A pazarlás visszaszorítása az élelmiszer-termelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogyan lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszer-maradékok újrahasznosítását.
Mindez azért fontos, mert világszerte az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint.
A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka.
A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszer-ellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.
Az élelmiszer-pazarlás akkor következik be, amikor olyan étel kerül a szemétbe, amelynek a hulladékká válása elkerülhető lehetett volna. Példaként a lejárt szavatosságú ételeket és a kidobott ételmaradékokat említették. A fejlett országokban egy emberre vetítve 105 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában 8 kilogramm.
Karácsonyi ebéd
Magyarországról megjegyezték, hogy becslések szerint az országban 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016-os és 2019-es élelmiszer-hulladék felmérése szerint az országban egy átlagos lakos évente csaknem 68 kilogramm, illetve 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt. A kidobott élelmiszerek 48,8 százalékánál elkerülhető lett volna a pazarlás.
Így évente egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszer-hulladék keletkezik az országban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna, ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. Az élelmiszer-pazarlásnak jelentős az ökológiai és vízlábnyoma, ezért a pazarlás csökkentésével nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.
Az ünnepek (húsvét és a karácsony) alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges.
Az élelmiszer-pazarlás mérséklése a fogyasztói tudatosság növelésével, a vásárlás és tárolás megszervezésével, illetve a gyermekkori neveléssel ösztönözhető a leginkább. De emellett az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében.
hírlevél
