Plusz

„Evolúciós léptékben még gyerekek vagyunk” – Interjú Csányi Vilmossal

A kultúra evolúciója
2018.07.28. 09:50
Ajánlom
Csányi Vilmos biológus, etológus régóta kutatja az állati és emberi viselkedés összefüggéseit, valamint a kulturális evolúció jelenségét. A KULT50 magazinban olvasható interjúban arról is beszélt, mi az oka, hogy a majmok életmódja évezredek óta nem változik, a miénk viszont igen, és veszélyeztetheti-e az emberiséget a mesterséges intelligencia fejlődése.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent interjúból.

Az állatoknak is van kultúrájuk? S ha igen, miben különbözik az emberétől?

Állatok is képesek tanult viselkedésre, és vannak olyan fajok – például madarak, ragadozó bálnák –, amelyek ezt generációról generációra át is adják egymásnak. Ezt lehet kultúrának nevezni, de szerintem rossz a szóhasználat. Igazi kultúrája csak az embernek van. A kultúra a legfőbb közösségteremtő erő. Alapfeltétele, hogy az egyedek meg tudják osztani egymással a gondolataikat jelek és a nyelv segítségével. Egy közösségnek saját hiedelemvilága, értékrendje, hagyományai vannak. A kultúrától függ, mit tartunk jónak vagy rossznak, milyen tárgyi környezetet hozunk létre. Az állat az őt körülvevő természethez alkalmazkodik, míg az ember új világokat teremt.

Például a csimpánz és az ember genetikai állománya 99,4 százalékban megegyezik. Ami arra utal: a köztünk lévő fejlettségi különbségnek nem elsősorban genetikai oka van. Hanem kulturális?

Mielőtt válaszolnék erre, tisztázzunk valamit! Mi, biológusok a fajok közötti eltéréseket nem fejlődésnek tekintjük, hanem változásnak. Az ember hajlamos lenézni az állatokat és azt gondolni, ő maga annyival magasabb rendű. Pedig csak más mechanizmusok alapján működünk.

A Földön az emberi intelligencián kívül még sokféle intelligencia van, amely akár gondolatok nélkül is tökéletes.

A növények nagyszerűen alkalmazkodnak a környezetükhöz, s csomó olyan dolgot „tudnak”, például fotoszintetizálni, amit mi nem. És nem csak az ember az egyetlen gondolkodó lény. 2012-ben Cambridge-ben rendeztek egy nagy neurológiai konferenciát, ahol kimondták: véget kell vetni annak a behaviorista felfogásnak, amely szerint az állat olyan, mint egy gép, csupán ingerekre reagál. Ez nem igaz. Minden állat gondolkodik. Egy rovarnak is eszébe jut öt-tízféle dolog, és ezeket a környezeti tényezők hatására válogatja. Az egérnek sokféle gondolata lehet, és ami a legfontosabb, tanulás révén módosíthatja azokat.

Csanyi2_foto_kaszas_tamas-150711.jpg

Csányi Vilmos (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mi mindenen gondolkodnak az állatok?

Például azon, hogyan ejtsék el a zsákmányt. Meglátják a prédát, és levadásszák. A begyakorlott viselkedések automatizmusként működnek, de ez az embernél is így van. Autóvezetés közben nem kell minden egyes mozdulatot újragondolni. A csimpánz agya körülbelül egyharmada az emberének, azzal már rengeteg mindenről lehet gondolkodni. Visszatérve a kérdésére: a csimpánz és az ember közötti kis genetikai eltérés is elég ahhoz, hogy nagy változásokat idézzen elő. Ám a két faj különbözőségének okai elsősorban a kulturális evolúció más-más irányaira vezethetők vissza.

A csimpánzok lényegében ugyanúgy élnek, mint évezredekkel ezelőtt. Megtörténhet, hogy egyszer majd az ő kulturális evolúciójuk is „beindul”? Mint A majmok bolygója című filmben: az emberiség nagy része kipusztul, és kifejlődik a szuperintelligens majomtársadalom.

Egy állatfaj átlagos életideje a bioszférában 10-12 millió év. A csimpánzok körülbelül 6,5 millió éve léteznek. Az emberi élet kezdetét vitatják a tudósok: van, aki néhány százezer évre teszi, mások 1-2 millió évre.

De evolúciós léptékben mi még gyerekek vagyunk.

Vagyis a fajok jövőjét nem lehet prognosztizálni?

Az etológusok nem feltételezik, hogy előre kiszámítható irányba fejlődünk. A világ most olyan, amilyen, aztán egyszer csak történhet valami, amitől minden kicsit megváltozik. Ez nem tervezhető folyamat. Az ember valóban gyorsabban kezdett el változni, ám ennek az az elsődleges oka, hogy nem tudta szabályozni a létszámát. Szeretjük ezt haladásnak nevezni, pedig csak annyi történt, hogy kezdtünk túl sokan lenni. Ebben alapvetően különbözünk más fajoktól. Minden állatnak van egy úgynevezett ökológiai fülkéje, vagyis egy adott környezete, amelyben életképes. Az állatok nem váltogathatják szabadon az életterüket a bioszférában. Az ember viszont hordozni tudja a saját ökológiai fülkéjét, és akár a jégmezőkön vagy a sivatagban is kialakíthat civilizációkat. De ahhoz, hogy a Homo sapiens az egyre nagyobb létszámú csoportjaiból közösségeket teremtsen, rengeteg apró genetikai módosulás is kellett.

DSC_3243-144903.jpg

A KULT50 magazin 2018-as száma

Az interjú további részében Csányi Vilmos kifejti, mi kellett ahhoz, hogy az emberiség bonyolult társadalmi rendszereket hozhasson létre, miért van szükségünk hiedelmekre, illetve milyen negatív társadalmi következményei vannak a közösségek eltűnésének, és kompenzálhatja-e ezt a kultúra.

A teljes beszélgetés a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Plusz magazin

John Cage csendzenéjét pop- és rockegyüttesek dolgozták föl

A 20. századi kortárs zene kiemelkedő szerzője 4'33" című műve előtt tiszteleg a londoni Mute kiadó. A legendás csendzenét a Depeche Mode, a New Order, a Laibach, Moby és mások adják elő.
Plusz ajánló

A boldogtalan családok írója - Ámosz Oz-ra emlékezünk a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának január 19-i adásában a Retikül Irodalmi Szalon munkatársával, Takács Andreával a közelmúltban elhunyt íróról, Ámosz Ozról is beszélgetünk.
Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?
Plusz kína

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.