A zeneipar szerint, a fizikai hanghordozók (más néven CD-k) után a stream szolgáltatásoké a jövő. Valószínűleg igazuk van, bár egyre több jel mutat arra, hogy a stream alapú zeneszolgáltatás modellje fenntarthatatlan, mert nem ad elég bevételt az alkotók számára. Ez a probléma most a Youtube, tehát közvetve a Google csatájában mutatkozik meg, amit a kiadókkal és az alkotókkal vívnak.
A stream szolgáltatás lényege, hogy nem kerül a hallgató tulajdonába a zene, mindössze hallgatható, egyébként kiváló minőségben, saját lejátszási listákat lehet készíteni és persze elő lehet fizetni a szolgáltatásra. A zeneszámok között futó hirdetések mellett az előfizetés teremt bevételt a streamcégek és a szerzői jogdíjak, tehát az alkotók számára. A stream azért sikeres, mert nem kell minden egyes zeneszámnál bonyolult fizetési procedúrán átesni. Átalánydíj van, egyszerű és biztonságos használni a világhálón keresztül. Az éves díjból és a hirdetési bevételekből a lejátszás gyakorisága szerint százalékot kapnak az alkotók is, így lesz jogtiszta a szolgátatás. Eddig igazán nagy üzleti sikert a Deezer és a Spotify ért el a stream szolgáltatások közül. Az üzlet tényleg ígéretes és még mindig évről-évre nő, csak a Spotify 500 millió dollár jogdíjat fizetett be 2013-ban. Ezek a stream csatornák egy bonyolult képlet alapján számítják ki, hogy egy-egy zeneszám lejátszásáért mennyi jogdíjat utalnak az adott szerzőknek.
Mindez kényelmes és jó minőségű zenehallgatást tesz lehetővé, így hamar népszerűvé vált, annyira, hogy a legnagyobb digitális cégek is elindították hasonló szolgáltatásaikat, Az Apple a Beats Music-ot és az iTunes Radio-t, a Google a Google Play Music All Access-t, a világ legnagyobb online webáruháza, az Amazon pedig a Prime Music-ot. De ma stream szolgáltatóként működik az első fájlcserélő rendszer a Napster és a Microsoft Xbox Music-ja is.
A Google alvállalataként működő Youtube szintén be akart szállni a piacra, és Youtube Music Pass néven akar fizetős stream szolgáltatást nyitni. A stream piac előnyös a nagy lemezkiadók számára, de a független kiadók nagyon nehezen látnak belőle számottevő összeget. Ez a bevételek elosztásának köszönhető, és már a Spotify esetében is szúrta a független kiadók és az ott dolgozó művészek szemét. A stream szolgáltatás következtében a pénzért való letöltések a webáruházakból csökkennek, de egy lejátszás után csak töredék pénzt kap a stream szolgáltatásból a művész. Többen figyelmeztettek már arra, hogy ez a modell nem tűnik fenntarthatónak a szerzők oldaláról, annyira kevés a bevétel számukra. A Spotify 0,006 és 0,0084 dollár között fizet körülbelül egy lejátszásért a szerzőnek, tehát milliós lejátszásokra van szükség, ha bevételt szeretne látni valaki. Avicii a svéd DJ 1,3 millió dollárt keresett tavaly így 151 millió dalmeghallgatással, amíg a rapper Eminem 294 ezer dollárt és 35 millió dalát hallgatták meg.
Az elégedetlenség eddig is egyre nőtt a szerzők között, de a háború kirobbanását a Youtube üzleti igazgatójának, a guruként tisztelt Robert Kyncl nyilatkozata indította el.
Robert Kyncl érte el a televíziózási szokások megváltoztatását, vagyis azt, hogy a fiatalok jó része áttért az interneten való film- és műsor követésre, de az új szolgáltatással kapcsolatban tett egy szerencsétlen nyilatkozatot. Nevezetesen azt mondta, hogy az induló stream szolgáltatás szerződéseit már a zeneipar 90 százaléka aláírta, és teljes zenei kínálatot ad majd a Youtube stream.
Közben a független kiadókkal még nem állapodott meg, ők még mindig szeretnék új alapokra helyezni a kifizetések összegének számításait. A függetlenek szakmai és érdekvédelmi szervezetei felhördültek, szerintük a kiadóik viszik a zeneipari megjelenlések 32,6 százalékos piaci részesedését, és igazán népszerű előadókat is. Köztük van Adele, akinek egyetlen videója több mint 500 milliós nézettséget termelt a Youtube-on, és az idei soproni VOLT Fesztiválra is érkező Arctic Monkeys, akiknek egyetlen videójukat 70 millióan nézték meg a mai napig. Aki nem szerződik, az eltűnik a Youtube-ról, és ez mindkét félnek rossz lenne. Adele és mások népszerűségét többek között éppen a Youtube tette lehetővé, de a videómegosztónak is igencsak hiányozna a sok nézett produkciók eltűnése, hiszen a zene több mint 1 milliárd nézőt hoz havonta számukra.
Amit az alulról induló Spotify esetében még elnéztek a független kiadók, azt az erőfölényből diktáló Youtube esetében kirobbantotta a konfliktust, ahogyan a szintén legendás zenész, Billy Bragg fogalmazott, a Spotify-jal folytatott vita után a mostani Kyncl kijelentés hatására vasvillával (magyarán kapára-kaszára kapva) tartanak a szerzők, kiadók és zenészek a Youtube központja felé, tehát mindenképpen ki akarják kényszeríteni a stream szolgáltatások pénzügyi modelljének újraszámolását. Amennyiben ez nem sikerül, a Youtube-ról és idővel az összes stream szolgáltatásról eltűnhet a zenei piac 30 százaléka, ami megkérdőjelezheti az életképességüket is. A fogyasztók ugyanis teljes listát szeretnének, ha népszerű dalokat és szerzeményeket nem találnak meg a stream szolgáltatóknál, könnyen viszafordulhatnak az illegális letöltésekhez. A Pirate Bay fájlcserélőjén ugyanis minden zeneszám ott van.
Még hallgatható és nézhető a Youtube-on a az 511 milliós nézettségű Roling in the Deep:
hírlevél
