Budapesti Fesztiválzenekar: Stravinsky
- 2022. február 11. 19:45, február 12. 15:30 Müpa
Valaha jártam jógaórára, ahol kötelező volt a mezítlábazás. Amikor megkérdeztem, hogy miért, akkor a jógatanár érdekes elmélkedésbe kezdett a Földdel való kapcsolatról, hogy nem szabad elzárni magunkat az életet adó energiától. Nem vitatkoztam vele, csak nem értettem. Egy bérház harmadik emeletén volt a foglalkozás, hogyan lehetnénk közvetlen kapcsolatban a Földdel annyi emelet magasságban? A mezítlábas hegedűssel, Patricia Kopatchinskajával nem ennyire misztikus a helyzet. Estélyi ruhában lép föl, de mezítláb, és ha kérdezik, miért, akkor azt mondja: kényelmi szempontok miatt. Főzni is mezítláb szokott, akkor miért ne hegedülne ugyanígy?
Fajó János: Nyitott mű, 1967, fa, változó méret (Fotó/Forrás: Deák Erika Galéria)
Fajó János: Vizuális játékok
- 2022. január 28.–március 4. Deák Erika Galéria
Az volna a csodálatos, ha Fajó János találta volna föl a bűvös kockát, és akkor most készülhetnének tanulmányok arról, hogy vajon hogyan befolyásolja tér-, szín- és művészetérzékelésünket egy tekergethetős játék. A helyzet azonban ennél bonyodalmasabb. Fajó János ugyan nagy hangsúlyt fektetett a játékokra, arra, hogy a gyerekeknek már egészen fiatalon szép és formailag izgalmas dolgokkal kell foglalkozniuk, de igazi áttörést nem ért el a saját ötleteivel. A játék és a képzőművészet viszonya így még mindig kutatható vagy kutatni való terület, de ehhez fontos adalék lehet a kiállítás: ez itt művészet a falon, ez meg játék a padlón. Ne tessék a kettőt összetéveszteni. Vagy igenis, tessék!
Hosszúlépés Budapesten (Fotó/Forrás: 21. Század Kiadó)
Hosszúlépés Budapesten
- 21. Század Kiadó, Megjelenés: 2021. december 3.
Fából vaskarika vagy micsoda ez a hosszú hosszúlépés (egyébként nem hosszú). Elvileg sétákról van szó bennük, de az ember nem szokott nyitott könyvvel a kezében sétálgatni. Mindenesetre van egy csodálatos anyag Budapest titkairól, itt lakott Vörösmarty Mihály (ez pont nincs benne, pedig érdekes az is), itt lakott Presser Gábor. Itt lakunk ebben a városban, és ha igazán meg akarjuk ismerni, úgy kell tennünk, mintha nem laknánk itt. Meg kell kérnünk azokat, akiket az otthonosság nem kényelmesített el, hogy mutassák meg, hol élünk.
Vécsei Júlia: Áthelyezés (2019-2022) részlet a sorozatból, 29,7 x 42 cm, tintaceruza, tinta, akvarell, indigó, papír (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás / Budapest Galéria)
Winterreise
- 2022. január 21.–március 13. Budapest Galéria
Ki kell használnunk a februárt, még van remény a hóra vagy legalább a fázásra, hogy valamit átéljünk… – miből is? A cím Schubertre utal, de a rajzok nem a dalciklushoz kötődnek, még csak nem is Schuberthez. Talán Bécshez, hiszen ott él a két művész, Tibor Zsolt és Vécsei Júlia. Bécs mégis utazás, de az alkotók mintha az időben akarnának utazni, előre, de még inkább hátra, a gyerekkorba. Van a kiállításhoz kapcsolódó szövegben egy érdekes mondat: a szülő vagy nagyszülő figurája ott bujkál a szigszalag struktúrákban. Meg kell nézni, tényleg ott van-e.
Fejléckép: Patricia Kopatchinskaja (fotó: Marco Borggreve / Müpa)
hírlevél
