Plusz

Ezek egy összeomlani készülő civilizáció jelei

2017.04.26. 11:59
Ajánlom
A maják, a Római Biradalom vagy Angkor - egykori virágzó civilizációk, amelyek összeomlottak és mára eltűntek. De mi a közös bennük?

Fejlett kultúra, gazdag hagyományok, impozáns és szemet gyönyörködtető építészeti és egyéb műremekek - és az elkerülhetetlen pusztulás. Mindegyik ókori nagy civilizációra jellemzőek ezek a majáktól kezdve a Római Birodalmon át az inkákig és az etruszkokig. A kutatókat mai napig foglalkoztatja a kérdés, egy egykor virágzó civilizáció hogyan tűnhet el szinte teljes egészében a föld színéről. Persze minden kultúrával kapcsolatban felállítottak már elméleteket és tudunk tényeket, de a hanyatlással kapcsolatban mindig akadnak rejtélyek is.

A Bloomberg Odd Lots podcast-sorozatában ezúttal egy Arthur Demarest nevű professzorral beszélgettek az újságírók - ő a Vanderbilt Egyetem kutatója, szakterülete pedig a civilizációk hanyatlása. Az interjúban felvázolta, a régmúlt tapasztalatai alapján milyen jelei vannak egy kultúra hanyatlásának.

GettyImages-3360573

GettyImages-3360573 (Fotó/Forrás: Three Lions / Getty Images Hungary)

A történelem azt mutatja, előbb-utóbb minden civilizáció összeomlik, főleg a komplexebbek - gondoljunk csak a Római Birodalom fél világot magába olvasztó óriási gépezetére. Később ez lett a Birodalom veszte is: túlságosan nagy volt, eltérő népekkel és akaratokkal, mindezek kordában tartása pedig felőrölte a gazdaságot. Demarest szerint ez egy általános jelenség:

egy civilizáció rendszerint amiatt bukik el, ami naggyá tette.

Vagyis az általános jellemzői és karakterisztikái falják fel később a kultúrákat.

A majákról mindenkinek a kísérteties és gyönyörű, dzsungelmélyi elveszett városok jutnak először eszébe: virágzó kultúrát építettek a legmostohább körülmények között. Épp ez volt a vesztük is: a klasszikus elmélet szerint a túlnépesedés és az erdőirtás miatt hanyatlottak le. Demarest szerint ez a trópusi erdőkben jellemző éghajlat és környezeti viszonyok alapvetően nem kedveznek az ott élőknek, épp ezért civilizációknak nem is kellett volna létezniük itt: kevés a megművelésre alkalmas terület és a termőföld is túlzottan vékony itt. Ők mégis sikeresen adaptálták rendszerüket és társadalmukat a környezethez. Sőt, túl sikeresen is, ez okozta a vesztüket.

Egy civilizáció bukása azonban nem olyan látványosan megy végbe, ahogy azt gondolnánk: nem omlanak össze hirtelen az épületek és dől össze minden.

Épp ellenkezőleg: Demarest szerint egy kultúra úgy hanyatlik le, hogy kívülről azt hihetnénk, minden a legnagyobb rendben van. Sőt, akár azt is gondolhatnánk, valójában virágzik egy civilizáció: nagy ünnepségeket tartanak, templomokat, épületeket építenek, fokozzák a kiadásokat.

Ez a civilizációk bukásának másik közös jellemzője. A majáknál például a király minden és mindenki felett uralkodott: nemcsak a népek de az egyház vezetője is volt, ő beszélt az ünnepségeket és ő volt a labdajátékok feje is. Épp ezért ha valami baj történt, rossz volt a termés vagy tornádó pusztított, azért is őt tartották felelősnek. Így volt ez akkor is, amikor a civilizáció elkezdett recsegni-ropogni: a királynak valamit tennie kellett.

Machu Picchu

Machu Picchu (Fotó/Forrás: Brent Stirton / Getty Images Hungary)

Ilyenkor pedig rendszerint az uralkodók fokozzák az addig hozott rendelkezéseiket: még nagyobb kiadások, még nagyobb építtetések.

A maja vagy az angkor birodalomban a vallási szertartások, a rituálék, a hatalmas templomok egyfajta összetartó kapocsként működtek, ezek formálták a kultúrát. Az uralkodók vész esetén tehát szintén ezekhez nyúltak: úgy gondolták, úgy engesztelhetik ki az isteneket és hozhatnak megnyugvást a népnek, ha még több és még nagyobb szertartást rendeznek, még többet áldoznak ezekre az összejövetelekre, még több templomot húznak fel. Ezzel persze tovább gyengítették a gazdaságot, így a birodalmat is, ami végül össze is omlott.

Demarest szerint ez a magatartás ma is jellemző, nemcsak a politikusokra, hanem a cégvezetőkre is.

Baj esetén a rövid távú gondolkodás kerül előtérbe, mert a vezetők ragaszkodnak a hatalmukhoz

Ez viszont kontrapoduktív és csak még mélyebb válságot idéz elő. Nem nehéz párhuzamot vonni az egykori maja uralkodók őrült intézkedései és a mai ész nélküli stadionépítési hullám között sem. De ez a magatartás magyarázza a különböző szektorokban, (mint az ingatlanok, vagy a tech-szféra) létrejövő, kipukkadt, vagy épp kipukkanásra váró buborékokat sem.

Arra, hogy egy hanyatló kultúra mennyire vonzónak is tűnhet kívülről, Demarest a reneszánszot hozza fel példának. Ebben a korban a státuszharc volt az uralkodó: őrült versengés folyt, ki tud szebb és nagyobb templomot, kastélyt építtetni, ki támogat nagyobb és híresebb alkotókat. A művészettörténet legmaradandóbb művei közül nem egy ekkor született, mégis, a saját presztízsét őrült kiadásokkal fenntartani igyekvő uralkodói réteg már egy hanyatló civilizáció jele volt.

Bill Gates nemrégiben úgy fogalmazott: ez a legnagyszerűbb kor a történelmünk során.

Demarest szerint pont az ilyen kijelentések jelezhetik, hogy jelenleg is a szakadék szélén, egy kipukkadni készülő buborékban élünk. A maják, vagy a reneszánsz kor embere is ugyanezt gondolhatták, hiszen a külsőségeket tekintve alig akadt káprázatosabb, mint az ő városaik. A rendszer azonban már omladozott, a bukás pedig akár meglepően hamar bekövetkezhet: a maja kultúra 780-790 körül virágzott, 810-re pedig már le is áldozott.

GettyImages-3322409

GettyImages-3322409 (Fotó/Forrás: Edwin Karmiol / Getty Images Hungary)

Demarest szerint a megoldás a bukás ellen a hipokoherencia lehet: egyre összefonódóbb társadalom, ami az élet minden területén egymásra épül és egymást segíti. Az internet, a kommunikációs eszközök, a globális piac mind ezt segítheti, és ez a nyugati jóléti államok alapja is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.
Plusz hang

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.
Plusz kossuth-díj

Törőcsik Mari Kossuth Nagydíjat kapott

Március 15. alkalmából Áder János kiosztotta a Kossuth-díjakat. Íme a lista.