Plusz

Esterházy: író vagy torta?

2016.07.15. 15:29
Ajánlom
Ilyen címmel akartak szimpóziumot tartani a tanítványaim, amikor Esterházy Péter nálunk járt a Szentpétervári Állami Egyetemen a Harmonia Caelestis orosz fordításának megjelenése után. A szimpózium elmaradt. A választ ma sem tudom.
Esterházy Péter

Esterházy Péter (Fotó/Forrás: Bazánth Ivola / port.hu)

Arról, hogy mennyi mindent jelent Esterházy Péter a világ-, vagy a magyar irodalom, a magyarság, mindenki számára már sokan írtak és írni is fognak. Én csak annyit tudok mondani, hogy mit jelent a számomra: sokat!

Neki köszönhetem, hogy a magyar nyelv végigkíséri az életemet. Több mint húsz évvel ezelőtt, friss magyar szakos diplomával a kezemben, akkor, amikor a két ország kapcsolata abszolút mélyponton volt, egyáltalán nem találtam olyan munkát, ahol használhattam volna a tudásomat. Ekkor döntöttem úgy, hogy a nyelvtudásom megőrzése érdekében lefordítok egy könyvet, még ha csak az asztalfióknak is. A lehető legbonyolultabb szöveggel akartam foglalkozni, ezért Esterházy könyvét a Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk-at választottam. A szöveg valóban nagy kihívásnak bizonyult. Hetente rendszeresen jártam a pétervári egyetem akkori magyar lektorához, akivel együtt tanulmányoztuk a szöveget. A könyv által újra felfedezhettem, hogy mi is a magyar irodalom és minden nehézsége ellenére lefordítottam, az utolsó betűig.

A könyv máig nem jelent meg nyomtatásban,

a kiadók egytől egyig elutasították a szöveget, mondván: túl nehézkes és sok benne a magyar, az idegen, ami ránk nem vonatkozik. 

Később, amikor hivatalos felkérést kaptam a szentpétervári Symposium Kiadótól a  Kis magyar pornográfia  fordítására (a könyvet a közös múltra való tekintettel kedvezően fogadta az orosz kritika), felkerestem Pétert, aki – kezdő műfordító létemre – nem várt szívélyességgel és segítőkészséggel fogadott.

Úgy érzem, hülyeségeket írok, és valami másról kellene beszélnem, de én most csak erre tudok gondolni. A kedvességére, a készséges válaszaira, a kifinomult humorára, hogy milyen megrázó élmény volt, amikor először olvastam a Javított kiadást, hogy megsértődtem, amikor azt mondták, hogy ez csak számító sikervadászat, hogy napokon keresztül nem tudtam aludni, mert becsületesnek találtam az öniróniát, hogy Péter mennyire pontosan látta, hogy ki az ő embere és ki nem, és hogy nála mindenki megkapta a magáét.

Szentpétervári Állami Egyetem

Szentpétervári Állami Egyetem

Az utolsó két év volt a legintenzívebb. Nem tudott eljönni az Amália rádiójátékának pétervári bemutatójára tavaly novemberben. Olyan leveleket kaptam tőle, amin csak sírni tudtam:

nagyon örülök a hírnek. mert örülni azért tudok.

Szóval, ahogy egy orosz író-újságíró, Grigorij Landau fogalmazta: ha meg kell magyarázni [miért fog iszonyúan hiányozni], akkor nem kell magyarázni – úgy sejtem Péternek is tetszett volna ez a mondat.

Jakimenko Okszana és Esterházy Péter 2003-ban

Jakimenko Okszana és Esterházy Péter 2003-ban

Végül mit is írhat egy műfordító egy igazán nagy íróról? A műfordítók, ha több időt töltenek egy-egy szerzővel, elkezdik úgy érteni, érezni a szövegét mintha magát a szerzőt is látnák mögötte. Olyan valakit látnak, aki valószínűleg lehet teljesen más, de ha később találkoznak vele és kiderül, hogy valóban más, akkor is kicsit többet tudnak róla mint egy átlag olvasó, mert ismerik már a kedvenc szavait, belső ritmusát, gyengeségeit. Az olvasónak szabad valamit átugrani, ha nem érti – utalást, kifejezést, nevet. A fordítónak nem. Mindent érteni kell, akkor is, ha egészen más a kora, élettapasztalata, származása, de egy más ember szövegének lejátszása még így sem teljes, soha nem is lehet az. Esterházy Péter esetében pontosan úgy éreztem, ahogy tegnap az ÉS-ben írták: Olyan közel voltunk hozzá, hogy kicsit mindig távol maradtunk.

Jakimenko Okszana

A szerző műfordító, a Szentpétervári Állami Egyetem tanára. Nevéhez fűződik többek között a Moszkvában 2015-ben megjelent, A magyar irodalom története című kötet Esterházy Péterrel foglalkozó fejezete.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György és Maxim Vengerov lesz a 10. Fesztivál Akadémia Budapest kiemelt művésze

Családi programokkal, világsztárokkal, tematikus napokkal teremt pezsgő fesztiváléletet a főváros emblematikus helyszínein a FAB-Summerfest július 18–28. között.
Klasszikus

Zenei világesemény a rádióban: itthon is meghallgathatjuk a BBC Proms nyitókoncertjét

A klasszikus zene rajongóinak kihagyhatatlan koncertélményt kínál július 18-án, pénteken este 19:35-től a Bartók Rádió: élőben kapcsolják a londoni Royal Albert Hallt, ahol kezdetét veszi a BBC Proms – a világ egyik legrangosabb és legizgalmasabb nyári komolyzenei fesztiválja.
Könyv

Nagy László, a szelíd forradalmár

Száz évvel ezelőtt, 1925. július 17-én született a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar költője, Nagy László, aki költészetében összhangba hozta a folklórt és az avantgárdot. 
Vizuál

Tarr Béla 70 – retrospektív vetítéssorozattal ünnepel a Cirko-Gejzír

Július 18. és 21. között ismét átélhetjük nagyvásznon a Kossuth-díjas rendező legemlékezetesebb alkotásait, köztük a Sátántangót, a Werckmeister harmóniákat és a Kárhozatot is, de mindemellett két ritkán látható filmje is látható lesz. 
Klasszikus

Variációk kamarazenére: klasszikus zene testközelből

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Variációk kamarazenére sorozata 2025-2026-ban is a klasszikus formációk és az egyedi összeállítások széles választékát kínálja. A programsorozatban a zeneirodalom legnagyobb művei éppúgy helyet kapnak, mint a különlegességek és ritkaságok.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Kreatív robbanás a Szigeten – új helyszínen olvad össze a zene és az utcai kultúra

A londoni és New York-i Sohóhoz hasonló ikonikus városrészek élénk, művészetközpontú szelleme ihlette a Sziget egyik új helyszínét, a Szohót, amely egy multikulturális olvasztótégely, ahol a zene, az utcai kultúra és a kreativitás találkozik.
Plusz magazin

A nap, amikor még a japánok is magyarosan ropták

A magyar népzene és néptánc váratlan otthonra talált Japánban, az Oszakai Világkiállításon ugyanis szép sikert aratott fellépéseivel a Magyar Állami Népi Együttes májusban. Pál István Szalonnával, a MÁNE művészeti vezetőjével beszélgettünk az Expón szerzett élményeiről.
Plusz magazin

Zeneművészet gyerekszemmel – élménydús hét a Vigadó Art gyerektáborban

A Pesti Vigadó Vigadó Art tábora idén nyáron is megnyitotta kapuit a 7–11 éves gyerekek előtt. A tábor idei témája a zeneművészet volt, így a programok során a zene, a mozgás és a közös játék kapta a főszerepet.
Plusz interjú

Amikor a porond csodáját a gyerekek teremtik meg – oktatás a cirkuszművészet eszközeivel

A Fővárosi Nagycirkusz tíz éve szervez pedagógiai programokat iskolás gyerekek számára, foglalkozásaikon pedig élményszerűen fejlesztik a gyerekek képességeit, tudását. Sándor Andrással a cirkuszpedagógia jelentőségéről, eredményeiről és jövőjéről beszélgettünk.
Plusz hír

Átadták a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjait

A 2025-ben immár 31. alkalommal megrendezett Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatra idén rekordszámú pályamű érkezett, 102 alkotó 409 munkája. A népi kézművesség egyik legrangosabb szakmai eseményének számító megmérettetés kiemelkedő színvonalon zajlott.