Plusz

Ezek egy összeomlani készülő civilizáció jelei

2017.04.26. 11:59
Ajánlom
A maják, a Római Biradalom vagy Angkor - egykori virágzó civilizációk, amelyek összeomlottak és mára eltűntek. De mi a közös bennük?

Fejlett kultúra, gazdag hagyományok, impozáns és szemet gyönyörködtető építészeti és egyéb műremekek - és az elkerülhetetlen pusztulás. Mindegyik ókori nagy civilizációra jellemzőek ezek a majáktól kezdve a Római Birodalmon át az inkákig és az etruszkokig. A kutatókat mai napig foglalkoztatja a kérdés, egy egykor virágzó civilizáció hogyan tűnhet el szinte teljes egészében a föld színéről. Persze minden kultúrával kapcsolatban felállítottak már elméleteket és tudunk tényeket, de a hanyatlással kapcsolatban mindig akadnak rejtélyek is.

A Bloomberg Odd Lots podcast-sorozatában ezúttal egy Arthur Demarest nevű professzorral beszélgettek az újságírók - ő a Vanderbilt Egyetem kutatója, szakterülete pedig a civilizációk hanyatlása. Az interjúban felvázolta, a régmúlt tapasztalatai alapján milyen jelei vannak egy kultúra hanyatlásának.

GettyImages-3360573

GettyImages-3360573 (Fotó/Forrás: Three Lions / Getty Images Hungary)

A történelem azt mutatja, előbb-utóbb minden civilizáció összeomlik, főleg a komplexebbek - gondoljunk csak a Római Birodalom fél világot magába olvasztó óriási gépezetére. Később ez lett a Birodalom veszte is: túlságosan nagy volt, eltérő népekkel és akaratokkal, mindezek kordában tartása pedig felőrölte a gazdaságot. Demarest szerint ez egy általános jelenség:

egy civilizáció rendszerint amiatt bukik el, ami naggyá tette.

Vagyis az általános jellemzői és karakterisztikái falják fel később a kultúrákat.

A majákról mindenkinek a kísérteties és gyönyörű, dzsungelmélyi elveszett városok jutnak először eszébe: virágzó kultúrát építettek a legmostohább körülmények között. Épp ez volt a vesztük is: a klasszikus elmélet szerint a túlnépesedés és az erdőirtás miatt hanyatlottak le. Demarest szerint ez a trópusi erdőkben jellemző éghajlat és környezeti viszonyok alapvetően nem kedveznek az ott élőknek, épp ezért civilizációknak nem is kellett volna létezniük itt: kevés a megművelésre alkalmas terület és a termőföld is túlzottan vékony itt. Ők mégis sikeresen adaptálták rendszerüket és társadalmukat a környezethez. Sőt, túl sikeresen is, ez okozta a vesztüket.

Egy civilizáció bukása azonban nem olyan látványosan megy végbe, ahogy azt gondolnánk: nem omlanak össze hirtelen az épületek és dől össze minden.

Épp ellenkezőleg: Demarest szerint egy kultúra úgy hanyatlik le, hogy kívülről azt hihetnénk, minden a legnagyobb rendben van. Sőt, akár azt is gondolhatnánk, valójában virágzik egy civilizáció: nagy ünnepségeket tartanak, templomokat, épületeket építenek, fokozzák a kiadásokat.

Ez a civilizációk bukásának másik közös jellemzője. A majáknál például a király minden és mindenki felett uralkodott: nemcsak a népek de az egyház vezetője is volt, ő beszélt az ünnepségeket és ő volt a labdajátékok feje is. Épp ezért ha valami baj történt, rossz volt a termés vagy tornádó pusztított, azért is őt tartották felelősnek. Így volt ez akkor is, amikor a civilizáció elkezdett recsegni-ropogni: a királynak valamit tennie kellett.

Machu Picchu

Machu Picchu (Fotó/Forrás: Brent Stirton / Getty Images Hungary)

Ilyenkor pedig rendszerint az uralkodók fokozzák az addig hozott rendelkezéseiket: még nagyobb kiadások, még nagyobb építtetések.

A maja vagy az angkor birodalomban a vallási szertartások, a rituálék, a hatalmas templomok egyfajta összetartó kapocsként működtek, ezek formálták a kultúrát. Az uralkodók vész esetén tehát szintén ezekhez nyúltak: úgy gondolták, úgy engesztelhetik ki az isteneket és hozhatnak megnyugvást a népnek, ha még több és még nagyobb szertartást rendeznek, még többet áldoznak ezekre az összejövetelekre, még több templomot húznak fel. Ezzel persze tovább gyengítették a gazdaságot, így a birodalmat is, ami végül össze is omlott.

Demarest szerint ez a magatartás ma is jellemző, nemcsak a politikusokra, hanem a cégvezetőkre is.

Baj esetén a rövid távú gondolkodás kerül előtérbe, mert a vezetők ragaszkodnak a hatalmukhoz

Ez viszont kontrapoduktív és csak még mélyebb válságot idéz elő. Nem nehéz párhuzamot vonni az egykori maja uralkodók őrült intézkedései és a mai ész nélküli stadionépítési hullám között sem. De ez a magatartás magyarázza a különböző szektorokban, (mint az ingatlanok, vagy a tech-szféra) létrejövő, kipukkadt, vagy épp kipukkanásra váró buborékokat sem.

Arra, hogy egy hanyatló kultúra mennyire vonzónak is tűnhet kívülről, Demarest a reneszánszot hozza fel példának. Ebben a korban a státuszharc volt az uralkodó: őrült versengés folyt, ki tud szebb és nagyobb templomot, kastélyt építtetni, ki támogat nagyobb és híresebb alkotókat. A művészettörténet legmaradandóbb művei közül nem egy ekkor született, mégis, a saját presztízsét őrült kiadásokkal fenntartani igyekvő uralkodói réteg már egy hanyatló civilizáció jele volt.

Bill Gates nemrégiben úgy fogalmazott: ez a legnagyszerűbb kor a történelmünk során.

Demarest szerint pont az ilyen kijelentések jelezhetik, hogy jelenleg is a szakadék szélén, egy kipukkadni készülő buborékban élünk. A maják, vagy a reneszánsz kor embere is ugyanezt gondolhatták, hiszen a külsőségeket tekintve alig akadt káprázatosabb, mint az ő városaik. A rendszer azonban már omladozott, a bukás pedig akár meglepően hamar bekövetkezhet: a maja kultúra 780-790 körül virágzott, 810-re pedig már le is áldozott.

GettyImages-3322409

GettyImages-3322409 (Fotó/Forrás: Edwin Karmiol / Getty Images Hungary)

Demarest szerint a megoldás a bukás ellen a hipokoherencia lehet: egyre összefonódóbb társadalom, ami az élet minden területén egymásra épül és egymást segíti. Az internet, a kommunikációs eszközök, a globális piac mind ezt segítheti, és ez a nyugati jóléti államok alapja is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!