Plusz

„Evolúciós léptékben még gyerekek vagyunk” – Interjú Csányi Vilmossal

A kultúra evolúciója
2018.07.28. 09:50
Ajánlom
Csányi Vilmos biológus, etológus régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. A KULT50 magazinban olvasható interjúban arról is beszélt, mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen, és veszélyeztetheti-e az emberiséget a mesterséges intelligencia fejlődése.

Részlet a 2018-as KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Az állatoknak is van kultúrájuk? S ha igen, miben különbözik az emberétől?

Állatok is képesek tanult viselkedésre, és vannak olyan fajok – például madarak, ragadozó bálnák –, amelyek ezt generációról generációra át is adják egymásnak. Ezt lehet kultúrának nevezni, de szerintem rossz a szóhasználat. Igazi kultúrája csak az embernek van. A kultúra a legfőbb közösségteremtő erő. Alapfeltétele, hogy az egyedek meg tudják osztani egymással a gondolataikat jelek és a nyelv segítségével. Egy közösségnek saját hiedelemvilága, értékrendje, hagyományai vannak. A kultúrától függ, mit tartunk jónak vagy rossznak, milyen tárgyi környezetet hozunk létre. Az állat az őt körülvevő természethez alkalmazkodik, míg az ember új világokat teremt.

Például a csimpánz és az ember genetikai állománya 99,4 százalékban megegyezik. Ami arra utal: a köztünk lévő fejlettségi különbségnek nem elsősorban genetikai oka van. Hanem kulturális?

Mielőtt válaszolnék erre, tisztázzunk valamit! Mi, biológusok a fajok közötti eltéréseket nem fejlődésnek tekintjük, hanem változásnak. Az ember hajlamos lenézni az állatokat és azt gondolni, ő maga annyival magasabb rendű. Pedig csak más mechanizmusok alapján működünk.

A Földön az emberi intelligencián kívül még sokféle intelligencia van, amely akár gondolatok nélkül is tökéletes.

A növények nagyszerűen alkalmazkodnak a környezetükhöz, s csomó olyan dolgot „tudnak”, például fotoszintetizálni, amit mi nem. És nem csak az ember az egyetlen gondolkodó lény. 2012-ben Cambridge-ben rendeztek egy nagy neurológiai konferenciát, ahol kimondták: véget kell vetni annak a behaviorista felfogásnak, amely szerint az állat olyan, mint egy gép, csupán ingerekre reagál. Ez nem igaz. Minden állat gondolkodik. Egy rovarnak is eszébe jut öt-tízféle dolog, és ezeket a környezeti tényezők hatására válogatja. Az egérnek sokféle gondolata lehet, és ami a legfontosabb, tanulás révén módosíthatja azokat.

Csanyi2_foto_kaszas_tamas-150711.jpg

Csányi Vilmos (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mi mindenen gondolkodnak az állatok?

Például azon, hogyan ejtsék el a zsákmányt. Meglátják a prédát, és levadásszák. A begyakorlott viselkedések automatizmusként működnek, de ez az embernél is így van. Autóvezetés közben nem kell minden egyes mozdulatot újragondolni. A csimpánz agya körülbelül egyharmada az emberének, azzal már rengeteg mindenről lehet gondolkodni. Visszatérve a kérdésére: a csimpánz és az ember közötti kis genetikai eltérés is elég ahhoz, hogy nagy változásokat idézzen elő. Ám a két faj különbözőségének okai elsősorban a kulturális evolúció más-más irányaira vezethetők vissza.

A csimpánzok lényegében ugyanúgy élnek, mint évezredekkel ezelőtt. Megtörténhet, hogy egyszer majd az ő kulturális evolúciójuk is „beindul”? Mint A majmok bolygója című filmben: az emberiség nagy része kipusztul, és kifejlődik a szuperintelligens majomtársadalom.

Egy állatfaj átlagos életideje a bioszférában 10-12 millió év. A csimpánzok körülbelül 6,5 millió éve léteznek. Az emberi élet kezdetét vitatják a tudósok: van, aki néhány százezer évre teszi, mások 1-2 millió évre.

De evolúciós léptékben mi még gyerekek vagyunk.

 

Vagyis a fajok jövőjét nem lehet prognosztizálni?

Az etológusok nem feltételezik, hogy előre kiszámítható irányba fejlődünk. A világ most olyan, amilyen, aztán egyszer csak történhet valami, amitől minden kicsit megváltozik. Ez nem tervezhető folyamat. Az ember valóban gyorsabban kezdett el változni, ám ennek az az elsődleges oka, hogy nem tudta szabályozni a létszámát. Szeretjük ezt haladásnak nevezni, pedig csak annyi történt, hogy kezdtünk túl sokan lenni. Ebben alapvetően különbözünk más fajoktól. Minden állatnak van egy úgynevezett ökológiai fülkéje, vagyis egy adott környezete, amelyben életképes. Az állatok nem váltogathatják szabadon az életterüket a bioszférában. Az ember viszont hordozni tudja a saját ökológiai fülkéjét, és akár a jégmezőkön vagy a sivatagban is kialakíthat civilizációkat. De ahhoz, hogy a Homo sapiens az egyre nagyobb létszámú csoportjaiból közösségeket teremtsen, rengeteg apró genetikai módosulás is kellett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.
Vizuál

85 évesen is filmet forgat Sophia Loren

Születésnapját ünnepli az olasz film egyik legnagyobb sztárja, akit szókimondó, határozott nőként ismerünk a filmvásznon. Sophia Loren hatvanéves karrierje mögött egy fegyelmezett, tudatos nő áll.
Klasszikus

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.
Színház

Tematikus sétaútvonalaink a Színházak Éjszakájára

Szubjektív ajánlónkban a játékosságot kerestük. Harmincnégy színház programjai közül választottunk ki néhányat, a színészmesterség foglalkozásoktól a nyilvános próbákon és improvizációs játékokon át a kulisszajárásokig.
Zenés színház

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

„Milyen isteni a mában élni!” – Két hét múlva indul a CAFe Budapest

A kortárs művészet hazai és nemzetközi sztárjaival, ősbemutatókkal és formabontó köztéri programokkal színesíti a főváros kulturális életét a CAFe Budapest október 4. és 20. között.
Plusz videó

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.
Plusz ajánló

Milyen lesz a Nem félünk a farkastól Miskolcon?

Ez is kiderül a Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásából szeptember 21-én a 92.1-en. A műsorban interjú hallható Juhász Annával, Papp Tímeával és Székely Krisztával.
Plusz lemez

Best of Hofi címmel jelent meg lemez a Hungarotonnál

A legendás magyar humorista egész pályáját átfogja ez a páratlan, kétlemezes válogatás.
Plusz hír

A kultúrafogyasztásra nevelné a gyerekeket a Lázár Ervin Program

Az Emmi idén elindított programja minden általános iskolás számára biztosítja, hogy eljuthasson kulturális intézményekbe.