A jelenés

Forgalmazza a Vertigo Film

Néha még ábrándozunk róla, hogy az európai filmek harcba szállnak a lelkünkért, hogy tudják, vannak speciálisan európai helyzetek, problémák, életek vagy akár csak arcok, amelyeket nem láthatunk a nagymenő mozikban. De ott a realitás. A nézők nagy hányadának már az is riasztó, ha egy film francia, az meg végképp, ha az van odaírva, hogy filmdráma. Mintha egyelőre csak a filmek hosszát illetően tudnánk versenyezni Hollywooddal. Amúgy persze élnek azért a francia hagyományok, itt is feltűrt gallérú emberek sétálgatnak gondterhelt arccal a városban. Legfeljebb a város más, nem Párizs, hanem Róma. Attól tartok, Amerika térde még mindig nem reszket.

3. Marton Éva Énekverseny

szeptember 10–16. Zeneakadémia

Változnak az idők. Marton Éva maga még nem indult énekversenyeken (bár nem kétséges, hogy megnyerte volna), mert nem volt rászorulva. Egyszerűen énekelt, előbb Pesten, aztán mindenütt a világon, mert egy olyan színű és erejű hangra, mint az övé, mindenütt szükség volt a világon. Ami azt illeti, ma is szükség volna rá. Azóta átkozhatjuk a versenyeket, mondván, hogy a művészet nem összemérhető, nem illik hozzá a selejtező meg a döntő, nagyon nehéz boldogulni egy muzsikusnak versenygyőzelem nélkül. Ami azt illeti, versenyekkel sem könnyű az élet, de több az esély, hogy időben észreveszik, szerződéseket kap, megszereti a közönség, oda kerül, ahová tartozik. A munka akkor kezdődik. Neki. Nekünk az öröm kezdődik akkor.

Marton Éva (Fotó/Forrás: Emmer László / Opera Magazin)

Olivier Guez: Josef Mengele eltűnése

Művelt Nép Könyvkiadó, 2018

Azt írják, rögtön a címlapon, hogy regény, de nem vagyok biztos a műfajban. Inkább valaki elmeséli a saját szavaival, dokumentumok alapján, hogy miképp is úszhatta meg Josef Mengele a felelősségre vonást. Nem éppen lélekemelő olvasmány, már csak azért sem, mert honfitársaink bújtatták őt Brazíliában. Meg azért sem, mert szeretnénk, ha néha győzne az igazság, és… Hát persze. Mengele esetében nem győzhetett semmiféle igazság, nem létezett, ma sem létezik olyan felelősségre vonás, amely arányban lett volna az általa elkövetett szörnyűségekkel. Csak a tanulság marad. Elmennek a generációk, fakulnak az emlékek, mindig jönnek, akik elölről kezdenék a gaztetteket. Ne bízz az emberekben, olvasó, mert nem normálisak.

Fejléckép: A jelenés (forrás: Vertigo Media)