ültek be rá, az rázta meg, hogy milyen régóta tart már ennek az orosz állammodellnek a regnálása, és mennyi párhuzam vonható a magyarországi helyzettel. Megdöbbentek azon is, miért nem hallottak még erről a nőről. Az előadás ilyen értelemben egyfajta köznevelési funkciót is betölt, hogy az emberek megtudják, ki volt ő” – tette hozzá Fullajtár Andrea.
Fejléckép: Anna Politkovszkaja az Orosz napló című könyv címlapján (forrás: Líra Könyv)