Az All I Want for Christmas is You az egyik legtöbbet játszott karácsonyi dal, és kétségkívül az egyetlen ikonikussá vált karácsonyi sláger az utóbbi húsz évből. Az ünnep globális kulturális esemény lett, amely összeköti az egész világot, mindenhol, Amerikától Magyarországig mindenki a Reszkessetek betörőket és a Die Hardot nézi a tévében. És ugyanazokat a dalokat hallgatjuk (vagy legalábbis halljuk itt-ott), mint mindenki, szerte a világon. Rudolph the Rednose Raindeer (1949), Let It Snow (1945), Have Yourself A Merry Little Christmas (1944) – ezek a dalok hamisítatlanul „karácsonyinak” hangzanak, és Mariah Carey dala remekül illik a listába. De mi a titkos összetevő?
Christmas (Baby Please Come Home)
1963-ban Phil Spector kiadta a A Christmas Gift For You című lemezt, és a legendás producer és dalszerző megteremtette a karácsonyi dalok sztenderdjét.
„Ha megnézzük Mariah Carey dalát, észrevehetjük, hogy szinte egy stílustanulmány Phil Spector karácsonyi albumához” – mondja Adam Ragusea újságíró. – „Azt hiszem, a Christmas (Baby Please Come Home) című dalát próbálja imitálni.” És valóban, érdemes meghallgatni, milyen hasonlóan épül fel a két dal bevezetője (intrója).
Bill Cosby - White Christmas
Ha egy közelebbi pillantást vetünk Mariah Carey dalának harmóniáira, még egy trükkre bukkanunk. Irving Berlin 1942-es White Christmas című slágerében, amelyet Bing Cosby énekelt, ugyanolyan jazzes akkordok szerepelnek, mint Careynél. A pop és a rock ugyanis alig használ többet 3-4 akkordnál, de a jazz sokkal változatosabb – nem csoda, hogy egy-egy, a jazz harmóniavilágából kölcsönzött hangzat a legegyszerűbb popdalt is fel tudja dobni. Van egy akkord Mariah Carey verzéjében (0:20-nál, aztán 1:06-nál: „...underneath the Christmas tree”), amely Bing Cosbynál is felbukkan (a mellékelt videóban 0:40-nél),
amely C-dúrban így néz ki:
A félszűkített szeptimakkord (a violinkulcsot kérjük odaképzelni)
Irving Berlin és Mariah Carey harmóniamenete nagyjából azonos, az utóbbi hiper dúr szeptimakkordot (C-E-G-H) használ a domináns szeptim (C-E-G-B) helyett. A négyakkordos verze negyedik akkordja viszont mindkét esetben a félszűkített szeptimakkord, amely igazi 20. századi, jazzes hatással bír.
A kérdés már csak az, hogy azért tűnik ez a hangzat karácsonyinak, mert a puha, meleg hangzása akaratlanul is a bejglit és a pattogó kandallót juttatja eszünkbe, vagy azért, mert kisgyerekkorunktól kezdve hasonlóan megkomponált karácsnyi dalokat hallgatunk.
(via Vox)
hírlevél
