Érdekességek a Pesti Vigadó történetéből

Az 1848-as áprilisi törvények elfogadásával megkezdődött Magyarország polgári demokratikus fejlődése. Ennek részeként a korábbi rendi országgyűlések helyett megalakulhatott az első népképviseleti országgyűlés, ahol az alsóház tagjait az új választási törvény értelmében már szélesebb népréteg választhatta meg. Az így megválasztott első népképviseleti országgyűlés 1848. július 5-én tartotta alakuló ülését a pesti Redoute-ban.

A bécsi udvar kezdetben az itáliai hadszíntérrel volt elfoglalva, de várható volt, hogy a helyzet számukra kedvező alakulása után megpróbálják visszavonatni az áprilisi törvényeket. A forradalom vívmányainak megvédése érdekében elengedhetetlennek tűnt az önálló magyar haderő felállítása, létszámának emelése. Július 11-én ennek biztosítása, megszavazása érdekében kért szót az ország meghatározó politikusa, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Kossuth Lajos.

Az országgyűlés megnyitása 1848-ban (Vasárnapi újság 1898.07.03., Borsos József és Bettenkoffer Károly műve alapján) (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A több évtizedes közszereplései hatására kiváló szónokká váló képviselő óriási sikert ért el, beszéde alatt Nyáry Pál – aki pedig az ellenzék vezéralakjaként általában kritikus volt a kormánnyal – mintájára felállt a teljes ház, közfelkiáltással jelezték, megadják a kért „kétszázezer főnyi katona s az erre szükséges” negyvenkétmillió forint előteremtését. Kossuth – folytatva felszólalását – „leborul e nemzet nagysága előtt”, majd sorait zárva jelzi:

„Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!”

A nemzeti mitológiánk részét képező képet árnyalja Széchenyi István naplója, hiszen innen tudhatjuk, hogy a kitűnő, utánozhatatlan szónok és államférfi elkövetett egy apróbb hibát: a tizenkét milliós lakosú Magyarországnak – nyelvbotlás miatt – kétszázmillió katonát kívánt…

Szerző: Lesti Árpád