Plusz

„Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat…" - Beszélgetés Zubreczki Dáviddal

2020.10.14. 10:55
Ajánlom
Ön is szívesen csodálja meg Budapest és Magyarország építészeti értékeit? Rengeteg apró, izgalmas részlettel tarkítottak a fővárosi és a vidéken található épületek homlokzatai és megannyi ismeretlen, rejtélyes vagy romantikus történet áll mögöttük.

Zubreczki Dávidnak, az Urbanista blog alapítójának, már saját blogján olvashatóak írásai építészetről, ingatlanokról, dizájnról és művészetről. 2020. október 11-én a Pesti Vigadóban tart épülettörténeti sétát, melyen még soha el nem hangzó információkkal is találkozhat a közönség.

Hogyan vagy miért kezdett el érdekelni a városépítészet?

Gimnáziumban még elsősorban a természet- és a környezetvédelem érdekelt, így kerültem a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetébe. Az egyetemen viszont rengeteget tanultunk a városról és a tájról, engem pedig egyre jobban behúzott ez a téma. Építészetet ugyan keveset hallgattunk, de az annál izgalmasabb volt. Elsősorban a hagyományos népi, és az abból táplálkozó organikus építészetet szerettették meg velünk olyan előadók, mint Makovecz Imre vagy Reischl Gábor.

Vidéken is az ember alkotta épületeket keresed vagy el tudsz időzni a táj és a természet érintetlenségében?

A természet előbb kezdett érdekelni, mint az épített környezet. Kisgyerekkorom óta madarászkodok, letettem a gyűrűző vizsgát, rengeteg kutatótáborban megfordultam. Ma már nem ez foglalkoztat a mindennapokban, de ha szembejön egy ritka állat- vagy növényfaj, akkor hirtelen kibújik belőlem a gyerek, és teljesen lázba tudok jönni tőle.

2020-10-14-PV-Fidelio-Epiteszetimesemondonakszoktamhivnimagamat-zubreczkidavid-brnotugendhatvilla-fotorakosblanka-160736.jpg

Zubreczki Dávid Brnóban (Fotó/Forrás: Rákos Blanka / Pesti Vigadó)

Melyik a számodra legkedvesebb épület Budapesten? És melyik vidéken?

Nem vagyok túl jó a legek kiválasztásában, mert ha valamivel sokat foglalkozom, az nagyon magával tud ragadni, és akkor egy darabig az lesz a kedvencem. Egy hónap múlva pedig valami egész más. Most épp egy budapesti templomsétákat bemutató könyvön dolgozom, szóval mostanában a belvárosi Nagyboldogasszony-templomért vagyok oda.

Hihetetlen, hogy majdnem kétezer év építészetét fogja át: római alapok, románkori és gótikus falak, sőt festmények, reneszánsz pasztofóriumok, a török hódoltságból itt maradt mihrábfülke, barokk, copf, klasszicista és neomindenféle bővítések.

És minderre jönnek az izgalmas kortárs kiegészítések. Olyan az egész, mint egy élő művészettörténeti kiállítás. Ha vidéki épületet kell mondanom, akkor elsőre a veleméri templom jut eszembe. Nem azért, mert ez is templom, hanem mert ez a ház vagy huszonöt éve vonz, és valahogy mindig odavetődöm időről időre.

2020-10-14-PV-Fidelio-Epiteszetimesemondonakszoktamhivnimagamat-zubreczkidavid-lisszabon-fotorakosblanka-160449.jpg

Zubreczki Dávid Lisszabonban (Fotó/Forrás: Rákos Blanka / Pesti Vigadó)

Melyik építészeti korszak vagy stílus áll hozzád a legközelebb és miért?

Itt ugyanaz a helyzet, mint az adott épületekkel… Mindig más és más stílus szippant be, de a tágan értelmezett huszadik század foglalkoztat a legtöbbet, hiszen leginkább ez vesz körbe bennünket; éppúgy szeretem a szecessziót, mint az art deco-t. Például Dessauban járva az iskola alapításának centenáriumán, egyszerűen lenyűgözött a Bauhaus varázsa. Elképesztő, hogy ezt a campust 1925-ben tervezte Gropius, vagy, hogy milyen sűrű szellemi műhely működött itt, és az hány szállal kötődött hozzánk - nem csak Moholy-Nagy László és Breuer Marcell miatt.

Kandinszkíj és Klee ikervillájában ott van Bartók fotója, aki szintén megszállt, illetve fellépett itt.

Ugyanakkor ennek a városnak van egy tájépítészeti kincse is, amiről jóval kevesebb szó esik, pedig az is egyedülálló: Lipót herceg angolkertje a XVIII. századból, a dessau-wörlitzi kertbirodalom. A tájképi kertekért ugyanis legalább annyira tudok lelkesedni, mint a húszas évek modern építészetéért.

Külföldön mennyire jársz-kelsz „urbanista" fejjel figyelve az ottani építészetet?

Nem tudom sohasem kikapcsolni magam, hiszen számomra ez az, ami leginkább érdekes egy idegen helyen. Az utazásaim legtöbbje szakmai út, de amikor pihenni megyünk, akkor is – hogyhogy nem – mindig belebotlunk valami nagyon izgalmasba.

Mit gondolsz a rengeteg elhagyatott, omladozó vidéki kastélyról és kúriáról?

A kúriák helyzete nem teljesen reménytelen. Ezek méretüknél fogva könnyebben találnak olyan gazdára, akik életet lehelhetnek beléjük. Kastélyügyben viszont nagyon pesszimista vagyok. Ezek a házak olyan életmódhoz épültek, amilyeneket ma már senki nem gyakorol. Nem is a helyreállításuk jelenti a legnagyobb gondot, hanem az, hogy hogyan töltsük meg élettel azokat. Annyi kastélyt, amennyi Magyarországon van, korhűen rekonstruálni, és a műemléki elvárásoknak megfelelően hasznosítani – lehetőleg a parkjukkal együtt –, egyszerűen lehetetlen.

Amiért drukkolni lehet, hogy legalább a kiemelkedő értékű épületeket mentsük meg, és találjunk hozzájuk méltó funkciót.

Nemrég jártam az aszódi Podmaniczky-kastélyban. A hatalmas épület évek óta üresen áll, jó volt látni, hogy most legalább a páratlan barokk díszterme felett kicserélik a tetőt, ezzel megmentve a biztos pusztulástól. De még így is talány, mikor és milyen céllal lehet majd az egész épületegyüttest feléleszteni.

2020-10-14-PV-Fidelio-Epiteszetimesemondonakszoktamhivnimagamat-zubreczkidavid-varosnezosetaafurediutcailakotelepen-fotorakosblanka-160451.jpg

Zubreczki Dávid egy városnéző sétán (Fotó/Forrás: Rákos Blanka / Pesti Vigadó)

Mennyire hordoz szerinted egy tájház és egy barokk kastély azonos értéket?

Egyformán szép és izgalmas tud lenni mindkettő, főleg, ha a környezetével együtt vizsgáljuk őket. Bár biztos népszerű lenne azt mondani, hogy az értékük is egyenlő, azért egy barokk kastély, főleg, ha eredeti szépségében pompázik, és még a kertje is rekonstruálva van, akkor az bizony értékesebb. Leginkább azért, mert az egy teljes egységet jelent, míg a tájház csupán valami egésznek egy kis eleme. Egy pici egysége a falunak, amiből meghagytak valamit mutatóba. Mintha a kastélykertből egy gyönyörű fa maradt volna csak, vagy az egyik szoba freskója. Persze, ha az olyan összetett népi építészeti emlékeket nézzük, mint amilyen Csongrád „óvárosa" vagy a Pityerszer az Őrségben, akkor azok valóban felveszik a versenyt a leghíresebb kastélyokkal is. Nem csak szépségben, de építészettörténeti jelentőségükben is.

2020-10-14-PV-Fidelio-Epiteszetimesemondonakszoktamhivnimagamat-zubreczkiddavid-sanghaj-fotokrizsanandras-160548.jpg

Zubreczkid Dávid Sanghajban (Fotó/Forrás: Krizsán András / Pesti Vigadó)

Mi lesz a Pesti Vigadó-sétád tematikája?

Építészeti mesemondónak szoktam hívni magamat néha, és ez a sétáimra halmozottan igaz. A központban az építészet fog állni, talán kevesebb szó esik majd híres történelmi személyekről, mint az megszokott, viszont igyekszem minél több apró részletre és érdekességre felhívni a figyelmet. Szeretem bekapcsolni a házakat egykori környezetükbe, hogy ne úgy gondoljon rájuk a hallgatóság, mint egy magányos műemlékre. Képzeljük el köréjük az egykori várost, utcát és forgalmat is! És persze igyekszem pont úgy előadni, ahogy írni szoktam: félretéve a szakmai szigort és a fölösleges komolykodást.

Van-e kedvenc épületrészleted vagy Vigadó-történeted, amit biztosan megmutatsz és elmesélsz a sétán résztvevőknek?

Az nagyon jól esett, mikor a Pesti Vigadóról írt cikkem után egy olvasó jelezte, hogy Bődey János egyik fotóján felfedezett egy olyan, jelenlegi formájában jelentősen leegyszerűsített lámpát, amelynek az eredetijét Ybl Miklós tervezte, és a fotóit Bécsben őrzik. Ha csak ilyen aprósággal is, de jó személyesen kötődni a ház egyik részletéhez.

Milyen érzésekkel és gondolatokkal jártál először a Pesti Vigadóban?

Nagyon érdekes, hogy ma már nem tudom másmilyennek látni a házat, mint amilyennek ma látom: a magyaros építészeti stílus első remekművének. De emlékszem, hogy gyerekfejjel, mikor először fordultam meg itt, ez is csak egy volt a sok belvárosi palota között. Tetszett, de csak úgy, ahogy a sok más szép pesti ház is tetszett – nem éreztem, hogy ez miben más a többinél. Fontos, hogy ezt az érzést nem szabad elfelejteni, mert akkor tudom igazán megmutatni az épület értékeit, ha tisztában vagyok vele, hogy a séta legelején még nem mindenki látja azokat.

Programajánló

2020.10.11. 14:00

Épülettörténeti séta Zubreczki Dáviddal (Bővebb információ ide kattintva.)

"Tulajdonképpen ezzel a házzal kezdődött nemzeti építészetünk, hiszen néhány részlete igazán forradalmi újdonság volt megépültekor."

Jegyvásárlás

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.