Plusz

„Evolúciós léptékben még gyerekek vagyunk” – Interjú Csányi Vilmossal

A kultúra evolúciója
2018.07.28. 09:50
Ajánlom
Csányi Vilmos biológus, etológus régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. A KULT50 magazinban olvasható interjúban arról is beszélt, mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen, és veszélyeztetheti-e az emberiséget a mesterséges intelligencia fejlődése.

Részlet a 2018-as KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Az állatoknak is van kultúrájuk? S ha igen, miben különbözik az emberétől?

Állatok is képesek tanult viselkedésre, és vannak olyan fajok – például madarak, ragadozó bálnák –, amelyek ezt generációról generációra át is adják egymásnak. Ezt lehet kultúrának nevezni, de szerintem rossz a szóhasználat. Igazi kultúrája csak az embernek van. A kultúra a legfőbb közösségteremtő erő. Alapfeltétele, hogy az egyedek meg tudják osztani egymással a gondolataikat jelek és a nyelv segítségével. Egy közösségnek saját hiedelemvilága, értékrendje, hagyományai vannak. A kultúrától függ, mit tartunk jónak vagy rossznak, milyen tárgyi környezetet hozunk létre. Az állat az őt körülvevő természethez alkalmazkodik, míg az ember új világokat teremt.

Például a csimpánz és az ember genetikai állománya 99,4 százalékban megegyezik. Ami arra utal: a köztünk lévő fejlettségi különbségnek nem elsősorban genetikai oka van. Hanem kulturális?

Mielőtt válaszolnék erre, tisztázzunk valamit! Mi, biológusok a fajok közötti eltéréseket nem fejlődésnek tekintjük, hanem változásnak. Az ember hajlamos lenézni az állatokat és azt gondolni, ő maga annyival magasabb rendű. Pedig csak más mechanizmusok alapján működünk.

A Földön az emberi intelligencián kívül még sokféle intelligencia van, amely akár gondolatok nélkül is tökéletes.

A növények nagyszerűen alkalmazkodnak a környezetükhöz, s csomó olyan dolgot „tudnak”, például fotoszintetizálni, amit mi nem. És nem csak az ember az egyetlen gondolkodó lény. 2012-ben Cambridge-ben rendeztek egy nagy neurológiai konferenciát, ahol kimondták: véget kell vetni annak a behaviorista felfogásnak, amely szerint az állat olyan, mint egy gép, csupán ingerekre reagál. Ez nem igaz. Minden állat gondolkodik. Egy rovarnak is eszébe jut öt-tízféle dolog, és ezeket a környezeti tényezők hatására válogatja. Az egérnek sokféle gondolata lehet, és ami a legfontosabb, tanulás révén módosíthatja azokat.

Csanyi2_foto_kaszas_tamas-150711.jpg

Csányi Vilmos (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mi mindenen gondolkodnak az állatok?

Például azon, hogyan ejtsék el a zsákmányt. Meglátják a prédát, és levadásszák. A begyakorlott viselkedések automatizmusként működnek, de ez az embernél is így van. Autóvezetés közben nem kell minden egyes mozdulatot újragondolni. A csimpánz agya körülbelül egyharmada az emberének, azzal már rengeteg mindenről lehet gondolkodni. Visszatérve a kérdésére: a csimpánz és az ember közötti kis genetikai eltérés is elég ahhoz, hogy nagy változásokat idézzen elő. Ám a két faj különbözőségének okai elsősorban a kulturális evolúció más-más irányaira vezethetők vissza.

A csimpánzok lényegében ugyanúgy élnek, mint évezredekkel ezelőtt. Megtörténhet, hogy egyszer majd az ő kulturális evolúciójuk is „beindul”? Mint A majmok bolygója című filmben: az emberiség nagy része kipusztul, és kifejlődik a szuperintelligens majomtársadalom.

Egy állatfaj átlagos életideje a bioszférában 10-12 millió év. A csimpánzok körülbelül 6,5 millió éve léteznek. Az emberi élet kezdetét vitatják a tudósok: van, aki néhány százezer évre teszi, mások 1-2 millió évre.

De evolúciós léptékben mi még gyerekek vagyunk.

 

Vagyis a fajok jövőjét nem lehet prognosztizálni?

Az etológusok nem feltételezik, hogy előre kiszámítható irányba fejlődünk. A világ most olyan, amilyen, aztán egyszer csak történhet valami, amitől minden kicsit megváltozik. Ez nem tervezhető folyamat. Az ember valóban gyorsabban kezdett el változni, ám ennek az az elsődleges oka, hogy nem tudta szabályozni a létszámát. Szeretjük ezt haladásnak nevezni, pedig csak annyi történt, hogy kezdtünk túl sokan lenni. Ebben alapvetően különbözünk más fajoktól. Minden állatnak van egy úgynevezett ökológiai fülkéje, vagyis egy adott környezete, amelyben életképes. Az állatok nem váltogathatják szabadon az életterüket a bioszférában. Az ember viszont hordozni tudja a saját ökológiai fülkéjét, és akár a jégmezőkön vagy a sivatagban is kialakíthat civilizációkat. De ahhoz, hogy a Homo sapiens az egyre nagyobb létszámú csoportjaiból közösségeket teremtsen, rengeteg apró genetikai módosulás is kellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Zenés színház

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.