Plusz

Ezért nem kellene antik műtárgyakkal kereskedni

2017.08.23. 09:15
Ajánlom
Soha nem voltak magasabbak a műkincspiaci árak - eközben pedig felbecsülhetetlen régiségek tűnnek el privát gyűjteményekben a licitháborúkat követően.

Az utóbbi időben egyre több eset hívta fel a figyelmet az illegális műkincs-kereskedelemre - legutóbb például a Hobby Lobby nevű amerikai kézműves bolthálózatot bírságolták meg 3 millió dollárra, amiért valószínűleg Irakból kicsempészett antikvitást vásároltak be. Ezzel együtt a gyűjtőket és múzeumokat is óva intették, hogy kellő alapossággal járjanak el a gyűjtemények hátterének ellenőrzésekor.

Alice Stevenson, a UCL egyetem muzeológia előadója az eset kapcsán a The Conversation nevű oldalra írt cikket a műkincs-kereskedelem visszásságairól: ha egy aukcióra bocsátott régiséget legálisan hordtak el lelőhelyéről, azután, hogy az archeológusok szorgalmasan beiktatták a tárgyat,  elvileg nincs probléma - legalábbis jogi szempontból. Az ilyen eladások etikailag mégis visszásak.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció! (Fotó/Forrás: Joe Raedle / Getty Images Hungary)

A legnagyobb probléma a régészek által feltárt régiségek nyilvános árverésével az, hogy ezek a tárgyak így könnyen elveszhetnek egy privát gyűjteményben, ahol sértetlenségük és eredetiségük már egyáltalán nem biztosított.

A privát tulajdonú régiségeket nem védi a nemzetközi jog és nincsenek tulajdonjogi kötelezettségek sem a tulajdonos felé. Az ilyen aukciók ráadásul a régiségkereskedelem megbecsülésének és elismertségének is ártanak. Sokan épp ezért ezeket az üzleteket hívják szürke kereskedelemnek. Leggyakrabban az eredet nélküli, hamis papírokkal megspékelt antikvitások cserélnek gazdát ilyenkor.

Az aukciós házak által elárverezett régiségek eredetét elvileg alapos vizsgálat után állapították meg. Egy megfelelő igazolás így az egekbe verheti az adott aukciós tétel árát - sokan máris "buborékról" beszélnek a művészeti piacon belül.

Mindegy, hogy a licitálónak egy antik edényre, vagy egy reneszánsz-kori festményre fáj a foga - kulturális tőkéhez szeretne hozzájutni; egy olyan fajtához, ami pénzügyileg is jó befektetés, és nem mellesleg a gazdagság szimbóluma is. A rekordokat döntögető árak, az erről szóló szenzációhajhász újságcímek viszont aláássák a régiségek hagyaték-értékét, és mindössze a gazdasági értéküket emelik ki.

Az mindegy, hogy az antikvitásnak mi a története, és hogyan kapcsolódik a múltunkhoz, a lényeg, hogy mennyi pénzt fizettek érte.

A túlzó árak és az azokat övező figyelem emellett feltüzeli a piaci igényt, ami pedig tovább bátorítja a műkincsek kizsákmányolását. Ha az örökséget tehetősek adják el gazdagoknak, azzal pont azok vesztenek a legtöbbet, akik kulturális és helyrajzi értelemben a legközelebb állnak az adott régiséghez.

Mindezek ellenére a régészeti felfedezések elárverezése ma is bevett gyakorlat. 2014 októberében például két, egyiptomi régészeti tételt árvereztek el az Amerikai Régészeti Intézettől. Az egyik tétel Harageh kincsei névvel került kalapács alá, és egy 4000 éves kőtálat, és néhány különösen ritka, ezüst berakásos ékszert tartalmazott. A másik egy kő fejtámasz volt. Előbbit a New York-i MET közbenjárásával végül mégsem árverezték el, hanem egy privát értékesítés során került új gazdához. A fejtámasz pedig a kikiáltási árát bőven meghaladva tűnt el egy privát licitáló gyűjteményében.

Képünk illusztráció!

Képünk illusztráció! (Fotó/Forrás: Jeff J Mitchell / Getty Images Hungary)

Ezeket a műtárgyakat az egyiptomi Flinders Petrie Brit Régészeti Iskola égisze alatt végzett ásatás során tárták fel, akik saját szabályaik szerint jártak el, hova kerüljenek a kincsek: legálisan elszállították őket Egyiptomból, és a St. Louis Múzeumba kerültek 1914-ben, hogy a nagyközönség is megcsodálhassa őket - ahogy az a szerződésekben állt. Ezt rúgta fel az Amerikai Régészeti Társaság, amikor licitre bocsátotta a tárgyakat.

Nem kellett volna így történnie: felajánlhatták volna őket egy másik intézetnek, hogy továbbra is mindenki hozzájuk férhessen, és a kincsek megóvása is biztosított lett volna.

Ehelyett inkább kiárusítást tartottak.

Az ilyen esetek ellen kellene fellépni a cikk szerzője szerint, ahogy ő azt meg is tette, eredmény nélkül. Az ohiói Toledói Művészeti Múzeum a Christie's aukciós házon keresztül bocsátott licitre ősi egyiptomi kincseit 2016 telén, annak ellenére hogy az egyiptomi kormány is felemelte a szavát. A felháborodással annyit legalább elértek, hogy a toledói múzeum egyéb tárgyait valószínűleg nem árusítják majd ki. Remélhetőleg a jövőben egyre kevesebb ilyen szürke eladás történik - és a változás még azelőtt bekövetkezik, hogy még több antik kincs tűnik el privát gyűjteményekben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Klasszikus

Magyar zeneművészeket díjazott a Kennedy Center

Marton Éva operaénekes, Kurtág György zeneszerző, valamint Fischer Iván és Fischer Ádám karmesterek kapták idén a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját.
Klasszikus

Balázs János ingyenes koncertet ad a Zeneakadémia előtt

Balázs János ad ingyenes zongorakoncertet szombaton a romantikus zeneirodalom legismertebb alkotóinak műveiből a Zeneakadémia előtti téren, ahol erre az estére komponált videóinstallációkat is láthatnak az érdeklődők.
Jazz/World

Libabőrösek lettünk Freddie Mercury elveszettnek hitt felvétele hallatán

A Time című dal egyetlen zongorával előadott, elveszettnek hitt változata Time Waits For No One címen jelent meg csütörtökön.
Klasszikus

Alexander Pereira távozik a milánói Scalából

Az osztrák szakembernek már 2014-es érkezése is nagy viharokat kavart, távozásában egy meghiúsult szponzori szerződés játszhatott közre. Guiseppe Sala, Milánó polgármestere és a Scala Alapítvány elnöke közölte kedden az operaház felügyelőtanácsának három órás tanácskozását követően, hogy nem hosszabbítják meg az intendáns szerződését. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz kutatás

A zene, amitől kevésbé csípnek a szúnyogok

A zene hatásáról különféle helyzetekben már számtalan kutatást végeztek, tudjuk, hogy a muzsika a bűnözőktől a kutyákig mindenkire jó hatással van. A szúnyogokról nem is beszélve.
Plusz hír

Kulka János, Péterfy Bori és Reisz Gábor az idei Ördögkatlanon

Félezernél is több színházi, könnyű-, világ- és klasszikus zenei, táncszínházi, filmes, irodalmi és egyéb programmal várja a látogatókat július 30. és augusztus 3. között a 12. Ördögkatlan Fesztivál, ahol idén a Fidelio Színpad is a helyszínek között szerepel.
Plusz Partitúra

Zala megyében kalandozik a Partitúra

Néprajz, olaj, történelem és zene. A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a pannon dombok alatt folytatódik szerdán este a Duna televízióban. A műsor ősi dallamok nyomába ered, méghozzá különleges nők főszereplésével. 
Plusz Partitúra

Így készült a Partitúra szentendrei adása

Werkvideó-sorozatunkban a Partitúra kulisszái mögé pillantunk be, ezúttal Szentendrére, Kisorosziba és a Pilisbe kísértük el Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorát.
Plusz hír

Negyven év elteltével bizonyították, hogy meggyilkolták az ukrán zeneszerzőt

Pletyka szinten évek óta vitatták az öngyilkosságot, bizonyítani azonban csak most sikerült a Kijevi Törvényszéki Tudományos Kutatóintézet munkatársainak, hogy Volodimir Ivaszjuk nem önkezével vetett véget az életének, hanem megölték, majd öngyilkosságnak állították be halálát.