Plusz

Ez a böhöm gépezet a világ első szintetizátora

2018.02.14. 10:15
Ajánlom
Az 1938-as orosz ANS-szintetizátor még ma is működik, és azt bizonyítja, hogy az esztelen szovjet modernizációs törekvések jártak szép eredményekkel is.

Ki találta fel a szintetizátort?

A legtöbben egyetértenek azzal, hogy Jevgenyij Murzsin behemót ANS-szintetizátora tekinthető az első ilyen hangszernek, amelyet közvetlenül azután építettek, hogy elkészült az első – szintén szovjet gyártmányú – elektromos gitár. Hogy mikor volt ez? A hangszert 1938-ban tervezték, és húsz évvel később fejezték be az építését.

A Szovjetunió hangmérnöke és hangszertervezői különleges korban éltek, amelyben egyszerre volt jelen a nyomor, a maradiság és a szovjet fejlődésideál utópisztikus, esztelen száguldása. Ez a kettőség pedig meglepő módon termékenyen hatott ezekre a szakemberekre.

Az ANS szintetizátor

Az ANS szintetizátor

A kor egyik fontos találmánya a már említett Jevgenyiv Murzsin monstrum hangszere, az ANS szintetizátor, amely híd volt a modern nyugati típusok, például a Beatles-felvételeken is szereplő Moog felé. Ez volt a világ első polifonikus szintetizátora, ezen szólalt meg például Tarkovszkij 1973-as Solaris című filmjének zenéje, és sok szovjet zeneszerző használta, köztük Alfred Schnittke és Sofia Gubaidulina. Működésének alapja a moziművészetben használt graphic sound recording volt, amely egy filmszalagon rögzített hangsávot jelentett, ezt játszotta vissza a hangszer. De kiről kapta a szintetizátor a nevét?

Nem másról, mint a legnagyobb orosz misztikusról, akinek merész és vad zenei fantáziája messze meghaladta bármely szintetizátorét, és ha még élt volna a Szovjetunió idejében, bizonnyal örömmel ült volna a hangszerhez.

Az ANS mozaikszó Alexander Nyikolajevics Szkrjabint jelöli,

a Misztérium című mű zeneszerzőjét. „A zenét a gondolat élteti” – vallotta a komponista. A szintetizátor így az 50-es években a zeneszerző egykori házába került, amelynek emeletén egy elektromos zenei stúdió működött. Az eredeti modell már nincs meg, de egy replika évekig volt a Theremin Központban, ma pedig a Glinka Múzeumban, Moszkvában.

 (via eletrobeat.net, russkiymir.ru, Wiki)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Színház

Bejelentették a Katona József Színház jövőre tervezett bemutatóit

Az évadzáró társulati ülésen átadták a színház díjait és bejelentették a jövő évadra tervezett nyolc bemutatót, amelyek közt Elfriede Jelinek, Michael Haneke, Katona József, Molière, Ryszard Kapuściński, Racine, Térey János és Csokonai Vitéz Mihály műve is helyet kap.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz videó

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.
Plusz videó

Így készült a Partitúra Zala-megyei adása

Tévétorony, bivalyfarm, Bezeréd - a zalai dombok alatt kalandozik a Partitúra, werkvideó-sorozatunkban bepillantunk a kulisszák mögé. Ezúttal Zala-megyébe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát. 
Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala-megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével.