Plusz

„Éppen muzsikáltunk, amikor mondták, hogy pakoljunk, visznek minket”

A roma holokausztra emlékezünk
2018.08.02. 16:05
Ajánlom
Túlélők beszámolóit idézve emlékezünk a roma holokausztra, vagyis a porrajmosra. 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. 

„Muzsikáltunk éppen Viszákon, itt a szomszéd községben. Egyszer csak odajött három-négy csendőr, hagyjuk abba, pakoljunk össze, mer visznek bennünket. Meg voltunk lepődve, meg az összes vendégek is mind, hogy hát hogyan? A csendőrrel nem lehetett beszélni. Mondták a vendégek is, hogy nem bántottak senkit, ezek rendes emberek, hiába volt. Össze kellett pakolnunk, aztán vittek bennünket. Körmendre, a tyúkólakba.” - Kánya Lajos túlélő visszaemlékezése.

A hitleri Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: összeszámlálták őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.

A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, az ellenszegülők munkatáborba kényszerítésére.

1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.

20080813_1908917522_dsc_2687-151228.jpg

Auschwitz I.-ben a roma és szinti áldozatokra emlékező kiállítás (Fotó/Forrás: auschwitz.org / Paweł Sawicki)

1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. A Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt ez főként a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek borzalmas körülmények között sínylődtek, sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba. Komáromban kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték, de sokszor 13-14 éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak.

„A huszonkettes barakkban rengetegen meghaltak minden nap. Ott főleg családok voltak, gyerekekkel. Csak romák. A betegségbe, az éhségbe, a koszba haltak meg leginkább. Január-február táján mondtam az unokatestvéremnek, hogy menjünk át, nézzük meg, hogy vannak, akikkel jöttem, a bükiek, toronyiak. De senki nem volt már meg. Egyetlen egy volt meg, akkor haldoklott, egyetlen egy kislány." - Hódosi Magdolna túlélő visszaemlékezése.

20080813_2042806932_dsc_2752-151232.jpg

Auschwitz I.-ben a roma és szinti áldozatokra emlékező kiállítás (Fotó/Forrás: auschwitz.org / Paweł Sawicki)

1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen, áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak. Augusztusban Magyarországon cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel, számos helyen tömeges kivégzésekre került sor. Csendőrök és nyilasok Szolgaegyházán, Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban és Lengyelben több száz romát - köztük gyermekeket és nőket - gyilkoltak meg lőfegyverekkel és kézigránátokkal.

„Kaptam nyolc lövést, karba, a lábamba, az oldalamba, ide is, meg a combomba is. Nyolc helyre. (…) Én éltem túl, meg még egy kislány. Amikor már csend lett, kihoztak a bakterházból egy karbidlámpát és megvizsgáltak minket. Én csak benn feküdtem a gödörben; nem mozogtam. Mikor eltávoztak és csönd lett, mindenkit megnyomtam magam körül, hogy melyik él még. Ráesett a kezem a kislányra, az vissza csípett engemet. Mondom: ki vagy? Melyik vagy? Azt mondja: Én vagyok a Falat. Te, mondom, húzz fel, nem bírok felállni.” – Lakatos Angéla, Mici túlélő visszaemlékezése.

1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek is igen tág határok közé, öt- és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket, a táborok magyar áldozatainak számát pedig ötezerre becsülik. A romák társadalom peremén lévő státusza, az emiatt hiányos nyilvántartások nemcsak az áldozatok számának pontos meghatározását nehezítik, de a túlélők számára a kárpótlás igénylését is.

holokauszt-151241.jpg

gyerekek Ausshwitzban a tábor felszabadítása után (Fotó/Forrás: auschwitz.org)

A német Harmadik Birodalom által megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat, különböző becslések szerint a holokauszt során a 2 milliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

A táborokban, főként Auschwitzban, a többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. Auschwitz parancsnoka, Rudolf Höss szerint Himmler kezdetben egy további faji kutatásokra használható cigányrezervátumot akart berendezni. A terv azonban kudarcba fulladt, a tömeges deportálások miatt a táborokban éheztek, járványok törtek ki, megtizedelve az ott lakókat. A cigánytábor története 1944. augusztus 2-án ért véget, amikor egy szelekciót követően 1408 munkaképes cigányt más táborokba vittek.

Éjszaka az SS körülvette a tábort, az ellenállást kutyáikkal és fegyvereikkel megtörték, 2897 cigányt teherautókon hurcoltak a gázkamrákhoz.

A szörnyű éjszakára emlékezve az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. 

Az Európai Parlament 2015. április 15-én határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.

A cikkben szereplő idézetek a Roma Sajtóközpont Porrajmos című kiadványából származnak.

A visszaemlékezések teljes terjedelmükben itt olvashatóak.

Azok az országok, ahonnan Auschwitzba deportálták az embereket, az egykori barakkokban, Auschwitz I-ben kaptak egy-egy saját épületet, ahol a személyes tárgyakból és fényképekből álló kiállítással emlékeznek a tőlük elhurcolt áldozatokra. A roma és szinti áldozatok külön barakkot kaptak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz hír

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz hír

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz ajánló

Irányt mutat és befogad – 50 éves a Marczi

1972 decemberében nyitotta meg kapuját a Marczibányi téren felépített Ifjúsági és Úttörőház. A „Marczi” azóta fogalommá vált – köszönhetően annak a megszámlálhatatlan, sokszor újszerű, progresszív vagy éppen érzékenyítő kulturális programnak, amellyel már nemcsak a fiatalokat, hanem minden korosztályt megszólítanak.
Plusz hír

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.