Plusz

Ezek egy összeomlani készülő civilizáció jelei

2017.04.26. 11:59
Ajánlom
A maják, a Római Biradalom vagy Angkor - egykori virágzó civilizációk, amelyek összeomlottak és mára eltűntek. De mi a közös bennük?

Fejlett kultúra, gazdag hagyományok, impozáns és szemet gyönyörködtető építészeti és egyéb műremekek - és az elkerülhetetlen pusztulás. Mindegyik ókori nagy civilizációra jellemzőek ezek a majáktól kezdve a Római Birodalmon át az inkákig és az etruszkokig. A kutatókat mai napig foglalkoztatja a kérdés, egy egykor virágzó civilizáció hogyan tűnhet el szinte teljes egészében a föld színéről. Persze minden kultúrával kapcsolatban felállítottak már elméleteket és tudunk tényeket, de a hanyatlással kapcsolatban mindig akadnak rejtélyek is.

A Bloomberg Odd Lots podcast-sorozatában ezúttal egy Arthur Demarest nevű professzorral beszélgettek az újságírók - ő a Vanderbilt Egyetem kutatója, szakterülete pedig a civilizációk hanyatlása. Az interjúban felvázolta, a régmúlt tapasztalatai alapján milyen jelei vannak egy kultúra hanyatlásának.

GettyImages-3360573

GettyImages-3360573 (Fotó/Forrás: Three Lions / Getty Images Hungary)

A történelem azt mutatja, előbb-utóbb minden civilizáció összeomlik, főleg a komplexebbek - gondoljunk csak a Római Birodalom fél világot magába olvasztó óriási gépezetére. Később ez lett a Birodalom veszte is: túlságosan nagy volt, eltérő népekkel és akaratokkal, mindezek kordában tartása pedig felőrölte a gazdaságot. Demarest szerint ez egy általános jelenség:

egy civilizáció rendszerint amiatt bukik el, ami naggyá tette.

Vagyis az általános jellemzői és karakterisztikái falják fel később a kultúrákat.

A majákról mindenkinek a kísérteties és gyönyörű, dzsungelmélyi elveszett városok jutnak először eszébe: virágzó kultúrát építettek a legmostohább körülmények között. Épp ez volt a vesztük is: a klasszikus elmélet szerint a túlnépesedés és az erdőirtás miatt hanyatlottak le. Demarest szerint ez a trópusi erdőkben jellemző éghajlat és környezeti viszonyok alapvetően nem kedveznek az ott élőknek, épp ezért civilizációknak nem is kellett volna létezniük itt: kevés a megművelésre alkalmas terület és a termőföld is túlzottan vékony itt. Ők mégis sikeresen adaptálták rendszerüket és társadalmukat a környezethez. Sőt, túl sikeresen is, ez okozta a vesztüket.

Egy civilizáció bukása azonban nem olyan látványosan megy végbe, ahogy azt gondolnánk: nem omlanak össze hirtelen az épületek és dől össze minden.

Épp ellenkezőleg: Demarest szerint egy kultúra úgy hanyatlik le, hogy kívülről azt hihetnénk, minden a legnagyobb rendben van. Sőt, akár azt is gondolhatnánk, valójában virágzik egy civilizáció: nagy ünnepségeket tartanak, templomokat, épületeket építenek, fokozzák a kiadásokat.

Ez a civilizációk bukásának másik közös jellemzője. A majáknál például a király minden és mindenki felett uralkodott: nemcsak a népek de az egyház vezetője is volt, ő beszélt az ünnepségeket és ő volt a labdajátékok feje is. Épp ezért ha valami baj történt, rossz volt a termés vagy tornádó pusztított, azért is őt tartották felelősnek. Így volt ez akkor is, amikor a civilizáció elkezdett recsegni-ropogni: a királynak valamit tennie kellett.

Machu Picchu

Machu Picchu (Fotó/Forrás: Brent Stirton / Getty Images Hungary)

Ilyenkor pedig rendszerint az uralkodók fokozzák az addig hozott rendelkezéseiket: még nagyobb kiadások, még nagyobb építtetések.

A maja vagy az angkor birodalomban a vallási szertartások, a rituálék, a hatalmas templomok egyfajta összetartó kapocsként működtek, ezek formálták a kultúrát. Az uralkodók vész esetén tehát szintén ezekhez nyúltak: úgy gondolták, úgy engesztelhetik ki az isteneket és hozhatnak megnyugvást a népnek, ha még több és még nagyobb szertartást rendeznek, még többet áldoznak ezekre az összejövetelekre, még több templomot húznak fel. Ezzel persze tovább gyengítették a gazdaságot, így a birodalmat is, ami végül össze is omlott.

Demarest szerint ez a magatartás ma is jellemző, nemcsak a politikusokra, hanem a cégvezetőkre is.

Baj esetén a rövid távú gondolkodás kerül előtérbe, mert a vezetők ragaszkodnak a hatalmukhoz

Ez viszont kontrapoduktív és csak még mélyebb válságot idéz elő. Nem nehéz párhuzamot vonni az egykori maja uralkodók őrült intézkedései és a mai ész nélküli stadionépítési hullám között sem. De ez a magatartás magyarázza a különböző szektorokban, (mint az ingatlanok, vagy a tech-szféra) létrejövő, kipukkadt, vagy épp kipukkanásra váró buborékokat sem.

Arra, hogy egy hanyatló kultúra mennyire vonzónak is tűnhet kívülről, Demarest a reneszánszot hozza fel példának. Ebben a korban a státuszharc volt az uralkodó: őrült versengés folyt, ki tud szebb és nagyobb templomot, kastélyt építtetni, ki támogat nagyobb és híresebb alkotókat. A művészettörténet legmaradandóbb művei közül nem egy ekkor született, mégis, a saját presztízsét őrült kiadásokkal fenntartani igyekvő uralkodói réteg már egy hanyatló civilizáció jele volt.

Bill Gates nemrégiben úgy fogalmazott: ez a legnagyszerűbb kor a történelmünk során.

Demarest szerint pont az ilyen kijelentések jelezhetik, hogy jelenleg is a szakadék szélén, egy kipukkadni készülő buborékban élünk. A maják, vagy a reneszánsz kor embere is ugyanezt gondolhatták, hiszen a külsőségeket tekintve alig akadt káprázatosabb, mint az ő városaik. A rendszer azonban már omladozott, a bukás pedig akár meglepően hamar bekövetkezhet: a maja kultúra 780-790 körül virágzott, 810-re pedig már le is áldozott.

GettyImages-3322409

GettyImages-3322409 (Fotó/Forrás: Edwin Karmiol / Getty Images Hungary)

Demarest szerint a megoldás a bukás ellen a hipokoherencia lehet: egyre összefonódóbb társadalom, ami az élet minden területén egymásra épül és egymást segíti. Az internet, a kommunikációs eszközök, a globális piac mind ezt segítheti, és ez a nyugati jóléti államok alapja is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.